- Nem emelték meg, maradt a közepes terrorkészültségi fokozat Magyarországon

Magyarország területén a 3-as terrorfokozat van érvényben, a magyar emberek biztonságát közvetlenül fenyegető terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információ nincs a hatóságok birtokában – ezt közölte kedd délután a Terrorelhárítási Központ (TEK). Mint írták, a rendőrség a külképviseletek védelmét megerősítette, fokozottabban ellenőrzik a közintézmények biztonságát, valamint a határátlépéseket.

Előzőleg lapunk kérdezett rá a Belügyminisztériumnál, illetve a Kormányzati Tájékoztatási Központnál arra, hogy a 2016 óta fennálló 3-as terrorfokozatról változott-e Magyarország besorolása. A kérdést azután tettük fel, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet a Védelmi Tanács ülése után azt írta, hogy a tanács ülésén „a terrorkészültség magasabb fokozatát rendelték el” hazánkban.

Lapunk azonban korábban több, megerősített szakmai forrásokból is úgy értesült, hogy az Izrael elleni iráni dróntámadás után is maradt a 3-as, azaz közepes terrorfokozat. (A fokozat emelését, csökkentését egyébként sem a Védelmi Tanács rendeli el, hanem a belügyminiszter vagy saját hatáskörében, vagy a Terrorellenes Koordinációs Bizottság kezdeményezésre, a Védelmi Bizottság egyetértésével.)

A terrorveszély-fokozat besorolását egy 2015-ös kormányrendelet tartalmazza, ahol a 4-es a legenyhébb, míg 1-es a kritikus szint. A 3-as, azaz közepes fokozat akkor rendelhető el, ha „ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak az Európai Unió, illetve a NATO tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető, de magasabb fokozat bevezetése nem indokolt”.

Az Izrael elleni iráni akció nyomán a környező országok sem változtattak a terrorbesorolásukon, így jobbára maradtak a jóval korábban megállapított, közepesnek minősülő fokozatok. Szlovákiában a négy fenyegetettségi szint közül ugyancsak a második van érvényben, de Matus Sutaj Estok belügyminiszter március végén azt közölte, fontolgatják, hogy egy fokozattal megemelik a terrorkészültség szintjét a moszkvai terrortámadás nyomán. Ez egyébként azóta nem történt meg.

Romániában négy, zöld-kék-narancssárga-piros színekkel jelzett terrorfenyegetettségi színt létezik. A besorolás kék, Bukarest sem a közel-keleti válság, sem a moszkvai terrortámadás után nem emelte azt. Lengyelországban szintén négy fokozatot különböztetnek meg: az Alfát, a Bravot, a Charliet és a Deltát. Az országban május 31-ig biztosan a második fokozat, tehát a Bravo van érvényben.

Csehországban nullától háromig számítják a terrorkészültség fokozatait. A nulla az ideális állapot, a hármas szint pedig azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok szinte biztosak abban, valami történni fog. Csehországban már hét éve az első fokozatú készültség van érvényben, ami azt jelenti, hogy „fokozott éberségre” van szükség, de a biztonsági erőknek nincs tudomásuk terrorcselekményről.

Ausztriában öt készültségi fokozatot különböztetnek meg. A Hamász tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása és a svéd szurkolók elleni brüsszeli merénylet után emelték hármasról négyesre, azaz narancssárgára a terrorkészültség szintjét, ami konkrét fenyegetettséget, lehetséges terrorakciót jelent. Ezt megelőzően utoljára 2020 novemberében emelték hármasra a készültséget, amikor Bécsben egy terrorcselekmény nyomán négyen vesztették életüket.

A magyar terrorfokozat emeléséhez tájékoztatni illett volna a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottságot. Ez utóbbi bizottság épp kedden ülésezett, ám ott nem volt téma a terrorfokozat emelése. A belügy részéről Rétvári Bence államtitkár a kínai rendőrök Magyarországra érkezéséről tartott beszámolót.

A bizottsági ülésen az államtitkár és a bizottsági elnök Kósa Lajos is szorgalmazta a közelmúltbeli antifa-támadások nyomán: a rendészeti bizottság vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az antifa mozgalmat terrorszervezetté nyilvánítsák, ám konkrét döntés nem született a kérdésben.