Előrendelés az Opera büféjében

Tavaly 17,4 milliárd forintból gazdálkodhatott a Magyar Állami Operaház (MÁO), pontosabban ekkora kiadás összeg szerepelt a költségvetési tervekben. Az, hogy ténylegesen mekkora volt a költés, még nem tudható, a tavalyi év pénzügyi zárása jelenleg is folyik. Az Operaház honlapján elérhető költségvetési beszámolók közül a legutolsó 2012-ről szól, így ebből tudhatjuk, hogy a kormányváltáshoz közeli 2011-ben a tényleges kiadás 7,3 milliárd forint volt – vagyis azóta a kiadások az inflációt messze meghaladó mértékben 230 százalékkal emelkedtek. 2011 óta eltel időszakban az infláció nagyságrendileg összesen 70 százalék volt – vagyis az elmúlt szűk másfél évtizedben jelentősen nőtt az Operaház költségvetése.

Az Opera saját bevételei a tavalyi tervek szerint 2,6 milliárd forintra rúgtak, ez csak 600 millió forinttal haladja meg a 2011-ben befolyt 2011-es két milliárd forintot – vagyis a saját bevételek (leginkább a jegyértékesítés) érdemben nem növekedtek.

A MÁO 2011-ben 6,1 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, ez az összeg tavaly már 14,8 milliárd forint volt – vagyis a bőkezű állami apanázs volt a kiadások növekedésének a fedezete. Tavalyi 17,4 milliárdos keretből 8,1 milliárd forint ment el személyi juttatásokra míg a működésre (dologi kiadásokra) 7,2 milliárdot terveztek, miközben a beruházások mindössze 236 millió forintra rúgtak – ami nem meglepő, hisz az Operaház nemrégiben esett át teljes felújításon.

LONDON

A Royal Opera House májusban hozza nyilvánosságra éves jelentését, így a rendelkezésre álló legfrissebb adatok a 2021–22-es évre vonatkoznak. Az alapállás aligha változik egyik évről a másikra. A bevételi torta legnagyobb szelete, 32 százalék adománygyűjtésből és szponzori tevékenységből, 30 százalék a jegybevételekből, a fennmaradó 18-19 százalék pedig egyéb kereskedelmi tevékenységből, illetve az English Arts Council (ACE), az Angol Művészeti Tanács támogatásából áll össze. A kiadási oldalon messze a legnagyobb, 56 százalékos tétel az előadások, az oktatási és a közösségi projektek finanszírozása, de jelentős, 19 százalékos arány az épület fenntartása és amortizációja is. Sir Lloyd Dorfman, az Operaház kuratóriumának multimilliomos elnöke, neves mecénás nemrégiben beszélt az intézmény előtt tornyosuló kihívásokról, köztük a színpadi infrastruktúra modernizációjáról.

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, az ACE a 2023–26-os időszakra előbb 11,5 százalékkal 25,2 millió fontra (11,6 milliárd forint), majd 22,3 millió fontra (10,3 milliárd forint) csökkentette a Királyi Operaháznak nyújtott támogatását. A világ egyik vezető operaháza tart egy esetleges „donorkimerültségtől”. Erre az esetre egy a költségvetési lyukat betömő áthidaló programot (Bridging the Gap) dolgozott ki, melyben kiemelt szerepet kap a brandek kiaknázása – a Pepper & Mayne ruházati vállalattal és a Boodles ékszertervező csoporttal –, vagy az ismert kiadókkal folytatott együttműködés. Fokozódó jelentőséget kapnak a mozikba és otthoni képernyőkre sugárzott közvetítések is. A Királyi Operaház, ahogy több múzeum is 33 éves nagyvonalú támogatást áldozott fel a környezetvédelmi szempontok oltárán, amikor elvi alapon megszakította szponzori szerződését a BP gáz- és olajipari óriással.

A Royal Opera House-ban összesen tizenegy étterem, kávézó és koktélbár működik, részben bárki, részben csak a jegytulajdonosok számára hozzáférhetően. Ezek az intézmény tulajdonában vannak, de működtetésükre egy Company of Cooks elnevezésű vállalkozással kötött szerződést, amely többek között a Royal Academy of Arts múzeum és a wisley-i botanikus kert látogatóira is főz.

Az opera műfaja volt egyébként az Angol Művészeti Tanács 2022. novemberi támogatáscsökkentési programjának legnagyobb áldozata. A nevének megfelelően angol nyelven előadó English National Opera (ENO) először a teljes juttatásától elesett, középtávon Manchesterbe költözésre kényszerült. Azóta a testület engedett a negyvennyolcból, az ENO 2024 és 2026 között 24 millió fontot (11,1 milliárd forint) kap és észak-angliai bázisát is csak 2029-ben kell végleg elfoglalnia. Az elit dél-angliai Glyndebourne Operaház szubvenciójának fele, a Walesi Nemzeti Operaházénak a 35 százaléka tűnt el a süllyesztőben.

A Királyi Operaházban egyébként éppen most nagy sikerrel zajlanak A bolygó hollandi előadásai, a zseniális Sir Bryn Terfellel a címszerepben. A játékidő 2 óra 20 perc szünet nélkül.

PÁRIZS

A londonihoz hasonlóan a párizsi operaháznak is csak a 2022-es adatai ismertek jelenleg. A két év egészségügyi válság az Opera National de Paris üzletmenetét is mélyen érintette. 2022-ben aztán új életre keltek a színházak, a közönség elkezdett visszatérni, és nem volt ez másként az operalátogatókkal sem, akik még sosem voltak olyan sokan, mint 2022-ben – a Palais Garnier és az Opéra Bastille együtt 968 ezer nézőt fogadott. Bár a vágy, hogy a párizsi Operában előadást nézzenek, erősen megjelent nézői oldalon, a helyzet mégsem volt mentes a kihívásoktól: 2022 januárja és áprilisa közötti 11 coviddal kapcsolatos lemondás, a globális geopolitikai helyzet, továbbá a visszatérő magas infláció is jelentős hatással volt az az intézmény életére

E nehéz gazdasági helyzetben az opera működése nem valósulhatott volna meg a francia kormány alapvető támogatása nélkül. Az 1874 főt foglalkoztató intézménynek nyújtott rendkívüli támogatások pedig döntő szerepet játszottak a tevékenységének fenntartásában a 2020 és 2022 közötti időszakban, miközben számos projekt a mecénások, adományozók és partnerek nagylelkűsége nyomán valósulhatott meg. Az ő hűségük és a társulathoz való ragaszkodásuk különösen figyelemre méltó, és lehetővé tette számos előadás finanszírozását, egy karmesterképző képzés elindítását, a termek audiovizuális berendezéseinek korszerűsítését és az első szén-dioxid-kibocsátási audit elvégzését is.

A párizsi Opera 2022-ben 96,8 millió euró (38,2 milliárd forint) működési támogatást kapott a kormánytól, a covidhoz kapcsolódó kivételes támogatások összege 4,9 millió euró (1,9 milliárd forint) volt. A 231 millió eurós (91,2 milliárd forint) kiadás mellett 225 millió eurós (88,8 milliárd forint) bevételt könyvelhetett el az intézmény, a saját forrás a teljes bevétel 53 százalékát, míg a jegybevétel a teljes bevétel 36 százalékát fedezte. 2022-ben egyébként 22 operát játszott a párizsi Opera (ebből 6 volt új produkció) 11 táncelőadást (4 premierrel) – összesen 364 előadáson. A mecenátus 17,8 millió eurós nettó bevételt ért el.

BÉCS

A Carmina Burana balettváltozatát legutóbb 2016-ban láthatta a bécsi közönség a Volksoperben két további táncművel, az Egy faun délutánjával és a Boleróval. A darabok között 20-25 perces szünetet tartottak, ahogy az megszokott az Állami Operaház (Wiener Staatsoper) előadásainál is. Aki elkerülné a tolongást a büfékben, az online előre feladhatja étel- és italrendelését az előadás napján 16 óráig. A méreteit tekintve hatalmas bécsi Állami Operaháznak több, mint 950 dolgozója van, az előadásokat 1709 ülőhelyen és 567 állóhelyen lehet megtekinteni, ezzel a lehetőséggel mintegy 570 ezren éltek a tavalyi évad 356 előadásán.

Az Állami Opera, a Volksoper és az Állami Balett önállóan gazdálkodó, egymástól független vállalkozás – ám az állami Bundestheater Holding irányítása alá tartoznak. Rajtuk kívül az osztrák Nemzeti Színház, a Burgtheater tartozik a központi intézményhez, amelynek ötödik tagja az Art for Art Theaterservicegesellschaft. Ez a szolgáltató társaság működteti a kosztüm- és díszletgyártó részlegeket, a jegyárusítási vállalkozást, az épületek gondozását irányító részleget, a számítástechnikai hátteret. Az Art for Art 51,1 százaléka tartozik a Bundestheaterhez, a 48,9 százalékon a két opera és a nemzeti színházak osztoznak. Az állami balett művészileg és a pénzügyeit illetően is autonóm, önálló munkaközösségbe tömörül, mintegy száz táncos tagja megállapodásos alapon végez feladatokat a Staats- és a Volksoperban. A holding stratégiai-irányítási feladatokat lát el, ellenőrzi a színházai működését, hozzá tartoznak az alkalmazottak kollektív szerződései, az előadások pénzügyi biztosítása.

A Staatsoper 2022–23-as játékévének mintegy százmillió eurós (39,5 milliárd forint) költségvetése kiegyensúlyozott volt, a bevételek felét az állam biztosította, 31 százaléka a jegyeladásból jött össze. Az operaház 99,2 százalékos telítettséget ért el, a kiadások 70 százalékát a személyekre fordított összegek tették ki, ennek a pénznek a 15 százalékát fizették ki – többnyire világhírű – vendégművészek gázsijára. A Staatsoper bevételeit növeli a híres Operabál, amelyet idén 66. alkalommal rendeztek meg. A Staatsoper egykori legendás igazgatója, Ioan Holender szerint a bál sok hűhó semmiért, és nem is nyereséges. Másképp vélekednek a színház pénzügyesei: szerintük az idén 4 millió euró (1,58 milliárd forint) volt a tiszta haszon, 385 eurós belépő- és 24 ezer eurós páholyárakkal (azaz a belépőket 152 ezer, illetve 9,5 millió forintnak megfelelő összegért árusították).

Egyébként számos bank, vállalkozás alkotja a Staatsoper szponzorait, kiemelt szerepet játszik köztük a Lexus autómárka és az OMV energiavállalat.