Vizsgálja a belga ügyészség az EP-választási orosz beavatkozást, amelyben magyarországi személyek is érintettek lehetnek

Erről Alexander De Croo belga miniszterelnök számolt be, azt azonban nem árulta el, hány EP-képviselő ellen folyik vizsgálat, és pontosan kik ők.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök pénteken megerősítette, hogy a belga igazságügyi hatóságok korrupciós vizsgálatot indítanak az Európai Parlamenten belül gyanított orosz beavatkozások ügyében.

A kormányfő, aki a jelenleg soros uniós belga elnökség félidei eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, kijelentette, „nem engedhetjük meg, hogy ez a fenyegetés jelen legyen közöttünk”. Azt mondta,

Az orosz beavatkozás ügyét a múlt hónapban egy közös cseh és lengyel hírszerzési vizsgálat hozta nyilvánosságra. Mint kiderült, az első látásra hírportálnak tűnő Voice of Europe révén Moszkva magyar, német, belga, francia, holland és lengyel politikusokat is pénzelhetett azért, hogy oroszpárti propagandát terjesszenek az EU-ban. A portálon olyan politikusok nyilatkozatait tették rendszerint közzé, akik azt hangoztatták, hogy az EU állítsa le Ukrajna támogatását az Oroszország ellen vívott háborúban. A prágai kormány később felvette a Voice of Europe üzemeltetőit az Oroszország elleni szankciós listájára. A Spiegel azt írta, a dezinformációban utazó hírportállal együttműködő német, belga, francia, magyar, holland és lengyel politikusok júniusi EP-kampányukra is kaptak orosz pénzt.

Alexander De Croo most közölte, nem közölhet részleteket arról, hogy kik és hány EP-képviselő ellen folyik vizsgálat, mivel ez az információ titkos.

– fogalmazott.

Mint mondta, a belga igazságügyi hatóságok most megerősítették, hogy ez a fajta beavatkozás büntetőeljárás tárgyát képezi. „A készpénzfizetések nem Belgiumban történtek, de a beavatkozás igen. Mivel Belgium az uniós intézmények székhelye, felelősségünk, hogy fenntartsuk minden állampolgár jogát a szabad és biztonságos szavazáshoz” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy uniós szinten is cselekedni kell az üggyel kapcsolatban, mivel „több eszközre van szükség az orosz propaganda és dezinformáció elleni küzdelemhez”.

Beszélt arról is, az Európai Ügyészség, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal mandátumát meg fogják vizsgálni, hogy lehetővé teszik-e az orosz fenyegetés elleni büntetőeljárást. „Ha ez nem így van, akkor ki kell szélesíteni a hatáskörüket„ – szögezte le De Croo. Mint mondta, a témát az Európai Tanács jövő heti ülésén is megvitatják azzal a céllal, hogy az uniós tagállamok vezetői közös álláspontot alakítsanak ki.

Hadja Lahbib belga külügyminiszter megerősítette, hogy Belgium a közelmúltban több, kémkedéssel gyanúsított diplomatát, valamint az EU-nál akkreditált diplomatákat utasított ki.

Az Európai Parlament főbb pártfrakciói felszólították az uniós parlamentet, hogy szintén vizsgálja meg az állítólagos orosz befolyást.

Múlt héten Tatjana Zdanoka orosz származású lett uniós parlamenti képviselőt 1750 eurós pénzbírsággal sújtotta az Európai Parlament, miután különböző médiumokban orosz befolyással való üzérkedéssel és kémkedéssel vádolták meg.