A KSH közölt foglalkoztatási statisztikái szerint tovább folytatódtak a negatív folyamatok a magyar munkaerőpiacon azzal, hogy februárban a 15–74 éves korosztályban 4,6, míg a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés szerint 4,7 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta.
Legutóbb 2020 közepén állt ilyen magasan az állástalanok aránya – kommentálta a jelentést Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A munkanélküliek száma 230 ezer főlé emelkedett, ami a 2022 tavaszán látott rekord alacsony létszámhoz viszonyítva 48 százalékos, 75 ezer fős emelkedés. A friss statisztika romlása jó okból történt, vagyis azért, mert a gazdaságilag inaktív státuszból a munkaerő töredéke átlépett az aktív munkakereső státuszba, növelve ezzel a regisztrált munkanélküliek számát – tette hozzá az elemző.
A foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 éves korosztályban 2024 februárjában az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek száma az előző évhez képest 33 ezer fővel, 232 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett - közölte a KSH. Vagyis egyidejűleg nőtt a foglalkoztattak és a munkanélküliek száma.
A munkaerőpiac korábbi feszessége enyhül, a vállalatok munkaerő igénye fokozatosan mérséklődik. Emellett a friss állástalanok aránya továbbra is magasnak tekinthető, így akik napjainkban elveszítik az állásukat, már kisebb valószínűséggel találnak munkát három hónapon belül. Az elemző úgy látja, hogy bár a vállalatok továbbra is ragaszkodnak a munkaerő megtartásához, emelkedik azoknak a cégeknek a száma, amelyek a visszaeső kereslet miatt létszámot csökkentenek. Az év első felére várt javuló gazdasági teljesítmény annak második felében érkezhet meg, ami a munkaerőpiaci adatokban stabilitást hozhat. Az év közepéig némileg romlik, utána javulhatnak foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, így az év egészére az állástalanok arányát 4,5 százalék körülire várja az elemző.
A munkaerőpiacok reakcióideje lassú, a változások akár 12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben – kommentálta a KSH jelentését Balog-Béki Márta, MBH Bank tőkepiaci elemzője. Ezzel párhuzamosan a vállalatok – részben alkalmazkodva a szűk munkaerő-kínálathoz – erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába – tette hozzá.