- Orbán Viktor már világ- és atomháborút lát, ha nem fékezik meg az Európai Uniót

A politikai merényletek mellett az elmúlt évtizedekben néhány nem használatos kifejezés is velünk van a mindennapjaink részévé vált. Atomfegyverek, atomháború, atomcsapás - jelentette ki a miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornájának adott interjúban.

Orbán Viktor azt mondta, amikor európai politikusok a nukleáris fegyverekről beszélnek , akkor leginkább taktikai, elrettentő eszközként gondolnak az atombombára, és nem olyanra, amit ténylegesen be kell vetni. A probléma az, hogy senki sem gondolta a második világháborúban sem, hogy majd be kell vetni, vagy be fogják vetni az amerikaiak. Általában a háborúk elején azt szokták gondolni, hogy bizonyos dolgok persze nem történhetnek meg akkor sem, hogyha egyébként durva lesz a helyzet a frontvonalon, aztán minden megtörténik, a lehető legrosszabb forgatókönyvek valósulnak meg. Szerintem ennek a lehetőségnek nincsenek tudatában azok, akik ezeket mondják - magyarázta.

A kormányfő szerint benne vagyunk egy olyan folyamatban, amiről lehet, hogy tíz év múlva azt fogják mondani, hogy ez már a harmadik világháború előzetes vagy kezdeti eseményeihez tartozott. – Éppen ezért nem zárható ki, hogy ha a dolgok rosszra fordulnak, és nem tudjuk megfékezni a Brüsszelben kialakult háborús pszichózist, nem tudjuk kiragadni az európai politikát ebből a háborús örvényből, akkor lehet, hogy úgy írják majd meg ezeknek az éveknek is a történetét, mint egy nagy „európai világháború” első egy-két évének epizódjait - vélekedett. Megkockáztatta azt is, hogy az egész európai gazdaság egy háborús légkörben él. Ha bemegy az ember a boltba, és megnézi az árakat, akkor látja, hogy ezek furcsa árak, békeidőben nem ilyen árak szoktak lenni. Itt valami történt, és ez a valami a háború – jelentette ki. 

2024. július 1-től egyébként Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét. 

Ami a sorkatonaságot illet: Orbán Viktor szerint meg kell nézni, Európában lesz-e újra sorkatonasági hullám vagy nem. Megjegyezte, jó lenne kitartani a mostani állapotok mellett, és profi hadsereggel megoldani, amit kell, de biztatni a fiatalokat, hogy ilyen egy-két hónapos, tartalékos kiképzéseken azért vegyenek részt, hogy egy fegyvert össze tudjanak rakni, szét tudják szedni, magukat meg tudják védeni. Éppen ezért van, néhány alapismeret, amit a sorkatonaság nélkül át lehet adni a fiataloknak. – Látom, én is érzem a kezeket a vállamon, meg a hátamon, ahogy tolnak bele, lefele, előre, mint Magyarország miniszterelnökét a háború felé, minden alkalommal. És ott ellen kell állni. Meglátjuk, mire leszünk képesek - mondta.

Beszélt arról is, hogy az összeesküvés-elmélet mindig leegyszerűsítő. Óvakodni kell tőle, de azért összeesküvések vannak, de ha van ország, amelynek joga és oka van ezekre gondolni, akkor az mi vagyunk, mert Magyarország a világ legnagyobb összeesküvőjét adta az emberiségnek Soros György személyében. Azt hangoztatta, hogy nem csak a milliárdos nyer a háborún, hanem az egész fegyveripar, a fegyvervásárlást és gyártást hitelezők is. Stratégiájuk négy pontban foglalható össze: kell fegyver, ember, aki harcolni akar, egy olyan kormány, ami mindezt akarja, illetve egy korrupt média, amit ők tartanak kézben, amely „háborúpárti” hangulatot csinál. 

Persze azt nem állta meg, hogy ne jegyezze meg, rossz bőrben van a nyugat-európai szabadság, mivel kiáll a sorból, az a munkahelyétől kezdve mindenhol számíthat valamilyen típusú retorzióra. Az nem világos, hogy ezzel arra a Tarr Zoltánra gondolt-e a miniszterelnök, akit azt követően rúgtak ki egy állami cégtől, hogy beszédet mondott a Tisza Párt április 6-i Kossuth téri nagygyűlésén. 

A kormányfő egyben vázolta azt is, hogyan néz ki, amikor a nyugati vezetőket próbálja meggyőzni. „Fiúk, értem én, szerintem amit csináltok, az nem jó, nem logikus, nem kellene, mindannyian majd meg fogjuk ennek hinni a levét, de ha csináljátok, legalább bennünket hagyjatok békén. Ezt mondom a migrációban is, az LMBTQ-ügyben és a háború kérdésében is.”

Ezt követően értekezett arról is egy sort, hogy Magyarország mégiscsak egy demokrácia, ahol szabadon lehet beszélni. Ez egy biztonságos ország, az emberek megtakarításai az ezermilliárdról az ötszörösére nőttek. Szóval ez az ország nemcsak hogy él, dolgozik, hanem van saját stratégiája és sikeres - vonta le a következtetést. Orbán Viktor szerint veszélyes példa vagyunk, azt amikor már „nem megy,” akkor harcolunk, akkor fölvesszük a kesztyűt, de amíg lehet, inkább megpróbálja az ország szempontjából a lehető legolcsóbban kívül tartani Magyarországot az „elmebetegségeken”.

Megkapta a magáét az Európai Bizottság is, amely szerinte „háborús tanáccsá” alakult, miközben az Európai Parlament is lassan egy „háborús testület” lesz. 

„Én nem tudom, hogy a magyar emberek érzékelik-e ezeket az összefüggéseket, átérzik-e, tudják-e, hogy ez most nem csak arról szól, hogy most a 21 magyar helyett a több száz fős Európai Parlamentben a pártok között hogyan kell szétosztani az ő voksaikat, hanem hogy mindennek sokkal nagyobb tétje és sokkal tágasabb értelme van, mint lenni szokott. A mi kampányunk erről szól: próbálom a háború és a béke kérdését, az európai jövő kérdését világosan az asztalra tenni, amiről most ők fognak dönteni ezen a választáson. Aztán, hogy sikerül-e mozgósítani az embereket, hát azt majd meglátjuk. És ha sikerül, akkor sikerül-e világossá tenni, hogy amiről most dönteni kell, az olyan ügy, amihez őszintén, komolyan, megfontoltan kell hozzáállni. Tehát nem médiahype-os, nem pártügyekről van szó, hanem háború és békéről, a jövőről, a gyerekeink jövőjéről, egyáltalán a magyar életlehetőségekről” - zárta nyilatkozatát Orbán Viktor. 

Bár Orbán Viktor végig arról értekezett, hogy milyen nehéz a helyzet, az interjúnak volt egy pillanata, amikor sikerült megkérdőjeleznie mindent, amit mondott. – Itt amikor baj van, és nem kéne, hát akkor is mindenki beszél, nem ilyenkor, amikor még nincs is nagy baj – tett egy árulkodó megjegyzést.