– Ott fog megrohadni a hordóban az átlátszó, fényes, csodálatos akácmézem, mert annyi pénzért, amennyit adnak érte, nem eladó – dühöngött Kránitz József méhész a szombattól hétfőig tartót, Budapestre szervezett gazdatüntetés egyik részvevője, és kéri írjuk le azt is: – Én el merem mondani a nevem is, meg azt is hogy Tengelicről jöttem, Pakstól 20 kilométerről.
Ez utóbbi kijelentése alighanem annak szólt, hogy a demonstrációra kevés gazda érkezett, korábbi hírek szerint azért, mert sokan tartottak esetleges következményektől. Körülbelül negyvenen voltak a Lánchíd és Parlament közé szervezett demonstráción, az előzetesen ígért traktoros vonulás el is maradt. Kernbaum Anita gazdálkodó, a tüntetés főszervezője mégis azt mondta, hogy elégedett. „Én nem vagyok ebben profi, azt mondtam magamnak, már akkor boldog leszek, ha öt ember eljön.” Szerette, volna, ha traktorral is érkeznek gazdák, végül csak az ő családi gazdaságából érkezett traktor. Somogyból, szombat hajnali háromkor indultak el. A tervezett gyülekező helyszínén fél tucat rendőrautó várta, a sofőrt a rendőrök rögtön megszondáztatták, ellenőrizték az adatait. A szombati gyülekező után vasárnap a felszólalások napja volt, hétfőn pedig követeléseiket átadják az Agrárminisztérium képviselőjének.
A beszédek előtt a színpadként szolgáló platós autó mellett álló Kránitz József azt mondta, az akácmézért 2 évvel ezelőtt kilónként 2400 forintot kapott volna, most 1200-at ígértek érte. Annyiért nem adja. „75 éves elmúlottam, az életem legjobb akácméze van otthon 16 hordóval.” A kétéves méztermésemet a hivatalos felvásárló múlt héten 25 évvel ezelőtti áron vitte el. Két évvel ezelőtt kilónként 1200 forintot kapott, most meg 650-et adtak érte. „Minimum 1400 lenne a reális, mert volt ugye egy nagy infláció!” Azért csökkent a méz ára – mondta, mert „beengedik az ukrán mézet az országba, az meg sokkal olcsóbb. A felvásárló összekeveri a magyarral, ez kerül a boltokba. ”Nagyon csúnyát mondok most, ha nem lesz ebben változás, mi nagy szarban vagyunk.” De jó, ha a vásárlók is tudják – mondta, hogy egy üveg ilyen termék 90 százalékban invertcukrot, vagyis kukoricakeményítőből nyert glükóz-fruktóz szirupot tartalmaz, és csak 10 százaléka valódi méz.
Nem mézzel folyó Kánaán: EU-s intézkedéseket várnak a magyar méhészek az ágazat megmentése érdekébenMéhésztársai igazat adnak neki, és egymás után mondták: mézet csak termelőtől szabad venni. Elégedetlenkedtek is, mert „kevesen vagyunk itt, sokan tájékozatlanok is, meg nem törődnek semmivel. Több a kanapéhuszár, mint a tenni akaró ember. Későn is lett megszervezve, az engedélyekre is várni kellett.”
Közben megkezdődtek a beszédek, először Kernbaum Anita állt a mikrofon elé. A termény ára 10 éve nem látott szintre zuhant – mondta. „A gazdasági helyzetünket rontják az adminisztrációs terhek is, az érdekképviseleti szervezetek sem állnak mellénk, a MAGOSZ a meghívásunkra sem válaszolt.” Beszélt arról, hogy tavaly hektáronként átlagosan több, mint 90 ezer forint volt a gazdák vesztesége. A hitelezők miatt is nehéz helyzetben vannak, ezért „követeljük, hogy azonnal vezessen be a kormány felszámolási és végrehajtási moratóriumot a bajbajutott gazdák érdekében”. Kifogásolta, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályváltozásokat a szakmával nem egyeztetik a döntéshozók, újságcikkekből, Facebook-bejegyzésből ismerik meg azokat.
„Mi gazdák olyanok vagyunk, hogy nem kérdezünk, csak jövünk”A fiatal Szarka Tamás 32 éves méhész, lelkesen beszélt, hangja többször is elcsuklott. Mint mondta, a nemzeti program, a pályázati lehetőségek hasznosak, ezek nélkül nem lenne életképes a méhészszakma. Ám a 2022-es méhállatjóléti támogatásokat a mai napig nem fizette ki a kormány a jogosultak több mint harmadának. „Csakhogy nem támogatásokból, hanem a saját munkámból akarom eltartani majd a családomat, de jelenleg nem látom az ágazat jövőjét.” Mivel 2022-ben megszűnt az ukrán mézet terhelő védővám, 2 éve óriási mennyiségben érkezik onnan méz a magyar és az európai piacra. Pedig – mondta –, ott olyan növény védőszert használnak, amit az unióban 2018-ban betiltottak. „Olyan erős vegyszerről beszélünk, amelytől a méhek elpusztulnak. Annak a méznek az importját engedélyezte a kormány, amelynek alapanyagát ilyen növényből gyűjtötték”. Ezekből a terményekből egyébként sütőolaj is készül itthon – tette hozzá. Megjegyezte azt is, egy tavalyi uniós vizsgálat szerint az unió határait átlépő mézek 46 százaléka hamis. Megszólította a gazdákat is: „hírek szerint amint beindulnak a tavaszi munkák, és nem lesz időtök tüntetni, a gabona, majd az összes többi termék importját is engedélyezni fogják”.
Beszéde után lapunknak külön elmondta: 8 éves kora óta méhészkedik. „Édesapám méhészkedett, de nagyon rossz volt a szeme. Nagyon fontos, hogy lássuk a petét, mert így tudjuk meg, hogy van méhanya, és életképes a család. Én voltam édesapám szeme.” Mesélt arról, milyen kemény fizikai munka a méhészet van, hogy 35-40 fokban, a tűző napon is beöltözve kell dolgozni. „De ilyenkor tavasszal, amikor látom a fejlődő méhcsaládot, hordják be a mézet, az valami csodálatos. Olyan finom illata van, hogy nem is tudom leírni. Leülök a kaptár mellé, figyelem őket, és ahogy nézem, tudom, hogy szeretem őket.”
