egészségügy;igazolás;adminisztráció;iskolai hiányzás;

Összekötnék az EESZT-t a Kréta rendszerrel, pluszteher hárulhat a házi gyermekorvosokra az iskolai igazolásoknál

A házi gyermekorvosok évek óta küzdenek azért, hogy végre megszabaduljanak az iskolai igazolások kiállításától. Most változnak a szabályok, de az adminisztráció tovább növekedhet.

Az iskolai orvosi igazolások rendszerének megváltoztatásáról is dönt hamarosan az Országgyűlés, már ma a parlament elé kerül „A belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról” szóló javaslat, mely egyebek mellett az igazolások „gyártásának” a szabályait is pontosítja.

A házi gyermekorvosok évek óta küzdenek azért, hogy végre megszabaduljanak az iskolai igazolásoktól. Öt éve még petíciót is indítottak a megszüntetésükért, mondván, a tényleges betegellátástól von el értékes időt ez a feladat, miután a rendelés 30-40 százaléka erről szól. Ennek ellenére tavaly szeptembertől még tovább szigorodott a rendszer. Az új szabály szerint a betegség miatti óvodai-iskolai hiányzást a szülő már nem, csak az orvos igazolhatja. Akkor Póta György házi gyermekorvos a Szabad Európának arról beszélt, hogy a gyerekorvosok kevesen vannak, egyre több beteget kell ellátniuk a megszűnő praxisok miatt, és most egy indokolatlan, és újabb értelmetlen terhet kaptak a nyakukba. Mivel több napra előre nem lehet gyógyultsági igazolást kiállítani, a jól gyógyuló gyereket is vissza kellett hívni az igazolás kiállítása érdekében.

Arról, hogy a témában valamiféle változtatásra készül a kormány, február közepén utalt egy sajtó-háttérbeszélgetésen Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Mint akkor mondta: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) és a Kréta rendszer összekötése vethetne véget az iskolai igazolások kiadásának. Szerinte a két online rendszer összekötésével elérhető lenne, hogy a pedagógusok a saját informatikai rendszerükben láthatnák a kiadott orvosi igazolást, és az adott betegség becsült gyógyulási idejét.

A jogalkotók elé most kerülő módosítás összekötné az EESZT-t a Kréta rendszerrel. Ha ez megtörténik, akkor a szülő kérésére az orvos elektronikusan is továbbíthatja a gyerekek betegségéről, illetve a testnevelés óra alóli felmentésről szóló igazolást.

– Ez nem old meg semmit, újabb plusz adminisztrációs teher – reagált a javaslatra Póta György házi gyermekorvos, aki szerint a tervezetben jelzett módosítás kifejezetten időrabló, és nehezíti az orvosok dolgát. Olyan, mint a most bevezetett járóbeteg időpontfoglalási rendszer, annyi időbe telik ugyanis megnyitni és regisztrálni benne a beteget, hogy azalatt akár négy pácienst is el lehetne látni. Az igazolások adminisztrációjának könnyítését szerinte az jelentené, ha nem kellene az orvosnak vizsgálatot végeznie olyan esetekben, amikor a szülő is el tudja dönteni, hogy a gyereke mehet-e iskolába. – A mi eredeti javaslatunk az volt, hogy csak a betegség meglétének tényét vezessük fel az E-térbe, hogy a tanár felé igazolja, a gyerek orvosi okból van otthon és nem azért, mert lóg – fogalmazott.

Az iskolai igazolások mellett egyéb egészségügy-igazgatási intézkedéseket is tartalmaz a törvényjavaslat. Így például e törvénnyel enyhítenék az EESZT adatvédelmi szabályait azzal, hogy egy központi call-center munkatársai is kezelhetnének betegadatokat a szakrendelői időpontfoglalások esetén. A jogszabály előkészítők az okostelefonnal, illetve internettel nem rendelkező betegek számára egy call-centeren keresztül biztosítanák a személyes időpontfoglalást, illetve módosítást. Azt a kormányzat később szabályozza, hogy hol lesz ez a telefonközpont, illetve milyen számon lehet elérni. Lapunknak szakemberek úgy nyilatkoztak, nehezen elképzelhető, hogy egy országos központi szám valamennyi szakrendelő időpontfoglalását tudja majd kezelni. Ez ugyanis naponta több tízezer telefonhívást jelenhet. A jó megoldás, az lenne, ha az egészségügyi intézmények mindegyikében működne call-center – mondták. Erről azonban nincs szó a javaslatban.

A tervezet részletes vitájára csak a honvédelmi és rendészeti bizottságot jelölték ki, azaz az egészségügyet érintő részekről ezúttal sem tárgyal a témában megalapozottabb szakismeretekkel rendelkező népjóléti bizottság.