Anyaszentegyházunkért érzett felelősségére apellálva hangsúlyosan kérjük Balog Zoltánt, mondjon le dunamelléki püspöki tisztségéről is. Ez nem egyetlen egyházkerület, hanem az egész Magyarországi Református Egyház közös ügye - írta közös nyilatkozatában 24 református értelmiségi, köztük egyetemi oktatók, MTA-doktorok és tanárok.
A Szemlélek keresztény portálon és a Válasz Online-on is megjelent nyilatkozatban úgy fogalmaztak, aggodalommal, de egyúttal reménységgel is tekintenek az egyházban kialakult helyzetre. Egyrészt „aggodalommal, mert Balog Zoltán püspöknek az úgynevezett kegyelmi botrányban való érintettsége és püspöki tisztségéhez való ragaszkodása miatt egyházunk napról napra veszít hiteléből, és ez akadályozza alapvető küldetésének teljesítését, az evangélium hirdetését”. Másrészt ugyanakkor reménnyel is, mert mint írják, ez a megrázkódtatás a megtisztulás és a megújulás kiindulópontja lehet.
Kiemelték:
„Hisszük, hogy Jézus Krisztus keresztáldozatának elfogadásával, bűneink megvallásával Isten kegyelméből bűnbocsánatot nyerhetünk. Ezt a kegyelmet összekeverni az államfői kegyelmi jogkör gyakorlásával súlyos visszaélés.”
Felidézték, hogy Balog Zoltán a kegyelmi üggyel kapcsolatos döntéseit „kárt okozónak”, „súlyos hibának”, az egyházra nézve „tehertételnek” nevezte. Ők ehhez hozzátették:
„Mi még súlyosabbnak látjuk, mint ahogyan azt is, hogy az egyházra terhelte személyes vétkét. Hitelességünket, az egyházon belül megbomlott testvéri közösséget tehát nem Balog Zoltán lemondása, ellenkezőleg, hivatalban maradása rombolja tovább.”
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a kialakult helyzetnek most is érezhetők a következményei lemondott keresztelők, kilépő egyháztagok és a társadalmi támogatottság drasztikus csökkenése formájában. Az ügyet ezért nem lehet hatalmi szóval lezárni. „Végső soron az a kérdés, hogy remélhetjük-e így Isten áldását?” - teszik fel a kérdést, majd hangsúlyosan arra kérik Balog Zoltánt, mondjon le a püspökségéről.
„Egyházunk jelenlegi helyzetét az állammal való összefonódás és az anyagi függőség határozza meg. Úgy gondoljuk, hogy egyetlen egyház sem tarthat igényt privilégiumokra. A lehetőségekkel élni pedig csak méltányosan és felelősséggel szabad, úgy, hogy az ne ellenérzést váltson ki, hanem az egyház társadalomban betöltendő küldetését szolgálja. Az új út keresésében tudatosan kell támaszkodnunk az egyház autonómiáját védelmező több évszázados protestáns hagyományainkra. A kommunista diktatúra korszakából pedig tekintsünk azoknak a hiteles örökségére, akik hátrányokat szenvedve, akár az egyházi szolgálatból kiszorítva is hűségesek maradtak” - zárul a Magyarországi Református Egyház minden gyülekezetének megküldött nyilatkozat.
Az aláírók névsora:
Dr. Ablonczy Balázs történész, egyetemi oktató
Ablonczy Bálint újságíró
Dr. Ambrózy Gábor történész, egyetemi oktató
Dr. Balogh Lídia társadalomtudományi kutató
Dr. Daróczi Anikó irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató
Dr. Éliás Sára ügyvéd
Dr. Gonda László lelkész, teológus, egyetemi oktató
Gyimóthy Géza agrármérnök
Horváth-Sántha Hanga jogász, egyetemi oktató
Kiss Judit Ágnes író, költő, tanár
Dr. Körösényi András politológus, kutatóprofesszor
Dr. Kustár Zoltán lelkész, teológus, egyetemi tanár
Miklós Attila vallásoktató
Molnár Illés költő, műfordító
Naszádi Kriszta iskolaprojekt-koordinátor
Nádori Gergely tanár
Dr. Orosz Ferenc biokémikus, az MTA doktora
Dr. Simonfi Zsuzsanna egyetemi oktató
Dr. Szabó Róbert csillagász, az MTA doktora
Tarr Zoltán lelkész (rendelkezési állományú)
Dr. Tóth Sára bölcsész, egyetemi oktató
ifj. Victor István lelkész
Dr. Zalatnay István lelkész, teológus, filozófus, egyetemi oktató
Zelenka Eszter néderlandisztika szakos bölcsész, egyetemi oktató
„A maga cimborája ugyanott folytatja, ahol abbahagyta” – Nyílt levélben szólította fel lemondásra Balog Zoltánt az egyik bicskei áldozatA volt református zsinati tanácsos szerint Balog Zoltán erkölcsileg nem maradhat püspök, a teljes keresztyén közösségnek ártott