Kimerítő teszteknek vetik alá a gyermekvédelmi intézmények vezetőit, ám az első körben szóba sem került a szexuális deviancia

Látványra utaznak a gyermekvédelmi átvilágításkor.

– Véresen komolyan vették az átvilágításunkat a vizsgálatot végző szakemberek, és azt mondták nekünk, hogy mi se vegyük félvállról – mondta a Népszavának egy gyermekvédelmi intézmény vezetője, aki nemrég vett részt a pedofil-botrány nyomán az ágazatban dolgozó összes vezetőnek előírt, kétnapos alkalmassági vizsgálaton. – Közölték velünk, hogy mi vagyunk a tesztalanyok, mert a jövőben egy egyszerűbb formában minden gyermekvédelmi dolgozót átvizsgálnak.

„Azt mondták, ez egy olyan vizsgálat, amilyet a cégvezetőkkel, állami vezetőkkel szokás végeztetni.” – Ezeken a teszteken csak vezetői kompetenciákkal kapcsolatos feladatok voltak, a függőségekkel, szexuális devianciával, vagy a bicskei esettel összefüggő kérdések, feladatok szóba sem kerültek – mondta, de hozzátette, hogy még hátravan egy kör néhány hét múlva a klinikai szakpszichológusnál.

Mint arról többször írtunk, a bicskei pedofil botrányhoz köthető kegyelmi ügy után a kormány először arról döntött: a gyermekvédelmi intézmény-vezetők további munkáját, illetve kinevezését pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz köti. Egy kormányrendelet alapján a jelenlegi és a későbbiekben hivatalba lépő vezetőknél többek között a stressztűrő képességet, a szexuális devianciától, alkohol- vagy drogfüggőségtől mentes élettörténetet, az általános pszichés állapotot, az életkornak megfelelő érettséget és átlag feletti érzelmi-indulati kontrollt ellenőrzik. Közben a héten a Fidesz-KDNP egy újabb javaslattal állt elő, benyújtotta a parlamentnek a „Gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” című törvénycsomagját. Ebben már – ahogy a vezetők vizsgálatát végző szakértők is jelezték – minden gyermekvédelmi dolgozóra, sőt a velük egy háztartásban lakókra is kiterjesztett ellenőrzésről van szó.

A vizsgálatról a lapunknak nyilatkozó intézményvezető azt mesélte, hogy az első napon reggel 8-kor kezdtek, teszteket kellett kitölteniük, amelyekkel a vezetői kompetenciáikat mérték fel.

„Egy támadásban, én, mint vezető olyan megoldást választok, hogy: az A válasz szerint 20 emberből 10 biztosan túlélje, B megoldásként 35 százalék esélyt adok annak, hogy 6-an túléljék, de így 75 százalék esély van arra, hogy 18-an meghalnak, vagy a C, amely szerint én nem akarok dönteni, döntsön helyettem más.” Mint mesélte, a részletekre azért sem emlékszik pontosan, mert nagyon sok feladat volt és kevés idő. Többször okoztak nehézséget neki az időkorlátos feladatok, szerinte az ezekre adott 3 perc kevés volt. „Mire elolvastam, és megértettem, nem mindig volt már időm arra, hogy beírjam a megoldást, a program tovább lépett.” A tesztek közé el voltak rejtve a vezetők személyiségére vonatkozó kérdések, ezekben a kollégákkal való együttműködésre, a konfliktushelyzetek kezelésére kérdeztek rá. „Azt hiszem összesen 9 modul volt az első körben, és modulonként 5 perc pihenőt kaptunk. Nagyságrendileg 100-150 kérdésre kellett válaszolnunk, a teszt első fele reggel 8-tól 13 óráig tartott az 5 perces pihenőkkel együtt.”

Ezekben különböző szituációkra kellett reagálniuk, az intézményvezető szerint a stressztűrésük és a terhelhetőségük volt fókuszban. Az átvilágítás második szakasza körülbelül egy órán át tartott, és ezzel le is zárult az első nap.

„Második napon egy hat tagú bizottság várt minket, és az volt a feladatunk, hogy egy konkrét, a gyermekvédelemben is előforduló szituációs helyzetre cselekvései terveket dolgozzunk ki. Negyed óra felkészülési idő után 8 perc alatt egyenként kellett előadnunk a javaslatainkat.” – idézte fel.

Egy rövid pihenő után többszemélyes munkahelyi konfliktus következett, amint egy idegen emberrel kellett eljátszani. Később fél-fél órában egy pszichológus beszélgetett a résztvevőkkel. „A pszichológus elmondta, hogy az előző nap tesztjein hogyan teljesítettem, és azokkal feladatokkal kapcsolatban tett még fel szakmai kérdéseket. Amikor ennek is vége lett, megkaptam a kiértékelést. Mindenkinek elmondták, milyen a vezetői kompetenciája, miben erős, miben átlagos vagy átlag feletti, illetve kinek miben kell fejlődnie. Olyanokat mondtak, hogy például az érdekérvényesítésben vagy a lojalitásban vannak hiányosságok. Egyébként pedig minden intézményvezető megfelelő minősítést kapott.” Hozzátette: az átvilágításnak ezzel nincs vége, a következő forduló pár hét múlva lesz, akkor klinikai szakpszichológusokkal fognak beszélgetni.

A vidéken dolgozó intézményvezető elmondta azt is, hogy a vizsgálatot a fővárosban tartották, de a szállást és az étkezést biztosították számukra.

Kettős kockázat a virtuális térben

Az országban minden tizedik gyerek volt már online bántalmazó – mutat rá az Egis Gyógyszergyár reprezentatív, 1100 szülő megkérdezésével készült, a világháló veszélyeit kutató felmérése arra a kettős kockázatra: a fiatalok nem csak kiszolgáltatottak lehetnek könnyen, hanem kortársaik életének megkeserítőivé is válhatnak a virtuális térben. A vizsgálat eredményét azon a csütörtöki konferencián ismertették, amelyen bejelentették: a gyógyszergyár és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös kampányt indít azért, hogy a gyerekeket és a szülőket is felkészítsék a világháló veszélyeire, többek között arra, mit tehetnek, hogy bántalmazókká és bántalmazottakká se váljanak.

Noha a kampány részleteit később ismertetik, Füstös Mónika pozitív fegyelmezés oktató megemlítette: a digitális térben is példát mutatnak a szülők. Ha például életük megannyi részletét a világ elé tárják, akkor jó eséllyel a gyerek is ezt fogja követni, ami számos veszélyt rejt. A felelős tartalommegosztás mellett fontos az is – tette hozzá –, hogy a felnőttek, gyerekek is megtanulják felismerni az online bántalmazást, és tudják azt megfelelően kezelni, szükséges esetén merjenek segítséget kérni. A szakértő úgy véli, előnyös, ha a szülők megpróbálnak minél többet beengedni saját életükbe a gyerekük digitális világából, még ha a generációs különbség ezt nehezíti is, hiszen ez erősítheti a szülő-gyerek kapcsolatot, ráadásul jobb eséllyel látják, miként éli netes életét. Hasznos lehet egy – a gyerek bevonásával készített – otthoni házirend az internet és az okoseszközök használatáról, amit a szülők is betartanak. KRAUSZ VIKTÓRIA