Hónapokkal az offenzíva előtt Ukrajna ígéretet tett arra, hogy nem használ nyugati fegyvereket a határain túli célpontok támadására, a nyugati hatalmak pedig ezzel a feltétellel folytatták fegyverszállításaikat. Bár az ukrán erők a Moszkva által megszállt területeken, köztük a Krímben lévő katonai célpontok ellen rendszeresen bevetnek brit Storm Shadow cirkáló rakétákat, illetve az Egyesült Államoktól kapott, nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat, az Oroszországon belüli célpontokra csak saját gyártmányú, korlátozott számban rendelkezésre álló eszközökkel mérnek csapásokat.
A szövetségesek félelmeiből eredő megkötöttség azonban mostanra tarthatatlanná vált Ukrajna számára. A kijevi vezetők szerint az új orosz támadást meg lehetett volna hiúsítani, ha Ukrajnának joga lett volna orosz katonai célpontokat támadni, mielőtt Moszkva erői átlépték a határt. „Látjuk az orosz csapatok minden gyülekezési pontját. Ismerjük az összes helyszínt, ahonnan rakétákat és harci repülőgépeket indítanak” - mondta Volodimir Zelenszkij elnök május 26-án. „...a háború továbbterjedésének megállítása tisztán politikai döntés. És ezt a döntést meg kell hozni” – hangsúlyozta.
A Nyugat eddig habozott a döntéssel, attól tartva, hogy az oroszországi célpontok elleni ukrán támadások a konfliktus eszkalációjához vezethetnek, de Ukrajna szerint ez téves értékelés. „Az eszkaláció már megtörtént” – idézi Zelenszkij szavait a Kyiv Independent hírportál. Az új offenzívában az oroszok vagy 15 települést elfoglaltak, és a regionális főváros, Harkiv naponta szenved el halálos csapásokat. Az elmúlt héten az orosz erők egyebek közt lakónegyedekre, egy hipermarketre és egy országos jelentőségű nyomdára mértek csapásokat, több mint 40 civil halálát okozva és sokakat megsebesítve. Az ukrán hadsereg szerint Moszkva egy újabb csapatösszevonást is végrehajt Ukrajna északi határa közelében, és félő, hogy a napokban orosz támadás indul a szomszédos Szumi megye ellen is.
Olekszandr Litvinyenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Financial Timesnak azt mondta, hogy az orosz fegyverraktárak, logisztikai központok és olajfinomítók ellen nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel végrehajtott csapások megakadályozhatnák az újabb támadásokat.
Az Európai Unió egyes országai feloldották a korlátozásokat, „hogy válaszolni lehessen az orosz területről indított orosz támadásokra” - mondta Josep Borrell, az EU vezető diplomatája kedden Brüsszelben, konkrét államok megnevezése nélkül. David Cameron brit külügyminiszter május eleji kijevi látogatásán kijelentette, hogy Ukrajnának joga van a Londontól kapott fegyverekkel Oroszországon belüli célpontokat támadni, ám az ukrán elnöki hivatal cáfolta, hogy megkapták volna a "zöld jelzést" Nagy-Britanniától.
A növekvő nyomás hatására Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította a szövetségeseket, hogy oldják fel ezt a korlátozást. „Különösen most, amikor a harcok nagy része a határhoz közeli Harkivban zajlik, megtagadni Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, nagyon megnehezíti a védekezést” - mondta az Economistnak még a múlt héten. A NATO Parlamenti Közgyűlése nyilatkozatban támogatta a korlátozás feloldását. Ugyanakkor minden tagállam maga dönt az általa gyártott és szállított fegyverek felhasználásáról.
A kanadai, svéd, finn, cseh, lengyel és lett vezetők egyértelműen támogatják Ukrajna jogát a határain túl nyúló védelemhez. Olaszország és Belgium azonban továbbra is ellenzi ezt a lépést, utóbbi – a Kijevben régóta várt F-16-os vadászgépek legnagyobb adományozója – ahhoz is ragaszkodik, hogy a hamarosan érkező gépeket is csak Ukrajna határain belüli célpontok ellen lehessen bevetni. A szövetségesek közötti összhang teljes hiányának jele, hogy egy másik adományozó, Dánia külügyminisztere viszont tegnap határozottan támogatta, hogy a tőlük kapott F-16-osokkal orosz területen lévő katonai célpontokat támadjanak azukránok, mivel "ez nem lépne túl a háborús szabályokon".
A héten már a francia elnök is hajlott az ukrán kérés teljesítésére, főként az orosz rakétatámadásokhoz használt támaszpontok vonatkozásában. Emmanuel Macron az Olaf Scholz német kancellárral közös keddi tájékoztatón elismerte: „Ha azt mondjuk nekik, hogy nem szabad célba venni azt a helyet, ahonnan rakétákat lőnek ki rájuk, akkor valójában azt mondjuk nekik, hogy adunk nektek fegyvereket, de ti nem védekezhettek”. Reagálásában Vlagyimir Putyin orosz elnök mindezt egy újabb eszkalációként értékelte. „Ez súlyos következményekkel járhat” – figyelmeztetett üzbegisztáni látogatásán, megtorló csapásokkal fenyegetve Európát, különösen a kontinens „kis területű és sűrű lakosságú” országait.
Jelenleg minden szem Washingtonra és Berlinre szegeződik, az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek két legfőbb szállítójára. A washingtoni Képviselőházban múlt héten Mike Johnson házelnök, majd a külügyi bizottság elnöke is sürgette a korlátozás feloldását, s az Ukrajnában kialakult válságos katonai helyzet hírek szerint Antony Blinken külügyminisztert is álláspontja átgondolására késztette. A német kancellár viszont mindeddig mereven ragaszkodott a tilalomhoz.
Ehhez képest a Politico úgy értesült, hogy Berlin is felülvizsgálja eddigi fenntartásait. Scholz kancellár kedden, a francia elnökkel tartott találkozó után állítólag azt mondta, hogy Ukrajna „a nemzetközi jog keretein belül” használhatja a németek által szállított fegyvereket, ami lehetővé teszi, hogy azokat egy az agresszor ellen használják, akár orosz területen belül is - írta az amerikai hírportál. Scholz szavait másnap szóvivője, Steffen Hebestreit is megerősítette. Ugyanakkor jelezte, nem fedhet fel pontos részleteket a német fegyverek használatáról Kijevvel kötött megállapodásokról.
A helyzetet legjobban a litván külügyminiszter hétfői kijelentése jellemzi. Gabrielius Landsbergis az uniós külügyi vezetők brüsszeli találkozója előtt a European Pravda szerint azt hangsúlyozta, hogy az Oroszországtól való félelem jelenleg „a legnagyobb probléma szinte minden kérdésben, amellyel foglalkozunk”. „Félünk attól, hogy Oroszország mit gondolhat, hogyan reagálhat, hogyan cselekedhet, és ez a félelmünk nemcsak arra szóló meghívás, hogy Ukrajnában még agresszívebb lépéseket tegyen a polgári létesítmények elleni szörnyű támadásokkal (...), hanem arra is, hogy a mi országainkban is fellépjen” – hangsúlyozta, emlékeztetve azokra a szabotázsakciókra és hibrid támadásokra, amelyeket Oroszország az utóbbi időben több NATO-országban is végrehajtott.