Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott – írja az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése alapján.
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.
A kormányzati szektor bevétele 2023-ban 31 814 milliárd forint, kiadása 36 832 milliárd forint volt.
Az előző évhez képest a bevételek 3645 milliárd forinttal, 12,9 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 1142 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal a termelési adókból származó bevételek bővültek, ezen belül 363 milliárd forint (5,4 százalék) volt az áfabevétel növekedése. A jövedelemadó-bevételek 1037 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A társadalombiztosítási hozzájárulások 959 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal magasabbak voltak. Az egyéb bevételek 507 milliárd forinttal, közel 10 százalékkal növekedtek.
A kiadások 4556 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal emelkedtek. A bővülés mértéke a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 456 milliárd forint (6,7 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1265 milliárd forint (18,4 százalék) volt. A folyó termelőfelhasználás 400 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal, a kamatkiadások 1660 milliárd forinttal, 88,8 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 232 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal növekedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 543 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal magasabbak voltak.
Magyarország költségvetése két hónap alatt összeomlott, de így is hozzá lehet vágni újabb százmilliókat vidéki sportszervezetekhezEgyetlen határozattal 335 milliárd forintos átcsoportosítást hajtott végre a költségvetésben az Orbán-kormányMint azt a Világgazdaság felidézi, január elején Varga Mihály pénzügyminiszter még azt közölte, hogy a büdzsé pénzforgalmi hiánya 4593 milliárd forint lett, annak köszönhetően, hogy tavaly többször is megemelte a kabinet a deficitcélt: előbb szeptemberben 3,9 százalékról 5,2, majd az év végén 5,9 százalékra.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter aztán egy interjúban már arról beszélt, hogy 6,5 százalékos lehetett a tavalyi deficit, tehát végül ehhez képest is magasabb lett.
2023 negyedik negyedévében a kormányzati szektor hiánya 2071 milliárd forint, a GDP 10,6 százaléka volt. Az egyenleg 410 milliárd forinttal, 3,8 százalékponttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál.
A bevételek 1112 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal nőttek, a kiadások 701 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal emelkedtek.
A Pénzügyminisztérium büszke az adatokra
„Tovább csökkentette az államadósságot a kormány” – büszkélkedett kedd reggeli közleményében a Pénzügyminisztérium (PM). A tárca a KSH adatait úgy összegezte, „az államadósság mértéke 73,5 százalékra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7 százalékon alakult. Ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál”. A PM hozzátette, a kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is csökkenő hiánnyal és államadóssággal számol.
„A Pénzügyminisztériumban rendben halad az idei büdzsé módosítása és a jövő évi költségvetés előkészítése. A kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett: az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra mérsékli azt. A kormány intézkedéseivel – a nemzetközi várakozásokkal összhangban – a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig ismét az uniós rangsor élmezőnyében lehet” – szögezte le a tárca.
