Franciaország azt fontolgatja, hogy katonai kiképzőket küld Ukrajnába a „hajlandók koalíciójának” részeként. Szó sincs tehát arról, hogy Párizs harcoló csapatokkal akarná segíteni Ukrajnát. Sébastien Lecornu védelmi miniszter megerősítette, Kijevvel már több hónapja tárgyalnak a francia kiképzők esetleges bevetéséről. Ugyanakkor azt is elmondta, a döntés egyelőre nem született meg. Emmanuel Macron február 26-án, az Ukrajnát támogató államok párizsi konferenciáján nem zárta ki nemzetközi csapatok Ukrajnába küldését, bár nem határozta meg, ezt milyen formában tenné.
Lecornu rádióinterjújában utalt arra, hogy az ukrán erőknek komoly nehézségekkel kell szembenézniük, s át kell csoportosítaniuk 15-20 dandárt az oroszok harkivi támadása miatt. Párizs ezért arra készül, hogy az ukrán fegyveres erőket olyan alapvető feladatoknál segíti, mint az aknamentesítés, vagy a haditechnikai eszközök karbantartása és javítása.
Bár a francia katonák veszélyes zónába kerülhetnek, minden ellenkező állítással szemben Franciaország ezzel nem válna a háború részesévé: "Nem arról van szó, hogy csapatokat küldenénk Oroszország elleni háborúra" – hangoztatta a védelmi miniszter a védelmi bizottság előtt.
Franciaország szorosan együttműködik Észtországgal. Kaja Kallas észt miniszterelnök a Financial Timesban ezzel kapcsolatban elmondta, ha az Ukrajnában állomásozó európai kiképzőket orosz támadás érné, az nem a NATO ügye lenne. "Ez nem így működik " – emelte ki a balti állam kormányfője.
Lecornu a múlt hét elején telefonon beszélt Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel, és tisztázta a lehetséges bevetés részleteit. Olekszandr Szirszkij ukrán vezérkari főnök ezután Telegramon bejelentette, hogy aláírta a franciák bevonulásához szükséges dokumentumokat, emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Franciaország a témában szorosan egyeztetni akar NATO-szövetségeseivel, és kiképző missziót kíván felállítani egy az Ukrajnát támogatók országok, a „hajlandók koalíciója” jegyében. A három balti állam és az Egyesült Királyság hírek szerint részt venne egy ilyen együttműködésben, Németország azonban nem.
Emmanuel Macron múlt hét elején, Németországban tett látogatása során kilátásba helyezte, hogy június 6-án bejelentést tesz a katonai kiképzők ügyében. A tervek szerint a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek margóján tárgyalásokat folytat erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Joe Biden amerikai elnökkel.
Párizsi védelmi körök szerint első lépésként egy kisebb katonai missziót küldenek néhány tucat szakértővel, hogy meghatározzák a kiképzési igényeket. Egy második fázisban "több száz kiképzőt" irányíthatnak Franciaországból ukrán földre. Különösen az aknamentesítés és a fegyverrendszerek karbantartása ügyében kapnának fontos feladatokat. Párizs fontolgatja egy új motorizált dandár kiképzésének átvételét. A francia hadsereg parancsnokságától származó információk szerint 2022 óta francia kiképzők 12 ezer ukrán katonát képeztek ki, főként Franciaországban és Lengyelországban. Ez a képzés részben a szállított fegyverrendszerekhez kapcsolódik (Caesar önjáró lövegek, a Crotale és SAMP/T légvédelmi rakéták és az AMX 10-RC könnyű páncélozott felderítő járművek). Logisztikai, aknamentesítési, felderítési és egészségügyi szakembereket is képeznek. A francia kiképzők a taktikai vezetés és irányítás területén is tevékenykednek, a városi és lövészárok-hadviselésre szakosodva.
Párizs szerint az ukrán fegyveres erők ma már a legharcedzettebbek egész Európában, s úgy véli, a francia hadsereg sokat tanulhatna tőlük a drónok használatát és az elektronikus hadviselést illetően. Macron elnök egyébként beleegyezett abba, hogy Ukrajna viszonozhatja az orosz támadásokat, még akkor is, ha a kilövőhelyek orosz földön vannak.
Macron: A háború lezárásának nem függvénye az elvek feladása