A megújuló energiaforrások elterjedése új kihívás elé állította a hazai energiarendszert: mivel a nap és a szél nagy mennyiségű és szinte "ingyenes", hasznosításuknak nehéz ellenállni. Viszonylagos kiszámíthatalanságuk miatt ugyanakkor elvben hasonló mennyiségű termelési "tartalékot" is kell képezni akkorra, ha se a nap nem süt, se a szél nem fúj. De az se sokkal kellemesebb, ha a nap- és a széláram meghaladja a pillanatnyi igényeket.
Tovább rontja a helyzetet, hogy az Orbán-kormány hatalmas mennyiségű napelem engedélyezése mellett a szélnek évtizedeken át ellenállt. Pedig ezek együttes telepítése, eltérő termelési görbéjük miatt, kiegyensúlyozottabb ellátást eredményez – hívja fel a figyelmet a Másfél fok nevű környezetvédelmi portálon megjelent minapi elemzésében Magyar László környezettudós, az Energiaklub megújulóenergia-szakértője. Míg ugyanis a szélerőművek éjjelente és télvíz idején, addig a szolárpanelek nappal, illetve a nyár környékén üzemelnek inkább. A jelenlegi, 330 megawattnyi (MW) hazai szélerőmű-állomány mégis kevés az immár 6 ezer MW-t is meghaladó naperőmű termelési hullámvölgyeinek kiegyenlítésére. De a felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímatervben 2030-ra megcélzott, 12 ezer MW napelem mellett az akkorra ígért ezer MW szélturbina is eltörpül. A szélerőművek 22-23 – a legújabb típusok több mint 30 – százalékos kihasználtsága jobb a napelemek 14-15 százalékánál. A jelenlegi, 6 ezer MW napelem mellett tehát 3 ezer MW-nyi korszerű szélturbina termelne ugyanannyi áramot. Az országos hálózat ráadásul most alkalmatlan a nagy ingadozások kezelésére. Hiányoznak a kiegyenlítő megoldások, így az energiatárolók vagy a gyorsindítású erőművek.
Épülhet szélerőmű Magyarországon, csak még nemHasznosabb a szélerőműEmiatt többször korlátozták az időjárásfüggő megújulók hálózati csatlakozását is. A befektetők által 2024-ben igényelt, 10 ezer MW-nyi megújulós csatlakozásból a kormány a 2029 utáni időszakra is csak 670 MW-nyi szelet engedélyezett.
A problémák orvoslásáig az Energiaklub szakértője megoldásnak tartaná, ha az új szélerőműveket a naperőművek már meglévő hálózati csatlakozási pontjaira kötnék. Ez így nem terhelné tovább a hálózatot és az ellátást is kiegyensúlyozná. Így nagy lépést tehetnénk az időjárásfüggő termelés ingadozásának kiegyenlítése, a költségek lefaragása és a tiszta, megújuló forrásokra alapozott önellátás felé - fogalmaz Magyar László.
A felvetés egyfajta ellenpontjaként megemlíthető Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, a Paks 2-es beruházás előkészítéséért felelős korábbi államtitkár által vezetett korábbi tanulmány, amely a „sötétszélcsend”, vagyis a magas áramigényű, de nap- és szélmentes pillanatok veszélyeire figyelmeztetve többek között atomerőműépítéseket szorgalmaz.