Ha a lámpaoszlopokon lógó elefántfüleken politikai vagy társadalmi célú hirdetés jelenik meg, Budapest azonnal szerződést bont Garancsi István cégével

Az Orbán-kormány egyelőre nem nyúlt bele rendeleti úton a fővárosi reklámpiacba a közelgő választások megfelelő irányba terelése érdekében.

A felvetés korántsem légből kapott, hiszen 2012-ben balesetveszélyre hivatkozással – valójában Simicska Lajos akkori Fidesz-pénztárnok érdekében – közúti reklámtilalmat vezettek be, majd 2015-ben a NER érdekek változása miatt törvénymódosítással tették lehetővé az oszlopokon fityegő elefántfülek és egyéb reklámtáblák használatát. Tavaly pedig egy szintén közlekedési tárgyú kormányrendelettel kényszerítették bele a fővárost az Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló Garancsi István milliárdos tulajdonában álló ESMA Reklám Zrt.-vel, valamint a szintén kormánypártiként számon tartott Tasnádi László érdekeltségébe tartozó SYS IT Networkkel történő szerződéskötésbe.

A kormányrendelet ugyanis kimondta, hogy a háborús veszélyhelyzet végéig a korábbi kontraktusok maradnak érvényben, ha csak nem váltja fel egy új. Történt ez azután, hogy a Fővárosi Közgyűlés nemet mondott a NER fővárosi reklámpiacba való bebetonozására. Karácsony Gergely főpolgármester végül saját hatáskörben eljárva hagyta jóvá a nyár közepén, hogy a fővárosi önkormányzat, illetve cégei, a BDK Kft. és a BKK Zrt. az ESMA Reklám Zrt.-vel, illetve SYS IT Networkkel szerződjenek a következő 5 évre a közvilágítási oszlopok reklám célú értékesítésére. Budapesten összesen 44 139 darab közvilágítási oszlop van (ezek túlnyomó többsége a BDK Kft. tulajdonában van, 126-nak a tulajdonosa a BKK Zrt., 5711-é pedig a főváros), ezekre szerelték fel az elefántfülnek nevezett, lengőkaros reklámhordozó eszközöket.

„A városvezetés a nagyobb bevétel reményében javasolta azt a közgyűlésnek, hogy fogadják el a tender két részére egyedüliként pályázó ESMA és SYS ajánlatát. A szerződésbe ugyanakkor belevettük a politikai és társadalmi célú reklámok tiltását. Ha nem így döntünk, akkor a kormányrendelet erejénél fogva a régi szerződés marad érvényben, úgy kevesebb lett volna a bevétel és a reklámok korlátozásából származó politikai előny is elvész, hiszen ez a korábbi kontraktusból hiányzott” – magyarázza Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki ma is helyesnek tartja az új kontraktus aláírását.

„A fővárosnak az új ESMA szerződésből származó reklámbevétele a korábbi díjtételekkel számított 2022 utolsó negyedévi 26,3 millió forintról 35,8 millió forintra nőtt 2023 hasonló időszakában, míg a SYS IT esetében 1,2 millió helyett 8,76 millióra emelkedett az összeg. Ez összességében 26-30 százalékos növekedés, ami az idén tovább emelkedik az inflációkövető áremelés miatt. Ha az ESMA Zrt. megszegné a politikai hirdetések tiltására vonatkozó fővárosi előírást, akkor az a szerződés azonnali hatályú felmondását alapozná meg” – szögezte le a főpolgármester-helyettes.

A buszok, villamosok váróinak reklámfelülete a korábbi szereposztáskor a francia hátterű JCDecaux Hungary Zrt. érdekkörébe került. A szerződést azóta nem bolygatták, így 2031-ig a JCD és a Mahir értékesítheti a fővárosi közterek utcabútorainak reklámfelületeit. Ezekre nem vonatkoznak a tartalmi tiltások.

Mindezt megfejelte a Lázár János minisztériuma által kidolgozott és tavaly decemberben elfogadott építészeti törvény, majd a kapcsolódó rendelet, amely révén szigorú szabályokat vezettek be a köztéri reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezésére. Július elsejétől reklám kizárólag az országos reklámkataszterben szereplő eszközökön helyezhető el jogszerűen. Az országos reklámkatasztert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezeti, amelynek üzemeltetéséért a tulajdonosoknak reklámfelületenként évi 15 ezer forintot kell fizetniük. Az előírások megszegőit reklámbírsággal sújtják, amelynek mértéke 650 ezertől négymillió forintig terjedhet és ismételten is kiszabható.

Ezek kihelyezéséhez a tulajdonos – jellemzően a BDK – hozzájárulása szükséges, amit ígéretük szerint 3 munkanapon belül megadnak. A BDK azt is kikötötte, hogy a választási plakát csak úgy helyezhető el, hogy ne akadályozza, ne veszélyeztesse a gyalogos és a gépjármű forgalmat, viharos időjárás esetén is megbízhatóan tartson és ne károsítsa az oszlopot.

„A plakátokat a jelölőszervezeteknek a választások után el kell távolítaniuk, vagy ha ezt nem teszik meg, akkor a BKM végzi el helyettük, de ennek költségét ki fogja számlázni a pártoknak, civil szervezeteknek. Az épületekre történő plakátolás a választási törvény hatálya alá tartozik, ezekre csak saját tulajdonú épület esetén van ráhatása a fővárosi önkormányzatnak” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus.

Karácsony Gergely időközben háborút hirdetett a történelmi városrész épületeit beborító óriásplakátok ellen is. A főváros 14 esetben kezdeményezte ezek eltávolítását, két per is folyamatban van, három óriás reklámhálót pedig önként szedett le tulajdonosa.