BKV;tarifa;megállapodás;bevétel;BKK;

A bevételek növelése érdekében új tevékenységekbe fogna BKV, ruhákat és játékokat árulna, akár sínt is csiszolna

A BKK úgy állította össze a saját üzleti tervét, mintha az új tarifamegállapodás nem is létezne.

Meglehetősen ellentmondásos üzleti tervet készített az idei évre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt., ezt az előző évi beszámolóval együtt szerdán tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés. A kiindulópontot a több szempontból is meglehetősen viharos 2023-as év jelenti, amikor a likviditási problémákkal küzdő fővárosi önkormányzat nem tudta biztosítani a közlekedésszervezéshez szükséges önkormányzati támogatást, így a többi között a BKV működésére átmeneti hitel felvételére kényszerült a cég. Az összesen 24 milliárd forintra rúgó kölcsönt azóta visszafizették, sőt a hitelhez kapcsolódó 673 millió forintos kamatot is állta a főváros.

A BKK összesen 150,3 milliárd forint támogatást kapott tavaly a fővárostól közlekedésszervezésre, így a BKV működtetésére, ezenfelül külön tétel volt a közútkezelés, a taxi ellenőrzés és a projektmenedzsment, amelyeket szintén támogatott az önkormányzat.

A BKV viszont a tevékenysége alulkompenzálása miatt pluszban kért 32 milliárdot, de ebből csupán 2,7 milliárdot kapott meg, tekintettel a nehéz finanszírozási helyzetre. Így a BKV 29,7 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta az előző évet.

A BKK menetdíjbevétele viszont sok év után tavaly meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintet és összesen 69,9 milliárd forint – a tervezetthez képest 8,5 milliárd forinttal több – folyt be ebből a BKK kasszájába. Ebből a MÁV-HÉV-Volánbusznak az agglomerációs utazások után valamivel több mint 2 milliárd forintot kellett átadni. Az utasszám azonban továbbra is elmarad a pandémia előtti szinttől. A bevétel növekedésben a repülőtéri busz, a 10 darabos gyűjtőjegy és a helyszínen váltott vonaljegyek év közbeni áremelése nagy szerepet játszott. Az áremelések kompenzálták a 14 éven aluliak – március 1-től az egész országban érvényes, de tavaly még csak a főváros által bevezetett – díjmentessége miatti kiesést is.

Erről az alapról indult az idei tervezés, amit elméletileg teljesen felforgatott volna a Lázár János vezette közlekedési minisztériummal kötött, a kölcsönös bérlet elfogadásról szóló megállapodás, illetve a március elsejével életbe lépett új tarifarendszer. A BKK azonban kissé meglepő módon abból indult ki – a Fővárosi Közgyűlésnek készített előterjesztés szerint –, hogy részben a társszolgáltatókon keresztül az új elszámolás alapján befolyó menetdíjbevétel nem csökken. Sőt abban bíznak, hogy a tavalyi tendenciák alapján 2,1 milliárd forinttal több – összesen 72 milliárd forint – folyik be az idén jegy és bérleteladásból. Igaz, a következő bekezdésben már azt írják, hogy tekintettel „az új tarifarendszer és a bevételek megosztásának új szabályaiból fakadó bizonytalanságokra”, a BKK-hoz befolyó menetdíjbevételek mértéke „az előzetes felmérésektől jelentősen eltérhet”. Június végére mindenesetre összegzik a tapasztalatokat, akkorra derülhet ki, hogy mennyit kell még várhatóan beleraknia a fővárosnak a BKK kasszájába, hogy továbbra is működőképes maradjon a közösségi közlekedés Budapesten.

Az már most bizonyos, hogy a BKK-nak osztozni kell a MÁV-val és a Volánbusszal a fővárosi közösségi közlekedésre kapott évi 12 milliárd forintos állami támogatáson, amit eddig teljes egészében a fővárosi szolgáltató kapott. 

Ennél jelentősebb kiesés lehet a menetdíjbevételen. A diákbérletet eleve megszüntették márciustól, hiszen a 950 forintos vármegye diákbérlet helyett aligha vette volna bárki is a 2500 forinttal drágább Budapest-tanulóbérletet (3450 forint). Meglepő módon az üzleti tervben mégis 6,23 milliárd forintos bevételi tervszám szerepel a tanulóbérlet soron. (A BKK a teljesítményelszámolás alapján a vármegye diákbérletek bevételéből kap majd valamennyit.)

Karácsony Gergely főpolgármester már a megállapodás bejelentésekor elismerte, hogy várhatóan 4-5 milliárd forint menetdíjbevételtől esik a főváros, de az azóta főpolgármester-választásra benevező Vitézy Dávid korábbi BKK igazgató becslése szerint akár „alsó hangon 10- 20 milliárd forintos” is lehet a kiesés. A Népszava információi szerint a BKK abból indul ki, hogy a városvezetés kompenzálja ezt. Komolytalannak tartják a MÁV korábban bemondott számait, miszerint az értékesítés a februárhoz képest március első felében 37 százalékkal nőtt. A BKK egyelőre a Népszava kifejezett kérésére sem adott ki jegy/bérleteladási számokat az új tarifarendszer bevezetése óta eltelt időszakra, mondván, még egy hónap se telt el.

A BKK ettől függetlenül úgy számol, hogy 30 milliárd forint keretösszegű áthidaló hitelt vesz fel március végén, amit szeptember végére visszafizet. A BKV tervezett forráshiánya 32,5 milliárd forint lesz decemberben, míg a folyamatos likviditás fenntartásához szükséges 14 milliárdos folyószámla-hitelt az év végéig vissza kell fizetnie, ennek elmaradása ugyanis a cég fizetésképtelenségét eredményezi – figyelmeztet üzleti tervében a fővárosi közlekedési cég.

Mindezek után aligha meglepő, hogy a BKV minden lehetséges eszközt bevet bevételei növelése érdekében. Az igazgatóság döntése értelmében a cég az idén két irányba is bővíti tevékenységi körét. Egyrészt játék-, könyv-, újság-, textil- és egyéb áruk kiskereskedelmébe fognak, hogy „ezzel még eredményesebbé tegyék a meglévő eszközállomány értékesítését, erősítsék a BKV pozitív megítélését és maximalizálják a lehetséges bevételeket az értékesítési helyek gazdagításával”. Másrészt a jövőben külső partnerek számára síncsiszolást is végeznek. A legkisebb is számít.

A BKV közleménye

"A BKV Zrt. hosszú ideje foglalkozik ajándéktárgyak értékesítésével. A társasághoz és a közlekedéshez kapcsolódó termékpalettánk folyamatosan bővül, kiadvánnyal, gyermekjátékkal, ruházati cikkekkel is igyekszünk kiszolgálni az egyre növekvő keresletet. Az értékesítés tervezett árbevételét az éves üzleti bevételi terv tartalmazza, külön termékkategória nincs nevesítve, a cikkek fogyását figyelembe véve szervezzük a beszerzést és az értékesítést.

Síncsiszolást évek óta végzünk saját részre, hiszen az ehhez szükséges szakmai kapacitással rendelkezünk. Ugyanakkor szeretnénk ezt azon cégek számára is elérhetővé tenni, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges műszaki háttérrel. Az üzleti tervben egy, már megtörtént hatékonyságjavítási intézkedésként hivatkoztunk rá. A TEÁOR szám bővítés a lehetőségét teremti meg annak, hogy külső félnek ilyen munkát végezhessünk. Jelenleg kizárólag tervként szerepel társaságunknál a szolgáltatásbővítés."