A pártok támogatottságát vizsgálva több tekintetben is drasztikusan eltérő eredményt hozott ki a ZRI Závecz Research Intézet és az Iránytű Intézet kutatása. A Závecz-féle felmérés szerint az EP-választáson a Fidesz-KDNP a biztos szavazók körében csupán 33 százalékot, míg a DK-MSZP-Párbeszéd közös listája 26, Magyar Péter pártja 14 százalékot kapna. Az Iránytű Intézet adatai alapján viszont a pártot választani tudó biztos szavazóknál a Fidesz toronymagasan vezet, 50 százalékon áll. Az Iránytűnél a második helyre Magyar Péter TISZA Pártja került 26 százalékkal, a hármas baloldali szövetség listája ettől jócskán lemaradva, 10 százalékkal a harmadik.
Látható: a két vizsgálat teljesen más képet mutat a Fidesz támogatottságáról, ahogyan arról is, hogy az ellenzéki oldalon melyik formáció tűnik a legerősebb kihívónak.
Ember Zoltán Levente, az Iránytű Intézet vezetője cáfolta azt a lapunkhoz eljutott információt, hogy felmérésüket Magyar Péter köreiből finanszírozták. „Önerőből, egy rövid kérdőíven készítettük a kutatást” – számolt be.
A szembetűnő eltérések egyik magyarázata az lehet, hogy nagyon dinamikusan, szinte percről percre változik a helyzet – állapította meg Ember Zoltán Levente. Ehhez nem szoktunk hozzá. A pártválasztók esetében olyan drámai átalakulás, amilyen az elmúlt hetekben zajlik, utoljára 2012-ben történt, amikor a Bajnai Gordon-féle Együtt berobbant, és egyből 10-15 százalék közé mért párttá vált.
Az időtényező tehát fontos szempont – hangsúlyozta. Az Iránytű Intézet felmérése a napokban készült, Záveczéké pedig még április első felében: amikor annak adatfelvétele elkezdődött, még azt sem lehetett tudni, hogy mi lesz a neve Magyar Péter pártjának.
Hiányzik a tűz a fideszes táborból, Magyar Péter izzítja a hangulatotNyilván nem igaz, hogy az összes kutatás mindig pontos eredményt ad, az viszont igaz, hogy a helyesen megválasztott módszerekkel készült kutatások többségében pontos eredményre vezetnek. „Semmiképpen nem tartom rossz felmérésnek, amit Tiborék (Závecz Tibor) készítettek, ezt még sugalmazni sem szeretném” – rögzítette Ember Zoltán Levente. Szakmai axióma azonban, hogy két kutatást csak akkor lehet összehasonlítani, ha mindkettő módszertanát aprólékosan ismerjük.
A magyar belpolitikában annyira gyorsan zajlanak az események, hogy akár néhány nap alatt is jelentősek lehetnek a különbségek két felmérés eredménye között – erősített rá Ember Zoltán Levente véleményére Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. A Népszavának nyilatkozva előzőleg Závecz Tibor is felhívta a figyelmet erre a körülményre.
Pulai hozzátette: ha egy kutatócég olyan adatbázisból dolgozik, amelyben különböző okoknál fogva Magyar Péter (vagy egy másik politikai erő) szimpatizánsainak köre felülreprezentált, akkor ez nyilván az eredményben is tükröződni fog, és így abban nagyobb kilengéseket lehet tapasztalni. Pulai András nem akart állást foglalni abban a kérdésben, hogy a Závecz-féle vagy az Iránytű Intézet által készített felmérés adatsora áll-e közelebb a valósághoz. Erre majd akkor tud válaszolni, ha befejeződik a Publicus éppen most folyó friss vizsgálata.
„A legújabb kutatásunk néhány nap múlva készül el, a múlt hónapban végzett felmérésünk adatai inkább a Závecz-féle vizsgálat eredményére hasonlítanak”
– közölte Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője.
Az biztos, hogy a „semmiből jött” Magyar Péter pártja már egy hónappal ezelőtt is komoly támogatottsággal bírt. Elemzőként ugyanakkor nem látja okát annak, hogy Magyar Péter megjelenésével miért csappant volna meg jelentősen a Demokratikus Koalíció és szövetségesei tábora.
Horn Gábor is szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a helyzet mostanában „percenként” változik. A közvélemény-kutatások pillanatfelvételek, a tendenciák az érdekesek. A tendenciákról viszont csak hosszú hónapok eltelte után lehet érdemben mondani valamit. Az már egyértelműen látszik, hogy a Fidesz népszerűsége tendenciaszerűen csökken január óta, amit felerősített a kegyelmi botrány.
Az is tény – folytatta –, hogy Magyar Péter feltűnése változást hozott az ellenzéki oldalon, ennek mértékéről azonban még korai hitelt érdemlő állításokat tenni. Horn Gábor egyik kutatásról sem gondolja, hogy hamis lenne: szerinte arról van szó, hogy „más mintázatokon” készülnek, és nagy szerepe van a véletleneknek, az aktuálpolitikai impulzusoknak.
Érdemes tehát a helyükön kezelni ezeknek a felméréseknek az eredményeit – összegzett Horn Gábor. Június 9-én, a választásokon lesz majd egy nagymintás közvélemény-kutatás, ez fog valódi választ adni arra a kérdésre, hogyan áll a pártok népszerűsége.
Csörte a Facebookon
Magyar Péternek nem nyerte el a tetszését, hogy a Závecz-féle kutatás magasan mérte a DK-MSZP- Párbeszéd szövetség támogatottságát. A 24.hu Facebook-oldalán a hír alá nevetős fejek és egy bohócfigura társaságában Magyar Péter ezt írta: „Szerintem a DK nem 26 százalék, hanem 62. A jó öreg Závecz… Szerintem inkább 6 százalék az…” Bejegyzését a DK-s Molnár Csaba sem hagyta szó nélkül: „Kijön egy kutatás, amiben az ellenzék erősödik, a Fidesz meg gyengül. Az ellenzékiek ennek örülni szoktak. Már akik tényleg ellenzékiek. Akik tényleg kormányt akarnak váltani. Nem baj Péter, biztos csak a régi reflexek.”Hasznos is lehet, hogy egymást támadják
Minimum politikai, de lehetséges, hogy személyes antipátia is van Magyar Péter és a Demokratikus Koalíció politikusai között – nyilatkozta Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője a Népszavának.
„Magyar Péter közpénzekkel támogatott fideszes álcivil szervezettel kötött választási megállapodást Békéscsabán” – a DK csütörtöki közleménye csupán egyetlen epizódja annak a küzdelemnek, amely a párt és Magyar Péter között folyik.
Győri Gábor lapunk kérdésére arra emlékeztetett, hogy Magyar Péter az elejétől fogva a teljes ellenzéket kritizálta, azon belül Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét nevesítette is. Sokan megfogalmazták már kritikaként, hogy Orbán és Gyurcsány dominálja a politikát Magyarországon. Magyar Péter hozzájuk hasonlóan úgy véli, hogy ez a két szereplő egymástól függ, ezért az eltávolításuknak is együtt kell megtörténnie.
A DK azt az álláspontot képviseli, hogy Magyar Péter helyett inkább olyanokat kell preferálni, akik már régen szembefordultak a Fidesszel. Mostanában – konstatálta Győri Gábor – valóban élesedett a hangnem, úgy tűnik, ez már a választási kampány része.
Magyar Péternek az az érdeke, hogy olyan alternatívát jelenítsen meg, amely elkülönül az eddigi ellenzéktől, annak is az emblematikus figurájától, Gyurcsány Ferenctől. Legfőképpen tőle akar elhatárolódni, ezzel egyúttal erősíteni szeretné azt a képet, hogy ő jobboldali.
A DK politikája mindig is polarizációra épült: úgy tudja leginkább mozgósítani a szavazóit, ha markánsan megkülönbözteti magát a Fidesztől. Győri Gábor szerint a Magyar Péterrel folytatott adok-kapok mindkét fél számára hasznos lehet, mert mozgósíthatja a saját tábort és erősítheti a hívek lojalitását.
Elképzelhető, hogy Magyar Péter és a DK csatája összességében is növeli az ellenzék támogatottságát – vélekedett Győri Gábor. Ha mindketten jól mozgósítanak, akkor azok is tudnak ellenzéki szereplőre szavazni, akik már kiábrándultak a Fideszből, de nem szeretnének Gyurcsányhoz kötődő pártot támogatni, és azok is, akik kategorikusan kizárnak mindenféle együttműködést a Fidesszel.
Ebben a helyzetben a DK-nak van több vesztenivalója – jegyezte meg Győri Gábor. A DK ugyanis már felépítette magát a legerősebb ellenzéki pártként. Ez a pozíció veszélybe került. A DK-nak a június 9-ei választás az ellenzék vezető pozíciójának megtartásáról szól. Ha a legerősebb ellenzéki formáció marad – legalább olyan eredménnyel, mint öt éve –, akkor azt sikerként fogja értékelni. Ha Magyar Péter lemarad a DK mögött, de minden más ellenzéki pártot megelőz, az csalódás lesz ugyan a mostani felfokozott elvárásokhoz képest, ettől még sikerként lehet beállítani.
Az EP- és az önkormányzati választás teljesen más, mint egy országgyűlési választás. Ha ott is egymásnak feszül két nagy ellenzéki tábor, akkor nagy valószínűséggel a Fidesz lesz a győztes. Győri Gábor nem gondolja, hogy Magyar Péter és a DK olyan mély sebeket ejtett volna egymáson, amelyek a későbbiekben kizárnák az együttműködést.