Az elsőként a 444 által szemlézett beszélgetésben a kormányfő egyebek közt kijelenti, 2026-ra elkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal, határozottságát demonstrálandó, meg is hívja a riportert, hogy két év múlva vonatozzanak egyet közösen.
Orbán Viktor az interjúban hosszasan méltatta Kína gazdasági eredményeit és fejlettségét, Magyarországot pedig úgy jellemezte, mint a legkeletibb ország nyugaton, amely ősi nemzet, és nyitott a keleti nyitásra. Megbeszélték azt is, hogy Kína és Magyarország is a béke pártján áll. „Kína és Magyarország soha nem támogatta a háborút. Mert azt gondoljuk, hogy a háború rossz dolgokat hoz az embereknek. Tehát a béke sokkal jobb, a harmónia sokkal jobb, az együttműködés sokkal jobb. Szóval reméljük, hogy Kína fontos béketeremtő pozíciót vagy szerepet fog betölteni a jövőben.”
A kormányfő virágnyelven megfogalmazta azt is, hogy milyen jó ötletnek tartja Magyarország gyarmatosítását: a fejlett kínai technológiák és a kiváló magyar szakképzett munkaerő találkozása kiemelkedő eredményeket hozhat, magyarázta. A miniszterelnök szerint a világ erőközpontja változóban van, és bár a transzatlanti együttműködés sokáig vitathatatlanul fölényben volt, az elmúlt 20 évben ez változóban van, a kérdés pedig szerinte az, hogy tekintünk azokra a szereplőkre, akik ennek a régi erőközpontnak kihívóivá váltak. Orbán Viktor kifejtette, hogy nyugaton sokan ezt fenyegetésként élik meg, ő azonban lehetőségként tekint Kínára, mert „az együttműködés és a kapcsolat mindig jobb, mint az elszigeteltség és a széthúzás”.
Az utóbbi években erős euroszkepticizmusra hajazó miniszterelnök azzal is reklámozta az országot a kínai befektetőknek, hogy amikor Magyarországon fektetnek be, akkor megnyílnak számukra az EU-s piacok is. „Ne felejtsük el, hogy bár mindössze 10 milliós nagyságrendű ország vagyunk, de egy több int 400 millió fős közösséghez tartozunk” - jelezte.
Az interjúban szóba került a soron következő magyar uniós elnökség is. „Az Európai Unió a világ legbonyolultabb teremtménye. Magyarország július 1-től érkezik, hogy segítse az Unió előrehaladását. Az egyik probléma a kínaiakkal való kapcsolat, ez nem kérdés. Az én feladatom ebben a féléves elnökségben az lesz, hogy javítsam a Kína és az Európai Unió közti kereskedelmi kapcsolatokat,és leállítsam mindazokat a próbálkozásokat, amelyek a köztük lévő kapcsolat mennyiségét és minőségét próbálják visszaszorítani. Bonyolult kérdés lesz, de vannak jó partnereim” - mondta, Franciaországot és Szerbiát említve példaként. (Az egy más kérdés, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak - a szerk.)
Az interjút Orbán Viktornak egy meglehetősen furcsa kijelentéssel sikerült zárnia, miszerint Kínában a legjobban a türelmet szereti. Erről a türelemről bizonyosan sokat tudnának mesélni a kommunista országban szisztematikusan üldözött keresztény közösségek is, akik érdekében a miniszterelnök ezúttal is elfelejtett felszólalni.
Nincs mondanivalója az Orbán-kormánynak arról, hogy Hszi Csin-ping az elődeinél is brutálisabb keresztényüldözést folytat KínábanArról, hogy Kína ölelése mit hozhat Magyarország számára, ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.
Nyugati az ország, de keletre tart, Kína elvárja az Orbán-kormánytól, hogy a szószólója legyen az Európai UnióbanElbúcsúzott Budapesttől Hszi Csin-ping