Európai Unió;Ukrajna;Szijjártó Péter;Európai Békekeret;

Szijjártó Péter érkezése a külügyi tanács ülésére

- Szijjártó Péter bejelentette, konstruktívan tartózkodott az Orbán-kormány az Európai Békekeret bővítésének ügyében

Magyarországnak így továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terheket vállalnia az ukrajnai fegyverszállításokból – büszkélkedett a külügyminiszter.

A kormány konstruktív tartózkodása mellett fogadták el az Európai Békekeret ötmilliárd eurónyi értékű bővítését, Magyarországnak így továbbra sem kell politikai vagy pénzügyi terheket vállalnia az ukrajnai fegyverszállításokból – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a résztvevők végleges formában elfogadták az Európai Békekeret összegének megemelését, erre hazánk konstruktív tartózkodása mellett került sor, aminek az ára az a szabálymódosítás volt, amelynek értelmében Magyarországnak semmiféle terhet nem kell vállalnia a fegyverszállítás finanszírozásából.

„Ez tehát azt jelenti, hogy a ránk eső 50 millió eurót be kell fizetnünk, de annak felhasználási célját mi határozhatjuk meg”

– szögezte le.

Hozzátette, ezen a téren több fontos cél is szóba jöhet, például a migrációval szembeni küzdelem érdekében a Száhel-övezet stabilitásának erősítése vagy a Nyugat-Balkán támogatása.

Sérelmezte, hogy továbbra sem történt meg a belátása annak, az EU Ukrajna-stratégiája kudarcot vallott. Szerinte ennek oka, hogy ebben az esetben felmerülhetne a politikai felelősség kérdése is az Európa által elszenvedett károkért, márpedig ezt senki nem akarja felvállalni.

„És ugye azt a sportpályán is érvényes mondást alkalmazzák itt, ha jól értem, hogy a legjobb védekezés a támadás. Mennek előre, és nem 19-re, hanem már 20-ra húznak lapot, ami nyilvánvalóan újabb tuti bukást hoz elő” – fogalmazott.

Szijjártó érintette az utóbbi hetek során egyes európai vezetők részéről elhangzó nyilatkozatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy nem szabad elvetni az európai katonák küldését Ukrajnába.

„Ezek rendkívül veszélyes és riadalmat keltő nyilatkozatok, s mi, akik a háború szomszédságában élünk, tisztelettel kérjük a nyugat-európai kollégákat, hogy ne tegyenek többet ilyen nyilatkozatokat, mert a mostani rendkívül feszült háborús helyzetben nemcsak a cselekedeteknek, hanem a szavaknak is óriási súlyuk, óriási jelentőségük van” – figyelmeztetett.

Azt mondta, hogy ugyan nem NATO-s tanácskozásra került sor, de mivel a legtöbb EU-tag az észak-atlanti szövetségben is benne van, és az amerikai külügyminiszter is csatlakozott az ülés egy pontján, ezért emlékeztette kollégáit a katonai szervezet korábbi egyhangú határozatára, miszerint mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.

„És épp ezért azok a nyugat- és kelet-európai nyilatkozatok, amelyek a csapatok küldését valószínűsítik, vagy nem zárják ki, színtiszta megsértései ennek a közös NATO-döntésnek” – vélekedett, hangsúlyozva, hogy utóbbinak a felülvizsgálatát, módosítását senki nem kezdeményezte.

„Reményemet fejeztem ki az Egyesült Államok külügyminiszterének is arra nézvést, hogy soha nem fog sor kerülni a NATO-tagországok részéről katonák küldésére”

– mondta.

Szijjártó leszögezte, hogy az EU vagy a tagállamok mostaninál is militánsabb nyilatkozatai csak még tovább ronthatják a helyzetet, ami „még inkább ezt a harmadik világháború nevű rémképet segíti elő”.

„Világos, hogy ha bármely európai uniós tagország szárazföldi csapatokat küldene Ukrajnába, az lángba borítaná az egész kontinenst, s mi ezt a lehető legkevésbé sem akarjuk. És azt gondoljuk, hogy ez súlyos visszaélés a NATO ötödik cikkelyével is, súlyos visszaélés, mivel a NATO nem egy támadási, hanem egy védelmi szövetség” – hangsúlyozta.

Az elnöki tisztségről csak a választás után mond le, és csak akkor, ha nyer.