Összesen mintegy 350 ezer négyzetméternyi irodaterületről szól az a felülről szervezett, államkapitalista jellegű, három lépésből álló ingatlanmutyi-sorozat, amelynek keretében 580-600 milliárd forint landolhat Tiborcz Istvánnál és más NER-közeli üzletembereknél - írta meg a Válasz Online.
Időben először a Dürer Park irodaházainak felvásárlásáról döntött az Orbán-kormány a nyilvánosság kizárásával. A téma ezen részéről korábban már lapunk is beszámolt a 24.hu nyomán. A Városliget mellett felhúzott hatalmas épületeket a tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég állományával töltik fel. Az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) még 2022-ben kötött előzetes megállapodást a Dürer Befektetési Kft.-vel. Az egyezséget a kormány egyik nem nyilvános határozatára alapozták, amelyben eldöntötték, hogy 110 milliárd forintos keretet biztosítanak a majdani ingatlan megvásárlására azzal a céllal, hogy „korszerű irodakomplexumokban helyezzék el az állami szervezeteket”.
A 2022-ben létrejött előzetes megállapodásban 100 milliárd forintos árat határoztak meg a teljes épületegyüttesre. Azonban a 24.hu információi alapján a beruházó az inflációra hivatkozva a múlt hónapban kezdeményezte, hogy a megállapodásban meghatározott vételárat emeljék 120 milliárd forintra. A tulajdoni lapok tanúsága szerint pedig a pénz jelentős részét már meg is kapta a beruházó csoport, ugyanis az állam tavaly nyár óta hat részletben összesen 79,9 milliárd forintot, vagyis az eredeti ár mintegy 80 százalékát kifizette, miközben jelzálog- és elidegenítési jogot tetetett az ingatlanokra.
Az Orbán-kormány megveszi a Dürer Park irodaházait, 80 milliárdot már ki is fizetett értükA Válasz Online cikke alapján mindez csak a jéghegy csúcsa. Az ügy második állomása a Bosnyák téri Zugló-Városközpont kormánynegyeddé formálásáról szóló döntés volt, ennek egyes részleteire korábban már rábukkant Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. A harmadik, értékét tekintve a legnagyobb ügylet az újbudai Kopaszi-terület BudaPartjának hat új irodaépületét érinti; mindeddig ennek részleteit is titokban tartották az illetékesek.
A portál szerint az első történet fő kedvezményezettje Tiborcz István, a miniszterelnök veje, illetve az Orbán Viktor kötélbarátjaként ismert Garancsi István. A másodikban Balázs Attila, a NER térkő- és kavicsügyi új üstököse nyer nagyot, a harmadiknál pedig újra Orbán Ráhel férje és Garancsi István bukkan fel, kiegészülve Hernádi Zsolt Mol-vezérrel.
A zuglói NER-beruházást 2021-től nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, azaz kivették a helyi szabályozás hatálya alól és szinte minden, eredeti előírás alól felmentést kapott. 2023 tavaszán kötöttek egy előszerződést az állammal, s jelen állás szerint 150 ezer négyzetméternyi irodaterületről van szó, amit a magyar állam 244 milliárd forintért vesz meg. A Balázs Attilához köthető Bayer Construct-cégcsoport az eredeti tervek szerint 950 lakás köré húzott volna fel irodákat, most azonban úgy tűnik, hogy a nyolc tömbből hét kormányzati tulajdonú irodaház lesz, Balázs Attila cégének pedig 168 luxuslakást kell értékesítenie. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már el is ismerte, hogy például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), valamint a Pest Vármegyei Kormányhivatal terpeszkedhet el az ormótlan méretű területen.
A NER-beruházás egy kiperelt szerződéséből az is kiderült, hogy annak ellenjegyzője az a Pete Judit volt, aki korábban átvette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének ügyvédi irodáját és ezzel több állami megbízást, épp aznap, hogy Nagyot miniszterré nevezték ki. Nagy Márton pedig a hivatalba lépése utáni első intézkedései között Pete Juditot a Közbeszerzési Tanács tagjának delegálta.
A történet harmadik része a Kopaszi-gát környékéhez köthető. Az Orbán-kormány hat darab épülő irodamonstrumot vásárol fel mindenestül, 255 milliárd forintért. Ezt a kabinet szintén igyekezett eltitkolni, információit a Tiborcz István befolyása alá tartozó Kopaszi Gát Zrt. egymás utáni közleményeiből, illetve a hat érintett ingatlan tulajdoni lapjaiból szerezte a Válasz Online. Tavaly május 25-én ugyanis a cég megalapította a kizárólagos tulajdonát képező BudaPart Amarus Kft.-t. Június 9-én előszerződést kötött egy meg nem nevezett végfelhasználóval irodaépületek értékesítéséről, majd a hat ingatlant betolták a BudaPart Amarus Kft.-be. Szeptember 29-én az ingatlanok tekintetében jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat alapító szerződést kötöttek a vevő javára. Hogy ki a felvásárló, azt persze itt sem írták le, csakhogy Lázár János építési és közlekedési miniszter szándékaival ellentétben egyelőre még nem sikerült eltöröltetnie az építésügyi engedélyezési eljárásokat tartalmazó dokumentációs rendszer (ÉTDR) nyilvános felületeit. Kiderült, hogy a BudaPart Amarus alá tartozó hat ingatlan tulajdoni lapján 2023. ősze óta a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog látható 255 milliárd forintig, továbbá az ennek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom.
Mindezek után, ha összeadjuk a Dürer Parknál, a Zugló-Városközpontnál és a Kopaszi-gátnál elherdált közpénzmilliárdokat, akkor 580 milliárd forint körül lesz az összeg alaphangon, ami a Válasz Online egyes forrásai szerint 600–620 milliárd forint is lehet még. A lap összehasonlításképpen utal rá, hogy ennek a pénznek körülbelül a háromnegyedéért épült meg annak idején az M4-es metró, amivel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) annak idején jelezte, hogy tele volt korrupciógyanús költéssel.
Lázár János titkosítaná az építési engedélyeket és döntéseketMegveszi az állam 244 milliárdért a zuglói gigaberuházást