Évek óta látjuk, hogy a kutatók csak kullognak a közvélemény gyors változásai után, június 9-én is meglepetésre számítok – fejtette ki Tóka Gábor politológus, a CEU kutatóprofesszora és a Vox Populi választási kalauz szerzője kedd este egy beszélgetésen, amelyen szakértők arra keresték a választ: érdemes-e még kutatni? A közvélemény-kutatásokra nem véletlenül hárul ilyenkor nagy figyelem, mint arra felhívta a figyelmet: az ilyenkor nyilvánosságra hozott felmérések képesek befolyásolni a választási részvételi arányokat és az eredményeket is.
A közvélemény-kutatók az utóbbi években számos problémával szembesültek, amit különböző „barkácsolásokkal” igyekeznek megoldani, Tóka Gábor szerint úgy tűnik, elég jó eredménnyel. Az egyik ilyen gond, hogy vége az aranykornak.
Míg évtizedekkel ezelőtt akár 80-90 százalékos válaszadási arányt is el lehetett érni, manapság Magyarországon egy telefonos kutatás keretében 10-20 százalék válaszol, bár ő ezzel a számmal kapcsolatban is szkeptikus.
– Ebből azt következik, hogy igazából nem tudjuk, hogy kik válaszolnak, és mennyire reprezentatívak a magyar társadalomra. Látjuk a nemüket, a korukat, de nem ismerjük a személyiségtípusukat, a politikai ízlésüket – mondta előadásában a politológus, aki szerint így bizonyos csoportok nagyobb súllyal szerepelhetnek a mintákban.
Szintén nagy probléma a pénz, hiszen az is erősen befolyásolhatja egy kutatás eredményét, hogy ki a megrendelő, és Magyarországon a sajtónak vagy a civileknek egyre kevesebb anyagi forrása van erre a célra. – Akár tízszeres szorzó is lehet egy jó minőségű, személyes adatfelvételen alapuló kutatás és egy online kutatás között, amelyből bizonyos csoportok kimaradhatnak – mutatott rá Bojár Ábel, az Opinio nevű piac- és közvélemény-kutató mobilalkalmazás kutatási igazgatója.
Messing Vera szociológus, az akadémiai kutatóhálózat Szociológiai Intézetének igazgatója pedig rámutatott: az online kutatásoknál az is torzíthatja az eredményt, hogy minden közvélemény-kutató cégnek van egy 5-30 000 fős válaszadói közössége, és mindig ugyanezeket az embereket kérdezik meg. „Igazából amit közvéleménynek nevezünk, az mindig ugyanannak a néhány ezer embernek a véleménye által jelenítődik meg, ha csak online kutatásokat végzünk” – mondta.
Hiányzik a tűz a fideszes táborból, Magyar Péter izzítja a hangulatotArra a moderátori kérdésre, hogy szükségesnek, etikusnak tartanák-e ha például a választások előtt 2 hónapig nem lehetne nyilvánosságra hozni ilyen jellegű politikai kutatások eredményét, egyöntetű nem volt a szakértők válasza. Amellett, hogy szerintük kivitelezhetetlen lenne a kutatások eredményeinek titokban tartása, és hogy bizonyos érdekcsoportok, szereplők nyerészkedhetnének azon, hogy tisztában vannak a közvélemény állásával, alkotmányellenes is lenne egy ilyen lépés. Bojár Ábel szerint állampolgári jog tudni, hogy az adott ember véleménye hogyan viszonyul a többség véleményéhez, és nem csak az esetleges taktikai szavazás miatt. „Ez abban az esetben igaz, ha szabad sajtó van, és egyenlő erőforrások. Egy olyan közéletben, ahol a bizonyos politikai szereplőknek sokkal komolyabb erőforrásaik vannak és a sajtó sem kiegyensúlyozott, ott érzek etikai problémát, de én se gondolom azt, hogy bármit is be kéne tiltani” – tette hozzá Messing Vera, aki szerint viszont minden esetben jelezni kellene, hogy egy kutatás pontosan hogyan készült.
