Fontos üzenete volt már annak is, hogy Emmanuel Macron a Sorbonne-on adta elő az Európai Uniójáról szóló vízióját. Hét éve, 2017 szeptemberében ugyanis ugyanitt beszélt a jövő EU-járól, s vetett fel egy sor javaslatot arra, miként lehetne új lendületet adni a közös Európának. Akkor szólt az európai biztonságról, a bevándorlásról, az Egyesült Államokkal és az afrikai országokkal folytatott kapcsolatokról, a fenntartható fejlődésről, a digitális szabályozásról és a gazdaságról. Hitet tett egy közös európai intervenciós erő, közös védelmi költségvetés és egy közös cselekvési doktrína mellett.
Akkor még nem sejthette, hogy válságok sorával kell szembenéznie. A sárgamellényesek tüntetései után nem sokkal a Covid-járvány, majd az Oroszország Ukrajna elleni agressziója és annak drámai következményei, köztük a Franciaországban kordában tartott infláció jelentettek kihívásokat elnöksége számára. Ugyanakkor víziója nem maradt következmények nélkül, felgyorsult az EU integrációja. Az Unióban a jogállamiság tiszteletben tartására jobban odafigyelnek, s az Európai Parlament szerepe is felértékelődött az eltelt években. Bár Macron akkori felvetéseiből több dolog nem valósult meg, az irány egyértelmű: egy erősebb Európa felé haladunk.
A francia elnök beszédét azért is előzte meg nagy érdeklődés, mert ő vált az EU egyik legbefolyásosabb személyiségévé. Olaf Scholz német kancellár energiáit lekötik a belpolitikai és gazdasági nehézségek, s a francia elnöknél kevésbé is foglalkoztatják az EU-t érintő kérdések. A francia ellenzéki európai parlamenti képviselők nem lelkesedtek a nagyívű beszéd időpontjáért, mert csütörtökön még Strasbourgban ülésezett az Európai Parlament.
Megszabadulni Oroszországtól
Macron elismerte, sok minden nem valósult meg, abból, amit hét évvel korábban felvázolt, de „voltak sikerek, különösen az egység és az európai szuverenitás tekintetében”. Ezek közé sorolta, hogy a világjárvány idején az EU pénzügyi szempontból egységet mutatott fel: méltatta az EU helyreállítási alapját, amely közös adósságfelvételt feltételezett, emlékeztetett arra, hogy az ötlet Franciaországtól származott. Dicsérettel illette a 27 tagország közös fellépését az orosz agresszióval szemben. ľ Ki gondolta volna, hogy képesek leszünk megszabadulni az orosz szénhidrogénektől és gyorsan megreformálni villamosenergia piacunkat? – mutatott rá.
A pozitívumok között említette a zöld megállapodást. Az uniós bővítést illetően kifejtette: az EU deklarálta, hogy Ukrajna és Moldova is az európai család része, s amikor „eljön az ideje”, a Nyugat-Balkán államaihoz hasonlóan csatlakozhatnak az EU-hoz.
A francia elnök beszédében azonban rámutatott, az EU-t nagy veszélyek fenyegetik, a közös Európa meghalhat, ha nem hoznak meg időben fontos lépéseket. Utalt arra, hogy egyre többen támadják a liberális demokrácia értékeit. Garantálni kell Európa biztonságát, elő kell segíteni a nagy átalakulásokat, a digitális átállást, szabályozni kell a mesterséges intelligenciát, további lépéseket kell tenni a környezetvédelem tekintetében. – Fordulóponthoz érkeztünk – emelte ki a francia elnök. Súlyos kihívásokkal kell szembenézni. Úgy vélte, az EU jelenlegi gazdasági modellje nem fenntartható az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni gazdasági versenyben. – A két vezető nemzetközi hatalom úgy döntött, hogy többé nem tartja tiszteletben a kereskedelem szabályait. Ez a valóság – hangoztatta. A kihívások között említette a „kulturális csatát”, amelyet az értékek harcára utalt.
Közös védelmi stratégia igen, közös hadsereg nem
Az európai szuverenitás megvalósítása fontosabb, mint valaha, ezt geopolitikai, biztonsági, kulturális kérdések egyaránt indokolják, állította a francia elnök. Hozzátette, olyan Európára van szükség, amit mások is tisztelnek és ami látja az előtte tornyosuló kockázatokat és felkészül rá. – A legnagyobb veszélyt ma Európa biztonságára nyilvánvalóan az orosz-háború jelenti – emlékeztetett.
Emmanuel Macron az európai védelmi politika további erősítése mellett tett hitet. Alapvető fontosságúnak nevezte a NATO-t, de – mint mondta – ki kell építeni egy európai védelmi keretet. Ezért egy közös európai védelmi stratégia kidolgozását javasolja, de nem támogatja egy európai hadsereg létrehozását. Kifejtette, a hadi beszerzéseknél előnyben kell részesíteni az európai ipart. (Ez állandó vitatéma Németországgal). „Nincs védelem védelmi ipar nélkül. Ukrajna támogatása hosszú távú erőfeszítéseket igényel” – folytatta Macron.
Ami Magyarországot, illetve az Orbán-kormányt is érinti: szorgalmazta, hogy tovább erősítsék a jogállamiság megsértésével szembeni büntetőintézkedéseket beleértve a pénzügyi szankciókat is. Mint mondta, a külföldi, oroszpárti propaganda ellen is határozott fellépésre van szükség.
A migráció kérdését illetően rámutatott, az EU elkezdte megerősíteni külső határait, s utalt az Európai Parlament által áprilisban elfogadott új migrációs paktumra. Ugyanakkor további lépéseket sürgetett. „Erősebb európai együttműködést” szorgalmazott a menekültügyi paktumon túl. Hatékonyabb együttműködésre lenne szükség a tranzitországokkal, az emberkereskedőkkel szemben pedig „könyörtelen” fellépésre van szükség, mondta.
A gazdaságfejlesztés kapcsán egy „jóléti paktum” megalkotását és „az európai normák egyszerűsítését” tűzte ki célként Emmanuel Macron. Azt kívánja, hogy Európa 2030-ra világelső legyen öt stratégiai ágazatban, beleértve a mesterséges intelligenciát, a megújuló energiát és az űrkutatást.
