Európai Unió;Orbán-kormány;Magyarország;Ukrajna;Belgium;soros elnökség;magyar elnökség;

Rohamtempóban keresik a konszenzust a magyar EU-elnökség előtt a tagállamok nagykövetei

Nem jutottak közös nevezőre az uniós tagállamok nagykövetei szerdai ülésükön az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges iránymutatásokról és elvekről. 

Információink szerint a konszenzust Magyarország blokkolta kétoldalú ügyek, köztük a kisebbségek jogainak érvényesülését érintő problémák miatt. A tervek szerint a nagykövetek egy hét múlva újra nekirugaszkodnak a kompromisszum-keresésnek.

A kormányok képviselőiből álló EU Tanács soros belga elnöksége szeretné, ha elnöki mandátumának június végi lejárta előtt elindulnának az EU-ukrán csatlakozási tárgyalások. Ehhez a huszonheteknek először meg kell állapodniuk a megbeszélés-sorozat iránymutatásairól és elveiről, az úgynevezett tárgyalási keretről, amelynek a tervezetéről szakértői szinten már több vitát is tartottak. Ha a közeljövőben teljes egyetértésre jutnak róla,

akkor még júniusban megkezdődhetnek a várhatóan évekig tartó csatlakozási tárgyalások, amelyek lebonyolításához szintén a tagországok konszenzusa kell. 

Csak teljes egyetértésükkel lehet ülést, azaz tárgyalási fordulót tartani, megnyitni vagy lezárni a 35 tárgyalási fejezet valamelyikét.

Nem véletlenül mondta tavaly decemberben Brüsszelben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy a folyamat során legalább 70 alkalommal kell egyhangú döntéssel támogatni Ukrajna taggá válási folyamatát. Azaz Magyarországnak rengeteg lehetősége nyílik rá, hogy kifejezze fenntartásait és megakassza a haladást. Ekkor, 2023. végén történt, hogy a döntést ellenző Orbán Viktor kivonult az uniós csúcstalálkozóról, lehetővé téve a többi vezetőnek, hogy politikai megállapodásra jusson az EU-Ukrajna csatlakozási tárgyalások elindításáról.

A belgák azért sietnek a tárgyaláskezdéssel, mert július elsején a magyarok váltják őket a soros EU elnöki székben, akiktől senki nem várja, hogy elő fogják mozdítani az ukrán taggá válást. Egyelőre bizonytalan, hogy a közeljövőben beadják-e a derekukat és mit kérnek cserébe azért, hogy június végén megnyíljon a kormányközi konferencia és tárgyalóasztalhoz üljenek az európai és az ukrán delegációk.

A hátralévő rövid idő alatt Kijev valószínűleg nem tudja az összes magyar követelést teljesíteni, ami - ahogy egy forrásunk fogalmazott - mindig több és több. 

Az Európai Bizottság értékelése szerint az ukránok nagyrészt megcsinálták a házi feladatukat, teljesítményük jogos elismerése lenne a tárgyaláskezdés. A Politico nevű brüsszeli hírportál szerint nem sok tagállam szeretne még egy bizottsági jelentést, mert azzal csak esélyt adnának Várhelyi Olivér magyar bővítési biztosnak, hogy késleltesse a folyamatot.

A nagykövetek szerdán megvitatták az EU-moldovai csatlakozási tárgyalások elindításához kapcsolódó csomagot is, amelyet egyhangúan támogattak. Magyarország itt nem jelentett be különvéleményt.