Európai Unió;Oroszország;Magyarország;Litvánia;Ukrajna;Szijjártó Péter;

Uniós külügyminiszterek keltek ki az Orbán-kormány vétói miatt, Szijjártó Péter szerint hatalmas balhé kerekedett a brüsszeli ülésen

„Majdnem minden megbeszélésünket, a szükséges megoldásokat és döntéseket egyetlen ország akadályozza” – mondta a litván tárcavezető. Szijjártó Péter közölte, több kollégája is nekiesett az európai uniós külügyi tanács ülésén.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn sürgették Magyarországot, hogy hagyjon fel az Ukrajnának szánt katonai segély nyújtására irányuló intézkedések blokkolásával – írja a Reuters.

„Majdnem minden megbeszélésünket, a szükséges megoldásokat és döntéseket egyetlen ország akadályozza” – jelentette ki Gabrielis Landsbergis litván tárcavezető az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozója előtt. Majd megjegyezte, hogy az Ukrajnával kapcsolatos uniós határozatok 41 százalékát Magyarország blokkolta. A litván külügyminiszter úgy fogalmazott, a magyar hozzáállást szerinte rendszerszintű megközelítésként kell értelmezni, az unió minden törekvésével szemben, amely arra irányul, hogy bármilyen értelmes szerepet vállaljanak a külügyekben.

Észtország és Olaszország ugyancsak elégedetlenségének adott hangot a magyar lépések miatt, Antonio Tajani olasz külügyminiszter például leszögezte, „a blokkolás ellen vagyunk, tovább akarunk lépni”.

Szijjártó Péter külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján az MTI szerint úgy összegzett, most ültek össze utoljára a tagállamok miniszterei a választásig, ez a végső visszaszámlálás pedig sajnos a háborús hangulat fokozódását hozza magával, a résztvevők döntő többsége több pénzt, több fegyvert akar küldeni Ukrajnának, ami csak további pusztítást, még több áldozatot eredményezne.

„Egyre őrültebb ötletek jönnek elő, és jól láthatóan ezek mellől nem lehet eltántorítani az európai uniós tagországok döntő többségét”

– mondta, példaként hozva fel a katonák küldésére és az arra vonatkozó javaslatokat, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni.

„Itt pozitívan beszélnek a kezdeményezésről, amely arról szól, hogy NATO-tagországok lőjék le Ukrajna területe fölött az orosz rakétákat, s itt sajnos az atomháborúval való fenyegetőzéstől sem határolódtak el a külügyminiszter kollégák” – tette hozzá. Majd figyelmeztetett, hogy az ilyen őrült ötleteknek háborús időszakban igen veszélyes és tragikus következményei lehetnek.

Szijjártó azt mondta, a legújabb őrült ötlet a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szól. „És pontosan értjük is a helyzet alapján, hogy mire vonatkozik ez a javaslat (.) Egyre elviselhetetlenebbek az ukrán emberveszteségek, nem engedik ki a férfiakat Ukrajnából, s most pedig be akarják sorozni az európai fiatalokat a háborúba” – fogalmazott.

„És nyilvánvalóan, ahogy az eszkaláció először a szomszédságot üti meg, úgy világosan lehet már szinte hallani az érvelést, hogy akkor a földrajzi közelségből kell küldeni először katonákat. Mindez azt jelenti, hogy a kötelező sorozással a közép-európai, köztük a magyar fiatalokat akarják elküldeni a háborúba” – vélte, hozzátéve, „mi nem akarunk látni magyar embereket az ukrán-orosz háború frontvonalában, és mi nem akarjuk, hogy a magyar fiatalokat elvigyék Ukrajnába, mert ez nem a mi háborúnk, ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk”. Majd felszólította mindazokat az európai politikusokat, akik kötelező sorozáson gondolkoznak, hogy azonnal fejezzék be.

Szijjártó Péter ezután érintette az Oroszországgal szembeni tizennegyedik szankciós csomag tervezetét is, és közölte, az jelen formájában ellentétes Magyarország gazdasági érdekeivel, ráadásul hazánk energiaellátásának biztonságát is veszélybe sodorná, a kormány ezért ezt nem hajlandó megszavazni. Azt mondta, hogy az intézkedések ebben a formában „mélyütést” vinnének be a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripar számára, alapvetően veszélyeztetnék az energiaellátás fizetési módját, jóval lassabbá és bonyolultabbá tennék a paksi bővítést, illetve súlyosan sértenék Magyarország szuverenitását azáltal, hogy bizonyos exportengedélyek megadásakor más tagállamoknak is jogosultságot adnának az adott ország exporthatóságainak döntése mellett. Majd megismételte azon álláspontját, hogy az eddigi tizenhárom csomag mind kudarcot vallott, sokkal többet ártottak ezek a korlátozások Európának, mint Oroszországnak.

A miniszter megjegyezte, hogy hatalmas nyomás volt rajta a kollégák részéről, azonban sziklaszilárdan tartotta a kormány álláspontját az ukrajnai fegyverszállításra az Európai Békekeretből felszabadítandó újabb 6,5 milliárd euró ügyében is.

„És itt hatalmas balhé kerekedett, a német, a litván, az ír, a lengyel és más kollégák estek nekem ebben az ügyben, de a pozíciónkat ez nem tudta megingatni. Hiába kiabálnak Európa háborúpárti politikusai, hiába adják ki azonnal a nemzetközi sajtónak a megrendelést, hogy mit is kell megírni egy tanácsülésről még azalatt, hogy a napirendi pontot vitatjuk, mi nem engedünk a háborúpárti nyomásnak”

– szögezte le. Majd kijelentette, „mi továbbra is kitartunk amellett, hogy békét kell teremteni, hogy be kell fejezni az esztelen öldöklést, és meg kell előzni ennek a háborúnak az eszkalációját, tehát az újabb 6,5 milliárd eurónak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozása érdekében történő felszabadításához továbbra sem járultunk hozzá”. A tárcavezető megjegyezte, a magyar vállalatokat még mindig szisztematikusan negatív diszkrimináció éri Ukrajnában, ami szavai szerint teljességgel elfogadhatatlan.

Végül közölte, a kormány még a megvitatását sem támogatja annak a javaslatnak, amelynek az értelmében az ukrán katonák kiképzési missziója esetleg Ukrajna területén folytatódna, mivel ennek szintén súlyos eszkalációs kockázata lehetne. „Nem számíthatunk arra, hogy az európai uniós tagországok visszakoznának, ezért az embereken a sor, a magyar embereken és az európai embereken a sor, hogy június 9-én mindennek az őrületnek véget vessenek, ami itt elhangzik atomháború kapcsán, ukrán katonák Ukrajnában történő kiképzése kapcsán és európai erők Ukrajnába küldése kapcsán” – összegzett.