Az amerikai hadsereg közölte tegnap, hogy befejezte a segélyek fogadására szolgáló úszó móló telepítését a Gázai övezetnél, és embereik készen állnak arra, hogy megkezdjék a tengeren érkező szállítmányok útnak indítását a palesztin enklávé területére, ahol a lakosság nagy részét éhínség fenyegeti Izraelnek a Hamász felszámolását célzó háborúja miatt.
A Biden elnök márciusi utasítására létesített mólót az övezettől 30 kilométerre északra lévő izraeli Asdod kikötőjéből vontatták a kiválasztott gázai partszakaszra, a rossz időjárás miatt mintegy két hetes késéssel. Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága megerősítette, hogy a mólóhoz érkező segélyek átvételét és gázai elosztását az ENSZ fogja koordinálni, katonáik nem teszik be a lábukat Gázába. Az övezet egyes részein uralkodó éhínséget segélyszervezetek szerint a szállítmányok bejutásának izraeli korlátozása okozta. A lakosságnak naponta legalább 500 teherautónyi élelmiszerre, üzemanyagra és más alapvető cikkekre lenne szüksége, de ennek töredéke jut csak be az övezetbe.
A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) tegnap tárgyalni kezdte a Dél-afrikai Köztársaság sürgősségi beadványát, amely arra irányul, hogy az ENSZ legfőbb bírói szerve kötelezze Izraelt Rafah ellen indított támadásának leállítására, miután a Gázai övezet 2,5 milliós lakosságának fele éppen az egyiptomi határnál fekvő dél-gázai városban keresett menedéket a korábbi harcok elől. Dél-Afrika jogi képviselője a meghallgatáson azt állította, hogy az övezet déli részén lévő rafahi és kerem-salomi átkelők lezárásával – amelyeknek kulcsszerepe lenne a nemzetközi segélyek Gázába juttatásában – az volt a célja Izraelnek, hogy éhínséggel sújtsa az övezet palesztin lakosságát. Előzőleg, szerdán Egyiptom visszautasította azt az izraeli javaslatot, hogy a két ország egyeztessen az Izrael által önkényesen lezárt rafahi átkelőhely újbóli megnyitása ügyében.
Miközben az izraeli hadsereg újból műveleteket folytat a palesztin enklávé korábban „megtisztított” északi részén, azt állítva, hogy oda visszatértek a Hamász fegyveresei, az izraeli háborús kabinetben egyre komolyabb feszültséget okoz az övezet jövőjével kapcsolatos tervek hiánya. Joáv Galant védelmi miniszter szerdán felszólította a kormányt, hozzon döntést Gáza háború utáni kormányzásával kapcsolatban. A Háárec című lap szerint Galant kijelentette: nem egyezne bele, hogy izraeli katonai kormányzás legyen az övezetben, s azt állította, hogy egy új, a Hamászhoz nem kötődő palesztin kormányzatra vonatkozó tervet terjesztett elő, de arra "nem kapott választ". Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijevi sajtótájékoztatóján szintén azt mondta, Izraelnek világos és konkrét tervvel kell rendelkeznie Gáza jövőjére vonatkozóan. Az Egyesült Államok "nem fogja támogatni az izraeli megszállást" – tette hozzá.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök viszont továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy folytatni kell a rafahi műveletet, és kijelentette, értelmetlen "a másnapról beszélni, amíg a Hamász még mindig sértetlen". A Reuters szerint Netanjahu megismételte azt az állítását, hogy az övezet déli részén nincs humanitárius válság, s közölte azt is, hogy kormánya egyhangúlag elutasította az ENSZ döntését, amely egy palesztin állam elismerését támogatja. Az Európai Unió viszont felszólította Izraelt, hogy azonnal fejezze be a rafahi hadműveletet, mivel az akadályozza a humanitárius segélyek bejutását Gázába.
