A BM még tavaly decemberben küldte szét a kérdőívről szóló értesítést a tanárok, iskolaigazgatók, szülők számára az iskolai KRÉTA és a Köznevelési Információs Rendszeren keresztül, a kitöltési határidő 2024. január 15-e volt.
Mint arról beszámoltunk, a BM egyebek mellett arra volt kíváncsi, mennyi pedagógusnak kell másodállást vállalnia főállásuk mellett, mi az intézményvezetők véleménye a teljesítményértékelésről, a szülők hogyan vélekednek a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok felelősségre vonásáról.
A szaktárca lapunk érdeklődésére közölte, arra a kérdésre, főállásuk mellett folytatnak-e más keresetkiegészítő tevékenységet, a kérdőívet kitöltő pedagógusok 46 százaléka felelt igennel. A kérdést feltehetőleg azt követően emelték be a kérdőívbe, miután a Népszava tavaly októberben több cikkben is foglalkozott a témával. Lapunknak több érintett pedagógus is nyilatkozott: van, aki pénzügyi tanácsadással egészíti ki tanári fizetését, mások a felnőttképzésben, esti tagozatokon is tanítanak vagy magántanítványokat fogadnak, de akadt olyan is, aki szabadidejében gyermekjóga oktatóként, kézműves termékek készítésével, filmforgatásokon statisztaként, építőipari munkákkal, vagy lakodalmakban, bálokon zenéléssel keres némi pluszpénzt.
Ha tanár vagy, munka után jön a másodállás, mert a fizetésed minden hónap kétharmadánál véget érSírásónak állt egy matek-fizika szakos tanár, a kiégés elől menekült a pályaelhagyásbaA pedagógusokat nem, csak a szülőket kérdezték arról, egyetértenek-e azzal, hogy a „jogtalan munkabeszüntetésben” részt vevő pedagógusokat felelősségre vonják. Itt minden bizonnyal azokra a pedagógusokra gondoltak, akik 2021 és 2022 folyamán polgári engedetlenségi akciókban vettek részt, mert a szakszervezetek által szervezett sztrájkot nem tartották hatékony nyomásgyakorló eszköznek. A BM kérdőívét kitöltő szülők szűk többsége – 53 százaléka – azon a véleményen van, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat nem kell felelősségre vonni. Ennek ellenére a tankerületi központok az érdekképviseletek állítása szerint gyakran éltek a megfélemlítés eszközével, több tanárt pedig ki is rúgtak. Az ügyben jelenleg három peres eljárás van folyamatban, amit 13 pedagógus indított, mert jogtalannak érzik elbocsátásukat.
Tanárper: jön az egyik legfontosabb kérdés, vagyis hogy a bíróság figyelembe veszi-e a polgári engedetlenségetAz új pedagógus teljesítményértékelési rendszerről, amit a tervek szerint a 2024/2025-ös tanévtől vezetnének be, ugyancsak nem kérdezték a tanárokat, az iskolaigazgatókat viszont igen. A BM tájékoztatása szerint teljesítményértékelésre a válaszadó igazgatók 75 százaléka szerint szükség van. Az értékelési rendszer végleges formája és tartalma még nem ismert, de mint a Népszava megírta, 2025 szeptemberétől akár csökkenthetik is azoknak a pedagógusoknak a fizetését az új pedagógus életpályatörvényben, vagyis a státusztörvényben meghatározott bérsávok alsó határáig, akik az értékelés során 50 százalék alatti eredményt érnek el – ezt maga a státusztörvény teszi lehetővé a munkáltatók számára.
Elismerte a Pintér-féle belügy, jövő ősztől tényleg fizetéscsökkentéssel büntetnék a nem megfelelően teljesítő tanárokatA szaktárca érdeklődött arról is, mi a véleményük a pedagógusoknak és a szülőknek az iskolaőri rendszerről.
A BM szerint a szülői válaszadók 83 százaléka, a pedagógus válaszadók 80 százaléka egyetért azzal, hogy – ahol szükség van rá – iskolaőr segítse a biztonságos oktatást. Lapunk idén januárban számolt be arról az Országos Rendőr-főkapitányság adatközlése alapján, hogy a 2023/2024-es tanév első félévében emelkedett az iskolaőrök száma: míg szeptember 1-jén 544 intézményben összesen 690 iskolaőr teljesített szolgálatot, idén januárban már 729 iskolaőr dolgozott 706 iskolában.
Betiltanák az iskolai mobiltelefon-használatot
A minisztérium szerette volna megtudni a pedagógusok, iskolaigazgatók véleményét az iskolai mobiltelefon-használatról is, ezzel kapcsolatban Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára árult el részleteket a Párbeszéd parlamenti képviselője, Szabó Tímea kérdésére. Tájékoztatása szerint a kérdőívet kitöltő pedagógusok 52 százaléka, az igazgatók 59 százaléka egyáltalán nem engedélyezné a telefonok használatát az iskolában, mert eltereli a tanulók figyelmét; 45 százalékuk szerint a telefont legfeljebb az óraközi szünetekben vagy oktatási célra lehessen használni, s csak a válaszadók 3 százaléka támogatja a korlátozás nélküli telefonhasználatot. Rétvári ugyanakkor leszögezte: ezt az iskolák saját házirendjükben szabályozhatják, a minisztérium erre vonatkozó központi utasítást nem adott.