Magyarország;függetlenség;irodalom;2024;Libri irodalmi díj;

2022-ben Krasznahorkai László kapta a Libri Irodalmi Díjat, Bödőcs Tibor lett a közönségdíjas

- Szakmai védjegy nélkül – Újra lesz Libri Irodalmi Díj, de kérdés, hogy visszatér-e az egykori elismerés nívója és függetlensége is

A Libri Könyvesboltok azt állítja, hogy a könyveken keresztül szeretnének közösséget építeni.

Nemrég sajtóközleményben tudatta a Libri, hogy egy év után megújult formában tér vissza a Libri Irodalmi Díj. Meglepően sok, tizenegy kategóriában hirdetnek majd győzteseket, viszont a korábbi gyakorlattal ellentétben az eladási számok alapján osztják ki az elismeréseket.

A díjátadóra az Ünnepi Könyvhét eseményeihez kapcsolódva június 14-én este kerítenek sort.

Elsiratták, visszatért

Tavaly március végén derült ki, hogy a Libri gazdasági okokra hivatkozva nem adja át a 2016-ban alapított, és azóta rendszeresen kiosztott Libri Irodalmi Díjat. A két kategóriás díjnak több alkotó köszönhette a széleskörű ismertségét, ugyanis annak kampánya nemcsak a győztes könyveket, hanem a tíz jelöltet is reklámozta. Az irodalomnépszerűsítésben betöltött szerepe rendkívül fontos volt, nem beszélve arról, hogy a Libri-díj volt az egyetlen, széles körben ismert és elfogadott, államtól független díj. A korábbi nyertesek közül Tompa Andrea, Krusovszky Dénes, Láng Zsolt és Grecsó Krisztián sajnálatát fejezte ki, amikor kiderült, a díjat nem adják át 2023-ban.

Lapunk múlt év tavaszán interjút készített Nagy Gabriellával, a Litera internetes irodalmi portál főszerkesztőjével, aki akkor úgy fogalmazott: nem temetné a díjat, és reméli, hogy egy ilyen brandet nem hagynak veszni. Az irodalmi elismerések jelentősége kapcsán úgy fogalmazott: – A szakmai díj azért nélkülözhetetlen, mert az irodalomban jártas, olvasott, képzett, nagy tapasztalattal és tudással rendelkező szakmabeliek elismerése nem csak további munkára biztat, hanem védjegy is a széles olvasóközönség számára, valamiféle minőséggarancia, a közönségdíjaknak pedig azért van jelentőségük, jól mutatják a közönség elvárásait, igényeit, preferenciáit, és hát az író az olvasónak ír, nem másnak. Röviden: a szakmai díj orientál, segít eligazodni a könyvrengetegben, a közönségdíj meg viszi a hírét a könyvnek, kicsit olyan, mint koncert végén a visszatapsolás. Egy díj viszont akkor segíthet igazán egy mű vagy egy szerző széles körű népszerűsítésében, ha jó a marketingje, ebben viszont igen kevés díj jeleskedik. A Libri irodalmi díjak e tekintetben (is) kiválóan teljesítettek, ezért is fájó annyira a hiányuk – mondta akkor lapunknak Nagy Gabriella.

A Libri Irodalmi Díj közönségdíjáról az olvasók szavazhattak. A szakmai bizottság által első körben kiválasztott tíz műből szavazhatott magának a közönség egy kedvencet, Bödőcs Tibor és Grecsó Krisztián is kétszer nyerte el könyvével azt. A Libri-díj új formájában feltehetően csak a közönség ítéletétől függ majd, pontosabban a fizető közönségétől.

Az olvasó diktál

„Együtt olvasunk – ez az idei évünk jelmondata. Szeretnénk, ha a könyveken keresztül valódi közösségek kialakulását segíthetnénk, éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy az idén visszatérő Libri Irodalmi Díj odaítélésében a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kapjanak az olvasóink” – idézte a Libri közleménye Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cég marketing- és kommunikációs igazgatóját.

Az idei díj odaítéléséhez tehát a 2023-as eladási listákat veszik majd alapul, a vezető könyveket jutalmazzák. Az olvasóközpontúság és az olvasásnépszerűsítés nem újkeletű a Librinél, a tavaly elindított a 20 perc könyvklub például pont az olvasás stresszoldó hatását kívánja hirdetni. Ludvig Orsolya Stefanie-val egyébként januárban közölt promóciós interjút az ELLE, melyben a PR-szakember pont arról beszélt, hogy felgyorsult világunkban épp a könyvek adhatnak lehetőséget a lassításra. Amellett, hogy a Libri a közösségi médiában aktívan népszerűsíti könyveit és az olvasást, az interjú tanúsága szerint több tematikus offline rendezvényt tervez, hogy az olvasás élményét és jótékony hatásait közelebb vihesse minél több emberhez.

Hárombetűs mumus

Ugyancsak tavaly, az Ünnepi Könyvhét utáni hétfőn derült ki, hogy a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) kisebbségi tulajdonosból 98,41 százalékos tulajdonosává vált a Librinek. Váltig azt kommunikálta a cég, hogy a vezetőváltással nem történik semmilyen változás a könyvkiadásban és -értékesítésben. A Libri Csoporthoz tartozó kiadók szerzői is többségében azt nyilatkozták: amíg radikális személyi vagy minőségi változás nem érződik, nem kívánnak új kiadót keresni műveiknek.

Nyomasztó éven van túl az irodalmi élet. A fóliatörvény tovább borzolja a kedélyeket: idén listát kellett leadnia a kiadóknak a kereskedők felé, amelyben nyilatkoznak arról, ha egy könyv „meghatározó eleme a szexuális kisebbség megjelenítése, vagy népszerűsítése, vagy a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása”. Az ún. gyermekvédelmi törvény mellett a könyvek árkötöttségéről szóló törvényjavaslat is fenyegeti a könyvpiacot, melynek lényege, hogy a könyvkiadó vagy importőr által meghatározott árból egy éven át nem lehet majd kedvezményt adni. Mindenki érzi, hogy kormány bele akar szólni a magyar könyvéletbe, ezért emlegetik mindig a Libri kapcsán az MCC jelenlétét. Hogy jogos-e a kormányközeli befolyástól való félelem, meg tudja-e őrizni az új díj elődjének erényeit és függetlenségét, hamarosan kiderül.

A kategóriák árulkodnak majd

Az új Libri-díj kapcsán Czinki Ferencet, a Szépírók Társaságának elnökét kérdeztük.

Pozitívan vagy inkább negatívan ítéli meg a Libri díj sajátos visszatérését?

Ez nem fekete vagy fehér, nem lehet rámondani, hogy egyértelműen jó vagy rossz ötlet, főleg, mert még sosem adták át ilyen formában a díjat. Mindemellett azt sem tudjuk, hogy az az említett 11 kategória valójában mit takar.

Mi a véleménye az egykori Libri irodalmi díjról?

Ez a díj eredeti formájában kifejezetten jól működött. Pozitív példa volt arra, hogy egy magánpiaci szereplő, aki történetesen a könyvpiacon működik, hogyan tud valamennyi profitot visszaforgatni az irodalmi szakma és közösség számára. Izgalmas és sokszínű volt a zsűri összetétele, nemcsak írók és irodalmi szakemberek voltak benne, hanem zenészek, színészek is. Az, hogy egy ilyen díj más irányok felé is nyitott, jó jelzés volt a közönségnek, egyrészt, mert nem volt túlzottan szakmaízű, másrészt olyanok döntöttek a díjról, akiknek a véleményét széles körben elfogadták. Amikor kiderült, hogy 2023-ban nem adják át gazdasági okokra hivatkozva a díjakat, először mindenki az orosz-ukrán háború miatt kialakult válsággal hozta kapcsolatba a döntést. Ám pár hónapra rá kiderült, hogy az MCC felvásárolta a Librit, emiatt végül fejben nekem összemosódott a díj megszűnése és a felvásárlás, pedig – feltehetően – ez két külön dolog.

Jó döntés, hogy az eladási szám alapján fogják odaítélni a díjakat?

Alapvetően ez nem lenne egy ördögtől való dolog. Egy magáncég az alapján ad ki díjakat, amit jónak lát, és ha épp piaci szempontok szerint szeretne elismerést adni, magyarán az eladási szám alapján, megteheti. Csakhogy a Libri a kormányközeli tulajdonrész miatt már nem tekinthető hagyományos értelemben véve magáncégnek, hiszen tudjuk, hogy különböző áttéteken keresztül állami pénz került a cégbe. Ilyen módon az új Libri-díj kvázi állami díjként is azonosítható. Melyik a jobb: ha létrejön egy kuratórium, feltöltve a szokásos kormányközeli megmondóemberekkel, vagy ha a közönségre bízzuk a döntést? Ha e kettő közül kéne választanom, akkor sokkal inkább megbízom a magyarországi olvasók ízlésében.

Az eredeti Libri irodalmi díjnál is volt közönségdíj, de egy szakmai lista alapján szavazhattak az olvasók. Viszont, ha az eladási számok döntenek, akkor nem lenne érdemes átnevezni a Libri irodalmi díjat mondjuk „Libri Top”-ra vagy valami olyasmire, ami jobban visszaadja a díj új lényegét?

Akkor már lehet, hogy „Libri könyvpiaci díj” lenne a legmegfelelőbb, de az meg iszonyatosan rosszul hangzik. Nekem önmagában a név megtartásával nincsen bajom, a kulcsot inkább abban látom, hogy ez a 11 kategória hogyan alakul, mert ha a 11-ből csak egy lesz szépirodalmi, akkor az már nagyon torz. Ha kapna helyet a próza, líra, akár az esszé, tehát ha minél több lenne a szépirodalmi jellegű kategória, akkor ebből még egy jó és érvényes díj is lehet. A Szépírók Társaságánál rendszerint öt díjat osztunk ki, van egy szépirodalmi (ez lehet líra és próza is), van egy értekező prózai, egy fiatal szerzőknek járó (35 év alatt), van egy irodalomszervezői és egy műfordítói díj. Ha ilyesmi kategóriák is helyet kapnának az új Libri-díjnál, az előremutató volna.

Milyen változást hozhat a könyvvásárlásban vagy az olvasói magatartásban egy ilyen, az eladási számokra koncentráló elismerés?

Ha valóban az eladási szám lesz a döntő, akkor ez akár vezethet protestvásárlásokhoz. Viszont így, hogy az MCC felvásárolta Librit, akár azt is szabályozhatja az állam, hogy mi és hova kerüljön ki a polcra. Ezáltal meg tudják határozni azt, hogy mivel találkozik az olvasó, tehát, hogy egyáltalán mik közül tud választani, ilyenfajta torzulás előfordulhat. De a piaci eredmények befolyásolása mindkét oldalról megtörténhet: egyik részről a már említett könyvesbolti elhelyezéssel, másik részről a tudatos olvasó is alakíthatja a piacot. Az első díj eredménye még nem fog mutatni mindezekből semmit, majd talán a 2025-ös díj kapcsán tudunk objektív véleményt alkotni.

Yuja Wang extravagáns megjelenésével – finoman szólva is hangsúlyozottan nőies ruházatával – nem nagyon kellhetnek versenyre más zongoristák. Igaz virtuozitása sem mindennapi, de emellett zeneisége is figyelemre méltó.