Európai Unió;felmérés;Medián;uniós tagság;

Medián: Továbbra is EU-pártiak a magyarok, a többség a kivándorlást nagyobb problémának tartja a bevándorlásnál

Csupán 3 százaléknyian ellenzik teljes mértékben az uniós tagságot.

A magyar választók elsöprő többsége továbbra is híve az ország uniós tagságának: a teljes népesség 51 százaléka teljes mértékben, további 32 százaléka inkább támogatja azt, míg csupán 3 százaléknyian ellenzik teljes mértékben, és 9 százaléknyian valamennyire – derül ki a Medián felméréséből, melyet a Telex felkérésére végzett.

A kutatás eredményei alapján az EU-tagság támogatottsága a Fidesz választói és a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében a legalacsonyabb, ebben a két csoportban vannak csupán relatív többségben azok, akik nem teljes mértékben, csak inkább támogatnák a tagságot. A Fidesz választóinak 27 százaléka támogatja teljes mértékben, 46 százalékuk valamennyire a tagságot, a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében 35, illetve 37 százalék ez az arány. Még ebben a két csoportban is többen vannak azok, akik teljes mértékben támogatják ezt, mint azok, akik legalább valamennyire ellenzik.

Kiderült az is, hogy a Tisza Párt támogatói magas arányban támogatják hazánk uniós tagságát, 83 százalékuk teljes mértékben, további 13 százalékuk legalább valamennyire tagságpárti. A rajtuk és a Fideszen kívüli többi párt szavazói körében 60 és 26 százalék ez a két arány, ebben benne vannak a Mi Hazánk az EU iránt nyilván kevésbé elkötelezett választói is.

A válaszadók a háborút érzik az EU legsúlyosabb problémájának, ezt 65 százalék értékelte nagyon súlyosnak, további 14 százalék súlyosnak.

Mindössze 12 százaléknyian gondolják úgy, hogy a háború nem annyira vagy egyáltalán nem súlyos probléma. 8 százaléknyian semlegesen ítélik meg a kérdést, és csupán 1 százaléknyian nem tudtak dönteni, vagy tagadták meg a választ.

A megkérdezettek a jogállamiság, a bevándorlás, a klímaváltozás, az életszínvonal és az elöregedés kérdését hasonló súlyúnak ítélik meg, míg az EU lemaradását Kínával és az Egyesült Államokkal szemben hátrább sorolják.

A Fidesz-KDNP szavazók egyébként kiemelten súlyosnak látják a háború és a bevándorlás problémáját, miközben a fiatalabbak, a magasabb végzettségűek és a fővárosiak kevésbé.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyar választók a migrációból az országba irányulót vagy az országból kiindulót tartják-e súlyosabb problémának. Mint kiderült,

a teljes népesség 52 százaléka a kivándorlást tartja súlyosabb problémának, további 16 százalék a ki- és bevándorlást azonos súlyúnak érzi. Csupán a választók 32 százaléka érzi nagyobbik problémának a bevándorlást.

Arra, hogy mit tartanak előnynek az Európai Unióban, a megkérdezettek legnagyobb része a szabad utazást és a fiatalok előtt megnyílt lehetőségeket említette, előbbit 69, utóbbit 66 százalékuk tartja nagyon, 17, illetve 18 százalékuk valamennyire előnyösnek. Az uniós forrásokból megvalósuló beruházásokat 47 százalék tartja nagyon, 19 százalék valamennyire előnyösnek. Érdekes, hogy amekkora szó volt a bevezetésekor, most a legkevesebb pozitív említést az európai roaming kapta, bár 36 százaléknyian továbbra is nagyon, további 16 százaléknyian pedig valamennyire előnyösnek gondolják.

A Fidesz szavazók számára az átlagosnál fontosabbak a lakóhelyükön uniós pénzből megvalósult fejlesztések és az átlagosnál kevésbé fontos a külföldi munkavállalás lehetősége. A szabad utazás a Tisza Párt szavazóinak és a fiataloknak kiemelkedően fontos. A könnyű külföldi munkavállalás a szakmunkások és a fiatalok körében népszerűbb kicsit az átlagosnál.

Mint lapunk áprilisban megírta, az Eurobarométer felméréséből az derült ki, hogy a magyarok 77 százaléka szerint az országnak előnyére vált az uniós tagság, míg az európai átlag 71 százalék. E téren a litvánok vezetik a mezőnyt 91 százalékos elégedettséggel, és a bolgárok zárják a sort 52 százalékossal. Abban sincs különbség a magyarok és az átlag európaiak között, hogy az EU-ról általában kedvező (46-47 százalék) vagy semleges (39-36 százalék) kép él bennük. A közösséget a portugálok látják a legpozitívabban (69 százalék), míg a csehek a legkevésbé (33 százalék). Honfitársaink 61 százaléka szerint az EU-tagság jó dolog, és az európaiak 60 százaléka ugyanezen a véleményen van. Kiderült az is, hogy a magyaroknak majdnem annyira fontos a szavazás a június 6-9. közötti európai választásokon (Magyarországon június 9-én lesz), mint az átlag európainak: 51 százalékuk alapvető fontosságúnak vagy alapvető állampolgári kötelességének tartja, hogy részt vegyen rajta, míg az európaiaknak 53 százaléka gondolja így.