Egyetemvárossá fejlesztené a III. kerületet a jelenlegi ellenzéki polgármestert leváltani készülő korábbi kerületvezető, Bús Balázs, az alapítvány felügyelőbizottságának tagja.. Ezzel még nem is lenne baj, hiszen a kulturális és oktatási célú beruházásokat a fővárosi és a kerületi önkormányzat is támogatja, de nem egy többszörösen védett területen – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn, a római strand mellett lévő kemping bejáratánál tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta a rómaiak szent helyként tekintettek a területre, ahol több forrás is fakad. A főváros és a kerület ellenzéki önkormányzata is azt vallja, hogy a terület különlegesebb annál, hogy betonba öntsék, így minden eszközt meg fognak ragadni, hogy ezt a kormányzati tervet megakadályozzák.
Véletlenül, egy adatkérő levélből értesült a kerület az állam és az Óbudai Egyetem közös tervéről. Az önkormányzatot meg sem kérdezték az ügyben – mondta el Kiss László III. kerületi polgármester. Mint felidézte: a Római Camping területét 2023-ban adta át a Magyar Állam a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnak. Az alapítvány idén márciusban kiadott közleménye szerint azzal bízták meg a Római Nonprofit Kft.-t, hogy területrendezési és takarítási munkákat végezzen a volt kemping területén, azzal a céllal, hogy „a természeti értékeket megóvása mellett elsődlegesen egyetemi célú, az óbudai lakosság számára is rendelkezésre álló, szabadidő eltöltésére alkalmas, rekreációs- és sport fókuszú parkot hozzon létre”.
Csakhogy az önkormányzat birtokába került hivatalos dokumentum szerint, messze nem erről van szó. Az alapítvány idén áprilisban a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-től kért be adatokat a kemping területére tervezett beruházás előkészítéséhez. Az Orbán-kormány az egyetemmel közösen
egy 110 ezer négyzetméteres beruházást és 15 ezer négyzetméternyi mélygarázst magában foglaló épületkomplexumot létesítene a 72 ezer négyzetméteres, jelenleg túlnyomó részt beépítetlen zöldterületen.
A többszintes épületegyüttesben 15 ezer hallgatót és 1500 dolgozót kiszolgáló oktatási épületek, kollégium, sportcélú épületek, étkezési funkció és könyvtár kapna helyet.
A kemping területe azonban háromszoros védettséget élvez régészeti lelőhely, természeti értékei és az alatt lévő vízbázis okán. A szomszédos Római Strandfürdő területén ugyanis 7 karszt-, illetve termálforrás van, a kemping a vízbázis védőövezetéhez tartozik. A terület „karakterében megőrzendő jelentős zöldfelületű intézményterületként” szerepel a helyi építési szabályzatban, így a területnek terepszint felett csak 15 százaléka, terepszint alatt 35 százaléka építhető be, a zöldfelület arányának pedig legalább 50 százalékosnak kell lennie, a tervezett épület pedig nem lehet magasabb 8 méternél. Ezeknek az előírásoknak nem felel meg a tervezett projekt – mutatott rá a dk-s politikus.
„A kerület és a főváros minden eszközt bevet, hogy a tervezett projektet megakadályozza. Ha a fejlesztést a bevett gyakorlat szerint kiemelt beruházássá minősítik, akkor nem marad más, mint a lakossággal összefogva végrehajtott nyomásgyakorlás” – válaszolta Kiss László a Népszava kérdésére, hozzátéve, hogy a fejlesztéssel újabb hét hektár zöld tűnne el Budapest térképéről.
A kemping beépítése 2004 óta napirenden van. Hol lakóparkot, hol irodaházakat építettek volna ide. A környékbeliek attól tartanak, hogy az építkezés kiszárítaná a római strandfürdő medencéit, a strand vizét tápláló források ugyanis sérülékenyek. Ha pedig nincs víz, akkor strand se kell, így további értékes terület szabadulna fel a beruházók előtt. A helyiek szerint a római kempinget tudatosan züllesztették le tulajdonosaik, ahogy a régi épületek felújításával is addig várnak tulajdonosaik, amíg menthetetlen lesz és a helyére építhetnek valami újat.
Budapest legnagyobb kempingjét 1967-ben, egy arborétum helyén nyitotta meg a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal. A céget 1992-ben privatizálták, azután egymást váltották a tulajdonosok, mígnem újra állami tulajdonba került, amely azután átadta az egyetemi alapítványnak. A Kertészeti Egyetem egykori botanikus kertjének mai területén több tucat óriási platán áll. A terület régészeti, műemléki, hidrogeológiai és természeti védettséget élvez. A közparkok sorából viszont 1998-ban a fővárosi keretszabályzat megalkotásakor tisztázatlan okokból kikerült.
Kiss László: Nincs lehetőség a kiegyezésre, a frontvonal az itt élők és az Orbán-kormány között húzódik