Az ukrán hadvezetés hamarosan több katonát küldhet a frontra, miután Volodimir Zelenszkij aláírta végre az ehhez szükséges törvényt. Félő azonban, hogy az erősítés későn érkezik az emberhiánnyal küzdő hadseregnek, ahogy rendre a szövetségesektől kapott fegyverek is.
Az elnök a minap figyelmeztetett újra, hogy ha Washingtonban nem hagyják jóvá hamarosan az Ukrajnának szánt, a Kongresszusban elakadt újabb amerikai segélycsomagot, akkor az ukrán erőknek „vissza kell vonulniuk lépésről, lépésre”, és nagyvárosok is eleshetnek.
Az igazság azonban az, hogy már ennek a csomagnak az elfogadása sem tudná megakadályozni a hadszíntér felborulását – írta szerdai cikkében a Politico –, márpedig „egy ilyen kudarc, az amerikai és európai választási kampányok közepette” egyértelműen Moszkvának kedvező tárgyalási helyzetet teremtene. A február elején leváltott ukrán főparancsnok, Valerij Zaluzsnij néhány beosztottja is borúlátóan nyilatkozott az amerikai hírportálnak. Az erőviszonyok annyira eltolódtak, mondták, hogy „minden csak azon múlik, hová összpontosítja erejét Oroszország a várhatóan nyáron induló offenzívában”.
Zelenszkij elnök ilyen körülmények közt szánta rá magát kedden, hogy tíz hónapi halogatás után aláírja a hadkötelezettség alsó korhatárát 27-ről 25 évre csökkentő törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az eddig óvott fiatalabb korosztályokból küldjenek többeket harcba. A jogszabályt már tavaly május 30-án megszavazták a Verhovna Rada képviselői, de az elnök halogatta az ellenjegyzését. Kijevben ugyanis nézeteltérés alakult ki arról, hogy szükség van-e újabb 450-500 ezer katona mozgósítására, ahogy azt Zaluzsnij szorgalmazta. A hadászati és hírszerzési ügyekkel foglalkozó Startfor amerikai hírportál felidézi, hogy ez több mint tízszerese lett volna annak a közel 40 ezer katonának, akikből Ukrajna felállította a 2023-as ellentámadáshoz nyugaton kiképzett 12 új dandárt.
A politikai vezetés elsietettnek nevezte a tervet, amelynek népszerűtlenségétől és magas költségeitől is tartott. Részben ez vezetett a főparancsnok leváltásához. Utódja, Olekszandr Szirszkij meglepetésre ellenőrzésekbe kezdett, mondván, hogy a 900 ezer fős ukrán hadseregből eddig csak 300 ezer katona harcolt a fronton. Ki kell deríteni, mit csinál a többi egység, ahhoz, hogy be lehessen indítani a két éve a tűzvonalban lévő, kimerült katonák rotálását. Szirszkij, aki jelentését két hete tárta a kormány elé, hírek szerint az elődjénél kisebb mozgósítást tervez.
Idén február 7-én a parlament első olvasatban elfogadta egy új, átfogó mozgósítási törvény tervezetét is, amely a hadkötelezettség korhatárának csökkentése mellett számos más kérdést hivatott rendezni, megszüntet például számos, a mozgósítás alól eddig felmentést biztosító kivételt. Bár a parlament nem tette közzé, hogy számításaik szerint mennyivel növelhető a hadsereg létszáma, katonai elemzők úgy vélik, írta a Stratfor, hogy a reális cél a törvény hatályba lépését követő hónapokban 200 ezer, összesen pedig 300 ezer fő mozgósítása, amivel már javítható a harcoló erők rotációja. Bár a több mint négyezer módosító indítvánnyal bonyolított törvény megszavazása csak április közepére, hatályba lépése pedig június 1-jével várható, a 25-26 éves férfiak tényleges behívása illetékesek szerint már ebben a hónapban megkezdődhet.
Mindez nem jelenti, hogy Ukrajna a hadsereg létszámát tekintve felülmúlhatná Oroszországot, amely a sorkötelesek nemrég bejelentett, szokásos tavaszi behívásán felül hírek szerint egy újabb 300 ezres mozgósításra készül a nyáron. Kijevben az aprólékos parlamenti felülvizsgálat megakadályozta, hogy az új törvény kikezdje Zelenszkij politikai támogatottságát, a mozgósítás költségei azonban még inkább függővé teszik Ukrajnát a Nyugat támogatásától.
Volodimir Zelenszkij aláírta, szerdától 25 éves ukránokat is besorozhatnak katonai szolgálatra