Mint megírtuk, jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben. Az ítélet következtében a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét Budapest végleg elbukta.
Karácsony Gergely főpolgármester az ügyben nekitámadt Vitézy Dávidnak, aki 2014-ben, az eredeti szerződés megkötésekor még a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója volt. Karácsony egy fotót tett közzé a Facebookon, amelyen Vitézy az aláírás pillanatában látható, Tarlós István korábbi főpolgármesterrel a háttérben, megjegyezve, a képen az a pillanat látható, amikor a fideszes városvezetés idején aláírják a soha meg nem valósult, „teljességgel elbaltázott e-jegyrendszerről szóló megállapodást. Most már papírjuk is van róla, hogy több volt ez mint bűn”. Hozzáfűzte, „ekkora kárt egyetlen aláírással talán még soha senki nem okozott Budapestnek – erről szól ez a fotó. Ez a 2014-ben megörökített pillanat több, mint 7,5 milliárd forint veszteséget okozott a városnak. És csak azért nem többet, mert több éves jogi munkával visszaszereztünk Budapestnek több, mint 2 milliárd forintot, a visszaszerzett pénzt pedig a budapesti közlekedés fejlesztésére fogjuk fordítani.”
A főpolgármester bejegyzésében felidézi, hogy a bíróság elnöke szerint a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” magának köszönheti, ami történt. Egy olyan céget bíztak meg ugyanis a munkával, amely soha korábban ilyen feladatot nem végzett. A testület szerint a mulasztást nem oldja fel az sem, hogy a főváros közlekedésszervező cégének az EBRD elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot tevő pályázót kellett győztesként kihirdetni.
„Ez az alkalmatlanság sok milliárd forinttal rövidítette meg Budapestet. Maradt utána mementónak egy soha nem használt beléptető kapu a Deák téren. A per lezárultával már végre lebonthatjuk azt is, miként a BKK is továbblépett az alkalmatlanság és felelőtlenség korából a fejlesztések korába: a Budapest Go-val már átrángattuk a közösségi közlekedést a 21. századba, a 100E járaton és az M1-en már működő úgynevezett pay&go fizetési rendszer pedig jó alapot teremt arra, hogy alapos előkészületek után valóban megvalósítsuk az elektronikus jegyrendszert” - írta Karácsony Gergely.
A posztra Vitézy Dávid csakhamar reagált is. Azzal kezdte: „Ha 2014 decemberében Tarlós István javaslatára a Fővárosi Közgyűlés nem váltott volna le a BKK éléről, az elektronikus jegyrendszer már rég működne. Szégyen, ami ezt követően Dabóczi Kálmán vezetésével ebben a projektben történt és engem is mérhetetlenül dühít, hogy tönkretették mindazt, amin évekig dolgoztunk és amivel a teljes budapesti közösségi közlekedési jegyváltási és jegyellenőrzési folyamatot XXI. századivá tehettük volna.”
A korábbi BKK-vezér felidézte, hogy míg a Demszky-Hagyó-féle városvezetés idején milliárdok mentek el tanulmányokra, a BKK 2010 után szimplán átnézte Európa legjobb gyakorlatait, és döntött egy új, bankkártyás fizetést a buszokon és metróállomásokon is lehetővé tevő e-jegyrendszer megvalósításáról, a Transport for London akkor frissen bevezetett modelljét követve. Vitézy Dávid szerint a projekt nem volt túlbonyolított, számos európai városban valósítottak meg akkoriban és azóta is ugyanilyen beruházásokat.
Mivel a finanszírozást az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank biztosította, a BKK az általuk előírt tendereztetési, szakmai alkalmassági és beszerzési szabályok szerint járt el. Ha az európai beszerzési tenderen 2014-ben nem a legolcsóbb ajánlatot választják ki, akkor a magyar közvélemény összes szereplője és az európai finanszírozó is azt mondta volna, hogy épp ezzel követnek el szabálytalanságot - érvelt Vitézy, hozzátéve, így egy német-hongkongi konzorcium lett a befutó. Megjegyezte továbbá, hogy 2016-ban a holland államvasút pontosan ugyanazt a német-hongkongi konzoricumot választotta ki a bankkártyás online fizetési rendszer országos kiterjesztésére a holland tömegközlekedésben. Ez két évvel később történt, ehhez képest az a rendszer már működik, bárki használhatja, aki akár a magyar bankkártyájával felszáll bármely holland vonatra vagy az amszterdami tömegközlekedésre - hívta fel a figyelmet.
Vitézy Dávid úgy folytatta: „Nem igaz, hogy a német szállító és a hongkongi metró saját tulajdonú szoftverfejlesztő csapata ne lett volna alkalmas a budapesti rendszer kifejlesztésére - csak ehhez egy ekkora projekt irányítására megfelelően felkészült és korrupciós befolyásoktól mentes megrendelő kellett volna. Ez a BKK-ban 2014 végéig az irányításommal biztosított volt.”
„2015 elejétől azonban Dabóczi Kálmán vezetésével új vezetést nevezett ki a BKK élére Tarlós István. Az új vezérigazgató azonnal félreállította azt a szakértői csapatot, aki a beruházást előkészítette és kiváló e-fizetési, banki, informatikai szakembereiből állt. Ezek után a BKK érdekeivel ellentétesen módosították a szerződéseket”
- írta Vitézy, példaként említve, hogy megengedték például a hardverek és szoftverek elkülönített szállítását, ezzel lehetővé téve, hogy milliárdokat kapjon a szállító-működő rendszer, hardverek, metrókapuk, jegykezelők nélkül, amit az általa megkötött eredeti szerződés tiltott. Megengedték továbbá a felkészült és a referenciákat biztosító alvállalkozók cseréjét és olyan megmagyarázhatatlan módon jártak el, aminek a vége a szerződés összeomlása, szerződésbontás, Tarlós által tett büntetőfeljelentés és Dabóczi Kálmán kirúgása lett. Vitézy Dávid mindehhez hozzáfűzte, azóta számos szervezet vizsgálta a projektet és mindegyik azt állapította meg, hogy nem az eredeti szerződés, hanem annak 2015 utáni módosításai okozták a projekt kudarcát.
A korábbi BKK-vezér szerint Karácsony Gergely az általa megkötött választottbírósági egyezséget felhasználva most kétségbeesetten próbálja az ügyet úgy beállítani, mintha az eredeti szerződéses döntés és nem épp az ő BKK-ból való kirúgása, a csapatának félreállítása és a szerződés 2015 utáni, a BKK számára meglehetősen előnytelen módosításai vezettek volna a projekt bukásához. „Természetesen értem a főpolgármester erőlködését: nyilván úgy érzi, hogy a ciklus végéhez közeledve másra kell kennie a felelősséget, ha már öt év alatt se sikerült előrelépnie a papíralapú jegyek és bérletek teljes körű digitalizációja és a bankkártyás fizetési lehetőség teljes hálózati kiterjesztése terén - pedig 2020-ban még a ciklus végéig ígérte mindezt” - emlékeztetett Vitézy Dávid.
Ugyanakkor szerinte az elektronikus jegyrendszer-projekt közvetetten Tarlós Istvánnak a BKK vezetést érintő személyi döntései és közvetlenül a BKK 2015 utáni projekttel kapcsolatos rossz döntései miatt bukott meg, abban pedig teljesen biztos, hogy ha csapatával folytathatta volna a munkát, már rég készen lenne. „Ahogy már akkor is rég készen lehetne, ha Karácsony Gergely 2019 óta tett volna bármi érdemit ezügyben a visszamutogatás helyett vagy mellett” - zárta gondolatait.
Megvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projekten