„A déli államokban, ahol felnőttem, az ottani fekete s a zsidó kisebbségek között meglepően sok a hasonlóság.”
Ezt egy két méter magas, rasztahajú, fekete srác, Jaylen mondta a VII. kerület szívében. Dél-Karolinában lakik, 20 éves, a világhírű Harvardon történelmet, irodalmat és vallástörténetet tanul, jövőre jogot akar hallgatni, ügyvédnek készül. Most annak a 40 fős diákcsapatnak a tagja, akik egy tanulmányút során három napig Budapesten, öt napot pedig Lengyelországban ismerkedtek az európai zsidóság jelenével és múltjával. A diákok elitintézményekből érkeztek, Jaylenhez hasonlóan a Harvardról és a Yale-ről.
Az út ötletgazdája Erdős Zebulon, a Harvardon negyedévesként irodalmat és filozófiát tanul. 2006-ban költözött öccsével, a szintén Budapestre látogató, másodéves harvardos Erdős Zakariással és szüleivel Bostonba. Akkor 2,5 illetve 4 évesen voltak, de azóta is gyakran látogatnak a magyar fővárosban.
– A legtöbb információt a fantasztikus Dohány utcai zsinagógában és a Zsidó múzeumban kaptuk. Talán azt is megértették a diáktársaink, hogyan lehetett 80 évvel ezelőtt eljutni a tömegpszichózistól a tömeggyilkosságig – mondta Zebulon, akit társaival együtt köszöntött Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke és Kunos Péter ügyvezető.
Az amerikai diákok két dolgot furcsállottak: hogyan lehet azokon a helyeken élni, ahol lépten-nyomon a holokauszt emlékei jönnek szembe, legyen az a Duna-part vagy egy kocsma, étterem az egykori gettó területén. A túlélők és leszármazottjaik hogy tudtak abban az országban maradni, ahol ez megtörténhetett velük?
– Az Egyesült Államokban szinte sosem szorították ki a zsidókat, biztonságban élhetnek, nincs a kollektív memóriájukban olyan forgatókönyv, hogy ellenük fordulhat a többségi társadalom – magyarázta Erdős Zebulon.
A múzeum egyik vitrinénél hosszasan álldogált egy nagy Dávid-csillagos medált viselő lány. A 21 éves Caroline, aki a Yale-en szociológiát és közgazdaságtant tanul:
– Ez az első utam az Egyesült Államokon kívül Nem hagyományos a hátterem, mert ahol felnőttem, ott nagy volt az antiszemitizmus, gyerekként tapasztaltam meg a kirekesztést. Kis közösség volt, én voltam az egyetlen zsidó, ezért háttérbe is szorítottam az identitásomat. Hiányos a tudásom a zsidó történelemről, mégis erős a kötődésem. Óriási élmény, hogy ilyen helyekre is megyünk itt Budapesten, és láthatom, más zsidó emberek hogyan élték meg az elnyomást és hogyan élnek ma. Nagyon hálás vagyok, hogy kortárs zsidó közösségekkel is találkozhatok, ez régi álmom.
Noa életútja is – ahogy ő fogalmazott – bonyolult. A 25 éves lány a Harvardon közgazdaságtant tanul, Hongkongban született és ott nőtt fel, mert édesapja munkahelye – az Elektra nevű izraeli cég – odatelepült a 90-es évek elején. Négy nyelven beszél, elvégezte Izraelben a kötelező sorkatonaságot, élt Tel Avivban, az USA-ban pedig akkor járt először, amikor felvették a Harvardra. – Ma a zsidó identitás Amerikában elválaszthatatlan Izrael Államtól és a cionizmustól, miközben a holokausztról alig esik szó. Az emberek szinte nem is beszélnek a zsidó gyökereikről, a háború fájdalmáról, ami szerintem baj. A holokauszt ténye, a zsidóság és a jelen politikai eseményei összekeverednek, sokan azért nem vállalják származásukat, nehogy a mostani törékeny politikai helyzetben valakinek az érzékenységét sértsék. Ez szerintem nagyon nincsen jól – mondta Noa.
A hallgatókat megkérdeztük, mit gondolnak arról, hogy sok amerikai egyetemen, az övéiken is Izrael-ellenes tüntetéseket tartottak a gázai konfliktus miatt. Erdős Zebulon így vélekedett erről:
– Nehéz időket élünk. Nagyon felkavaró, amikor ilyennel találkozunk. Nyílt antiszemitizmus tapasztalható egyes egyetemisták körében, intifádát akarnak, ezért tüntetnek,
a közösségi oldalaikon pedig a harmincas évek retorikája köszön vissza, hogy a zsidók irányítanak mindent. Sajnos ért már szóbeli inzultus kipát viselő diáktársainkat.
Mi beszélgetéseket tartunk, ahol a tényeket, történelmi eseményeket mondjuk el, a személyes kapcsolatokra építünk, így lehet információt átadni a diákoknak, és megemlékezéseket szervezünk, a bostoni zsidó közösséggel együtt is.
Sokszoros túljelentkezés
Erdős Zebulon és Kim Nahari Harvardon tanuló egyetemisták tavaly nyáron találták ki, hogy szerveznek a kelet-közép-európai zsidóság múltját és jelenét bemutató tanulmányutat diáktársaiknak, bepillantást adva a zsidók sokszínű, mai életébe is. Az útra bárki jelentkezhetett a Yale-ről és a Harvardról, sokszoros volt a túljelentkezés, írásbeli és szóbeli fordulók alapján döntöttek a résztvevőkről. A diákok felének semmilyen zsidó kötődése nincs, többség most jár először Európában. Az út anyagi részét a két egyetem és az azokon működő zsidó központok állták, illetve a Mazsihisz. A szervezésben szerepet vállalt Halász Eszter, Dóra Bálint és Toronyi Zsuzsa.