Félig-meddig már a magyar külügyminisztérium is elismerte, hogy a Gazprom a Ferencváros focicsapatának mezszponzora lesz. Érdekes lesz, ha a jövőben az együttes valamely nemzetközi kupában lengyel, cseh, vagy balti ellenfelet kap: visszatetszést kelt majd, hogy egy az Ukrajna elleni véres háborút szponzoráló cég virít a magyar játékosok mezén. Az esetleges szerződés nehezen illeszthető a kormány „mi a béke pártján állunk”, vagy a „Nyugat akar háborút” narratívájába.
A Gazprom szerepvállalása az európai labdarúgásban már jóval azelőtt bírálatokat váltott ki, hogy Oroszország 2014-ben bekebelezte a Krímet és megtámadta Ukrajnát. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a gázóriás szponzorációs szerződései mögött a Kreml geopolitikai törekvései, európai terjeszkedésének és imázsa javításának szándéka áll. Ukrajna 2022-es megtámadása után aztán már vállalhatatlan lett a nyugati klubok számára, hogy a Gazprom nevét tegyék a mezekre. Jellemző, hogy a belgrádi Crvena zvezda, Aleksandar Vucic elnök kedvenc csapata viszont továbbra is megőrizte főszponzornak az orosz gázóriást, ami egybevág a szerb államfő hintapolitikájával. Egyfelől tesz ugyan gesztusokat a Nyugatnak, másrészt azonban fenntartja az erős gazdasági és politikai kapcsolatokat Oroszországgal.
Angela Merkel helyett az idő a kétkedőket igazolta
A Gazprom még 2006 októberében írt alá megállapodást a Schalke 04 focicsapatával, amely akkoriban a Bundesliga első osztályának fontos szereplője volt. A szerződést azonban már akkor is bírálatokkal illették, pedig akkortájt még jó volt Németország és Oroszország viszonya. Angela Merkel akkori kancellár szövetségesének tartotta Vlagyimir Putyint, a kritikusok azonban úgy vélték, a szponzori szerződéssel a Kreml meg akarja vásárolni Németország barátságát. A bírálatok akkor ugyan nem voltak még olyan hangosak, de az idő mégis a kétkedőket igazolta, a Gazpromot ugyanis a Kreml külpolitikája eszközeként használta fel.
Reagált Szijjártó Péter tárcája arra, hogy a Gazprom lehet a FTC főszponzoraNem volt véletlen, hogy a lengyel bevándorlók által alapított Ruhr-vidéki gárdára esett a Gazprom választása, hiszen a bányászklub Európában is elismertségnek örvendett. A Schalke 04 akkori felügyelőbizottsági elnöke, Clemens Tönnies ráadásul személyes jó barátjának nevezte Putyint. 2011-től hozta meg a gyümölcsét a megállapodás, akkor a Bajnokok Ligája elődöntőjéig menetelt a gárda és megnyerte a Német Kupát. A német klub 2016-ban 2022-ig meghosszabbította szponzori szerződését a Gazprommal. Ezt már 2021 márciusában, idő előtt, 2025-ig meghosszabbították. A klub azonban a megállapodás ellenére 2021-re már összesen mintegy 240 millió eurós adósságot halmozott fel, ki is esett az élvonalból, ami komoly bevételkiesést is jelentett. Sajtóértesülések szerint a Schalke 04 szezononként körülbelül 10 millió eurót kapott a Bundesliga 2-ben az oroszoktól, ami szokatlanul magas összeg a Bundesliga 2-ben. Feljutás esetén 20 millió euró körüli összeget kaphattak volna.
A Gazprom büszkélkedett is azzal, hogy a Schalke 04 kiesése után sem mondta fel a szponzori szerződést, ezt azonban nem nagyvonalúságból tette, hanem a csapat által népszerűsítette az Északi Áramlat-2 gázvezetéket. A projekt logója megjelent például a reklámtáblákon és a Veltins-Arenában futó videobejátszásokon is. A háborút követően azonban a német kormány leállította az Északi Áramlat-2 engedélyezési folyamatát, később rejtélyes robbanás is történt a vezetéknél, s 2022 februárjának végén a Schalke 04 is kénytelen volt felmondani a szponzorációs szerződést.
Segített a FIFA is
2012-ben a Gazprom az UEFA Bajnokok Ligája hivatalos partnere fő szponzora lett, ami szintén bírálatokat váltott ki. Az Európai Labdarúgó-szövetség azonban ügyet sem vetett a bírálatokra, mindegy volt számára, honnan érkezik a pénz, évente mintegy 40 millió euróról volt szó. Vélekedések szerint az UEFA a Gazprom cinkosává vált azzal, hogy megszilárdította európai pozícióit. A gázóriás indította útjára a „Futball a barátságért” nevű társadalmi programot is, amelynek célja „a gyermekek és fiatalok sportos és társadalmi fejlődésének támogatása” volt.
Az UEFA egyébként csak 2022. február 28-án, Ukrajna Oroszország általi lerohanása után bontotta fel szerződését a Gazprommal, miután a Nyugat szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen. Mindössze kilenc hónappal korábban az UEFA még örömmel fogadta, hogy a Gazprom 2024-ig meghosszabbította a partnerséget.
A Gazprom labdarúgásba való befektetésének csúcspontját a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA 2015 és 2018 közötti szponzorálása jelentette - beleértve a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokságét is. Ez utóbbi nem véletlen: a Krím bekebelezése után a Kreml javítani kívánta európai megítélését, ebben a FIFA nyújtott segédkezet neki.
A labdarúgó Bajnokok Ligája csapatai közül – mivel az orosz együttesek ki vannak tiltva az európai kupasorozatokból – csak a szerb bajnokságot majd egy évtized óta uraló belgrádi Crvena Zvezda futballistái viselhették a Gazprom mezét az Ukrajna elleni invázió után. A szponzorációs szerződés 2010 óta van érvényben, akkoriban anyagi csőd fenyegette a szerb együttest. A szerződést öt évre írták alá a gázóriási leányvállalatával, a Gazprom Nefttel. A szerb média arról számolt be, hogy a belgrádi klub évente 2,3 millió eurót kapott. Ennek az összegnek közel negyedét (23%) a Crvena Zvezda a gyermeklabdarúgás fejlesztésére fordította.
A Gazprom Neft komoly hasznot húzott a megállapodásból. A Gazprom benzinkút-hálózatának logója megjelenhetett a Crvena Zvezda pólóin. Emellett a belgrádi csapat mérkőzéseinek televíziós közvetítése során Gazprom-hirdetéseket helyeztek el a Rajko Mitic Stadionban és más, a népszerű klubhoz kapcsolódó médiában.
2014-ben a Blic szerb bulvárlap arról számolt be, hogy a Gazprom a Crvena Zvezda megvásárlását tervezi 100 millió euróért. Bár az üzlet nem jött létre, 2015-ben új, három évre szóló szponzori szerződést írtak alá a Crvena Zvezdával. Ekkor hírek szerint 4 millió euróra növelték a klub éves támogatását. Ezt 2022 nyarán ismét meghosszabbították. Szerb lapok szerint a belgrádi együttes ekkortól már évi ötmillió eurót kapott. A szponzor márkáinak reklámozása mellett a megállapodás előírta a partnerség kiterjesztését az ifjúsági labdarúgás fejlesztése területén, valamint a Crvena Zvezda csapatainak részvételét az orosz csapatokkal való barátságos mérkőzéseken.
Az FTC-nek eddig is jól ment
A hírek szerint a Crvena Zvezdához hasonlóan az FTC is évi ötmillió eurót fog kapni a Gazpromtól. Ez nem életmentő támogatásnak, a magyar gazdaság elmúlt években finoman fogalmazva is hullámzó teljesítménye legalábbis nem látszik az FTC Labdarúgó Zrt működésén, különösen nem a szponzorációs bevételeken. A cég a covid előtti utolsó békeévben „még csak” 3,7 milliárd forintos árbevétel mellett 1,3 milliárd forintos veszteséggel működött. Az elmúlt négy évben nagyot fordult a FTC Zrt. működése: az utolsó lezárt évben vagyis 2022-ben 6,6 milliárd forintos árbevétel mellett 1,3 milliárd forintos adózott eredményről dönthetett a cég közgyűlése. (A tavalyi 2023-as beszámolóikat hazai cégek ezekben a hetekben fogadják el – ám a közgyűlési döntéseket jellemzően csak az utolsó előtti pillanatban vagyis május végéig töltik fel a nyilvános adattárakba.
Az FTC Labdarúgó Zrt. elérhető cégbeszámolóiból kiderül, hogy 2021 kiugró év volt a cég számára – ekkor szponzorációból több mint négy milliárd forint folyt be, ez az összeg 2022-ben 3,14 milliárd forintra esett vissza. Az okokról nem beszélnek az egyébként rendkívül szűkszavú nyilvános beszámolók – így azt sem lehet tudni, hogy az adott évi szponzorációs bevételek hány cégtől érkeztek és az egyes cégek milyen összegekkel támogatták a futballcég működését.
Böcskei Balázs: Nagyobb problémák is vannak
„A Gazprom sportwashing tevékenységét láthatjuk, ilyesmit végeznek szaúdi és katari milliárdosok is. Ennek az a lényege, hogy olyan piacokra lépnek be a sportfinanszírozás és támogatás révén, amelyekre Oroszország politikai hátterével nem tudnának. És mivel nyugat-európai országokban nem tudja most megtenni ezt a Gazprom, ezért a vele szemben alacsonyabb küszöbű országok felé próbál nyitni” – így reagált lapunknak Böcskei Balázs arra, hogy az orosz cég lehet a Ferencváros futballklub főszponzora.
Az IDEA Intézet stratégiai igazgatója szerint egyik oldalról jól jön a pénz, pláne az átigazolási időszakban, másik oldalon pedig van egy sportwashing tevékenyég. „Minden más, ami ezen felül van, például energetikai, energiafüggőségi kérdések, ettől függetlenül zajlanak. Ez a sport alrendszerén belül történő, win-win helyzet, messzebb menő következtetéseket szerintem nem érdemes levonni. Nem felülről jön, és azt sem tudom elképzelni, hogy egy nagyobb csomag része lenne” – vélte a szakértő. Orbán nemzetközi megítéléséről Böcskei azt mondta: nem ezek az ügyek befolyásolják a miniszterelnök szerepét az EU-ban, és az EP-ben sem ez fogja segíteni vagy éppen nehezíteni a dolgát.
„Minden láthatósága és unikalitása ellenére sem tényező az a nemzetközi térben, hogy egy magyar klubcsapat, amely – bár élvezi a kormány támogatását – milyen szponzorációs szerződéseket köt. Nagyobb problémák vannak Orbánnal az Oroszországhoz kötődő politikájával kapcsolatban, mint ez a szponzoráció” – szögezte le Böcskei Balázs. Erre az együttműködésre két szereplőnek van szüksége – folytatta – a Ferencvárosnak és a Gazpromnak.
Sz. Bíró Zoltán: Ízléstelen és kétes elköteleződés
A Gazprom elleni szankciók nélkül is „ízléstelen”, hogy a putyini háborús gépezet legfőbb támasza legyen a Ferencváros labdarúgócsapatának főszponzora, mondta Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő. (A szponzorációs megállapodást ugyan még nem erősítették meg, de árulkodó, hogy a külügy az RTL-nek úgy fogalmazott: „Minél több nagy nemzetközi vállalat fektet be a magyar sportba, annál jobb. Ráadásul a Gazprom nem szerepel a szankciós listán.”)
Miközben az EU 13 szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen, és készül a 14. is, az orosz gázszektort – sem a vezetékes gázt, sem a cseppfolyósított LNG-t – nem sújtották közvetlen büntetőintézkedések. Sz. Bíró Zoltán kifejtette: az orosz gázszektor szankciók alóli mentesítésének hátterében az a feltételezés állt, hogy néhány országnak nehéz lenne gyorsan kiváltani az orosz szállításokat. A háború kitörésekor, 2022 tavaszán a katari energiaügyi miniszter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió országainak minimum 5-6 évre lenne szükségük ahhoz, hogy leváljanak az orosz gázról. Ehhez képest úgy tűnik, hogy két év is elegendő volt az érdemi leválasztáshoz, hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, ma már csak három uniós ország – Magyarország, Szlovákia és Ausztria – vásárol vezetéken orosz gázt.
„Ez összesen évi 28 milliárd köbmétert jelent, miközben a háború előtti évben a vezetéken szállított mennyiség 155 milliárd volt. LNG, tehát cseppfolyós formában Európában olyan 20 milliárd köbmétert tud szállítani az utóbbi években Oroszország. Nincs szankció ugyan az ágazat ellen, de annak következtében, hogy már 2021-től az oroszok elkezdték visszafogni a gázszállításaikat, és a háború kitörésekor pedig kifejezetten azzal számoltak, hogy majd megfagyasztják Európát, semmi mást nem értek el, mint hogy Európa nagy része úgy döntött, hogy mivel politikai játék eszközévé vált a gázszállítás, függetleníti magát az orosz gáztól. A gázüzletet a késő szovjet és a Jelcin-korszakban is határozottan depolitizálták, merőben üzleti alapon próbáltak ezen a területen mozogni. Putyin alatt azonban elindult egy repolitizációs folyamat, és ez a háború kitörésekor még látványosabban megmutatkozott. Ez vezetett oda, hogy Oroszország nagyon jelentős mértékben elveszítette európai piacait” – mondta Sz. Bíró Zoltán.
Újra feláras az orosz földgáz, ezer milliárd forinthoz közelít az összeg, amelyet a 2021-es Orbán-Putyin-paktumon veszíthettünkA szakértő figyelmeztetett, nem valószínű, hogy a Gazprom távlatilag is kimarad a közvetlen szankciókból, a fordulat máris érlelődik. Ennek a fordulatnak a jeleként említette Sz. Bíró Zoltán a stanfordi tudóscsoportnak a legutóbbi, februári javaslatcsomagját. Ez a szakértői és tudóscsoport időről időre megfogalmazza, mely területeken lehetne még újabb szankciós döntéseket és megszorításokat hozni Oroszország ellen. Februárban négy pontot fogalmaztak meg, és a negyedik már arra vonatkozik, hogy elérkezett az idő az orosz gátszállításokról való teljes leválásra. A napokban pedig a svéd külügyminiszter mondta ki, hogy elérkezett az a pillanat, hogy most már a gázszektorra is kiterjesszék a szankciókat. „Nem gondolom, hogy a most tárgyalás alatt lévő 14. szankciós csomagba ez már bekerült, de szerintem most már nem kerül le a napirendről. Tehát ebből a szempontból is nagyon – hogy is mondjam – kétesnek gondolom azt a fajta elköteleződést, ami azzal jönne létre, hogy szponzorációs szerződést köt a Ferencváros a Gazprommal, mert lehet, hogy nem most, de a nem távoli jövőben a Gazprom sem tudja majd kivonni magát a szankciók alól. Egyébként is még nem szankciók által sújtva is kifejezetten ízléstelennek tartom, hogy a háborús agresszor rendszerének egyik támasza legyen egy magyar futballcsapat támogatója. Azt még racionális érvekkel alá lehetett támasztani, hogy Magyarország miért vásárol továbbra is orosz gázt, de azt, hogy miért fogad el szponzorációt egy agresszor állam egyik meghatározó nagyvállalatától, az szerintem vállalhatatlan.”
