költségvetési hiány;kamatcsökkentés;kormányhatározat;

Egyetlen határozattal 335 milliárd forintos átcsoportosítást hajtott végre a költségvetésben az Orbán-kormány

A kabinet a költségvetés hiányszámát és a bevételi számait nem módosíthatja saját hatáskörben, így a tervezett kiadások átcsoportosításával igyekszik mozgásteret biztosítani magának. Tologatja a hiányt.

Míg a Pénzügyminisztérium még nem állt elő az idei költségvetési terv módosításával, az elmúlt hetekben mégis több alkalommal jelentős belső átcsoportosításokra került sor. Ez azért történik így, mert a büdzsé parlamenti újratárgyalásáig a kabinet a költségvetés hiányszámát és a bevételi számait nem módosíthatja saját hatáskörben, így a tervezett kiadások átcsoportosításával igyekszik mozgásteret biztosítani magának. Ebbe sorba illeszkedik az a legutóbbi kormányhatározat, amely 335 milliárd forintot mozgatott meg.

Nem véletlen a pénzek tologatása. Az államháztartás hiánya február végén elérte az 1704 milliárd forintot, ami az idei várható GDP közel két százaléka. A jelenleg hatályban lévő 2024-es költségvetés egész évre 2514 milliárdos deficitet engedélyezett volna a kormánynak, vagyis a hiánycél 67 százaléka két hónap alatt teljesült. A költségvetés hibás tervezési alapokra épült: tavalyra 1,5, idénre 4 százalékos gazdasági növekedést terveztek, amikből egyik sem teljesül. A tavalyi 0,9 százalékos GDP csökkenés miatt azt adóbevételek is elmaradtak a várttól. Az áfánál pontosan ezer milliárd volt az kiesés. Ezek az áthúzódó hatások az idei költségvetési terv bevételi oldalát is aláássák. Épp ezért folyik a Pénzügyminisztériumban a 2024-es költségvetés újratervezése – erről Varga Mihály egy közleményben számolt be, amiből az is kiderült, hogy ezzel párhuzamosan a szaktárca már készíti a 2025-ös költségvetés terveit is.

Az átcsoportosításról szóló kormányrendeletből kiderül, hogy a büntetés-végrehajtás nullszaldós átcsoportosítás keretében 87 milliárd forintot kap dologi kiadásokra és beruházásokra. A pénz a BV egy új börtön építésre fordíthatja. Korábban a korrupciófigyelő szervezet K-monitor írta meg, hogy 50 milliárd forintból épülhet meg a román határ menti Csengerben egy új büntetés-végrehajtási intézet, s a kivitelező a NER egyik kedvenc építőipari cége, a West Hungária Bau Építő Kft. A költségvetésben az 50 milliárd forintos projektre 87 milliárdot különítettek el,  ezt a pénzt kapta meg most elköltésre a büntetés-végrehajtás. A kormány döntése szerint az építési és közlekedési tárca 6,4 milliárdot kap, közelebbről meg nem nevezett közlekedési projektek finanszírozásra. A pénzt az energia és klímapolitikai pénzekből vonta el a kormány.

Dilemma előtt az MNB

Ma kamatdöntő ülést tart az MNB, amin újabb csökkentés várható, ám a lépés mértéke kérdés. A Monetáris Tanács február végi ülésén 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette alapkamatot, ami még így is kimagasló a régióban. Mivel az infláció 3,7 százalékra csökkent, elvileg lehetőség lenne további 100 bázispontos vágásra, ám más kockázatok, mint a magas költségvetési hiány, az EU-val kapcsolatos politikai és pénzügyi feszültségek, a gazdaságpolitika megítélése miatt az euró/forint árfolyam az egy hónappal korábbi 388-as szintekről 400 forint közelébe emelkedett. Kérdés, hogy ilyen körülmények között az MNB bevállal-e még egy 100 bázispontos csökkentést, vagy visszatér a kisebb ütemű lépésekhez. A befektetők minden esetre idegesek. 

Arról is döntöttek, hogy mintegy 2,9 milliárd forintnyi költségvetési maradványt új célokra fordítanak. Ebből a legnagyobb tétel az a 2 milliárd forint, amit a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kapott, „kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb állami rendezvények lebonyolításra". Nem csak a maradványokhoz, hanem a költségvetési tartalékhoz is hozzányúlt a kormány. Összesen 11,1 milliárd forintot vett ki belőle, amiből közel két milliárd jut például civil szervezetek támogatására. Továbbá újabb négymilliárd forinttal megfejelik a Honvédelmi Minisztérium, illetve honvédség költségvetési kiadásait. Ez utóbbi azért sajátos, mert a Honvédelmi Alapot is ideértve, 2000 milliárd forintból gazdálkodhat, így nehezen hihető, hogy még plusz 4 milliárd forint kellett volna sürgősen.

Újabb rezsipénzosztás

A kormány közel 158 milliárd forintot osztott ki nem kevesebb mint 58 közintézménynek az úgynevezett Rezsivédelmi Alapból. A költségvetési tételt eredetileg a megemelkedett energiaárak miatt kárt szenvedők kisegítésére különítették el. A legtöbb pénzt, 33 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága kapta. 29 milliárd forint jutott a Belügyminisztérium Klebelsberg Központjához, illetve ugyanehhez a tárcához került 13 milliárd köznevelési célú humánszolgáltatási és működési támogatás is. A pénzt szinte minden címzett az igen tág "dologi kiadásokra" költheti. A teljesség igénye nélkül, a millióstól a milliárdos nagyságrendig, jutott pénz a Sándor-palotának, kormányhivataloknak, bíróságoknak, titkosszolgálatoknak, valamint hon- és rendvédelmi, oktatási, egészségügyi, tudományos, kulturális és mezőgazdasági szerveknek. Bár a költségek zömét az alap egyéb működési célú kiadásaiból fedezték, 27 milliárdot furamód az egyházi és civil intézményfenntartók támogatási forrásából álltak, miközben ilyen szervezetek, legalábbis a Magyar Közlönyben közzétett listán, nem szerepelnek. Bár a versenyszektornak szánt 3,6 milliárdot beazonosíthatóan „ipari fogyasztók veszélyhelyzeti rezsitámogatásával összefüggő dologi kiadásokra” költenék, az nem derült ki, hogy pontosan mely cégek, mire és mennyit kapnak. M.I.