Románia;Szlovákia;határon túli magyarok;EP-választás 2024;

Egyetlen határon túli magyar párt európai parlamenti képviselete sem biztos

Az RMDSZ támogatottsága az utóbbi hetekben valamelyest nőtt, a pártot küszöbértéken 4,9 – 5,1 százalék között mérték áprilisban, de tekintettel a hibahatárra, ez nem jelent még biztos bejutást. A szlovákiai magyar képviselet még bizonytalanabb.

A romániai magyarokat képviselő RMDSZ támogatottsága az utóbbi hetekben valamelyest nőtt, a pártot küszöbértéken 4,9 – 5,1 százalék között mérték áprilisban, de tekintettel a hibahatárra, ez nem jelent még biztos bejutást az Európai Parlamentbe. Románia 2007. januári EU-csatlakozása óta az RMDSZ minden EP-választáson átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, jelenleg is van két képviselője a testületben. Ámde a romániai magyarok szavazási hajlandósága alacsonyabb, mint az országos átlag, a budapesti erősen „Brüsszel-ellenes” propaganda pedig minimálisra csökkentette a romániai magyarok bizalmát az EU-ban, így az RMDSZ csakis az etnikai fegyelemből leadott voksokra számíthat. Nem erősíti helyzetét az sem, hogy az idén rekord mennyiségű, 916 külföldi szavazókört rendez be Románia, több mint kétszer annyit, mint a 2019-es EP-voksoláson, ami várhatóan megemeli majd a román részvételt. Ez egyáltalán nem kedvező az RMDSZ esélyeit tekintve, mert a románok EU-ba vetett bizalma messze meghaladja a magyar lakosságét.

A szlovákiai magyar képviselet még bizonytalanabb, az itteni magyar pártnak egy olyan jelenséggel is meg kell küzdenie, ami az RMDSZ számára nem jelent komolyabb kihívást: a többségi pártokra való szavazással. A pozsonyi Új Szó keddi ismertetése szerint a szlovákiai magyar választók 60 százaléka szavazna etnikai pártra, a Magyar Szövetségre, míg 40 százalék szlovák pártra voksolna. Ez a Focus közvélemény-kutató ügynökség rendszeres méréseinek nemzetiségi adataiból derül ki.

A tavaly októberi parlamenti választáson a három magyar párt egyike sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba, a Híd és a Magyar Fórum már nem is önállóan, hanem szlovák kispártokkal együtt indult. A Magyar Szövetség egyetlen etnikai pártként 4,38 százalékon végzett. A korábban MKP-nak nevezett magyar etnikai párt különben 2010 óta rendre nem jut be a szlovák parlamentbe, a Híd a 2020-as választás óta rekedt parlamenten kívülre, mára pedig gyakorlatilag felszámolódott.

A Szövetség támogatottsága fokozatosan javult az utóbbi hetekben, egy áprilisi felmérés szerint épp átugrotta volna a bejutási küszöböt, de ez az eredmény is hibahatáron belüli. A legutóbbi EP-választáson, az akkor még MKP néven futó párt néhány száz szavazattal maradt az 5 százalék alatt.

A Szövetség esélyeit csökkenti, hogy az elkötelezett EU-párti Progresszív Szlovákia párt, a legnagyobb szlovák ellenzéki formáció EP-listavezetője a magyar nemzetiségű Ódor Lajos volt miniszterelnök, aki a Fico-kormány előtti technokrata kormányt vezette.