Lényegében semmilyen szabálynak nem kell megfelelni az EP- és önkormányzati választások kampányköltéseit illetően

Ha az a kérdés, hogy milyen szabályok vonatkoznak az EP- és önkormányzati választások kampányköltéseire, akkor arra nagyon röviden lehet válaszolni: lényegében semmilyenek – kezdte Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Van ugyan kampányfinanszírozási törvény, de ez csak az országgyűlési választásra vonatkozik. Az EP- és az önkormányzati választások pénzköltéseire korábban se vonatkoztak, és most se vonatkoznak külön finanszírozási szabályok. A pártok erre a két választásra, amit ezúttal ugyanazon a napon tartanak, nem kapnak célzott állami támogatást.

A választási eljárásról szóló törvény például minden választás esetében meghatározza a kampányeszközöket. Szemben azonban az országgyűlési választással, ahol jelöltenként nagyjából 6 millió forint a költési plafon, az EP- és az önkormányzati választásokkor a kampányeszközök meghatározásához nem csatlakozik semmilyen költési szabály. Csak annyi derül ki a törvényből, hogy mi számít kampányeszköznek és kampánytevékenységnek.

A meghatározás szerint kampánytevékenységnek tekinthető minden olyan cselekvés, amely a választói akarat befolyásolására irányul, vagy ezt eredményezheti – ismertette a törvényt Ligeti Miklós. A jogszabály tipizáló jelleggel, tehát nem kimerítően felsorol négy jól ismert kampányeszközt:

Mindez – jegyezte meg Ligeti Miklós – akkor vált kisebb-nagyobb mértékben vitatott kérdéssé, amikor a 2019-es önkormányzati választások során szembesült a Fidesz azzal, hogy a közösségi médiában nincs eléggé erős pozíciója. A hatalom aztán alaposan belehúzott, és a soron következő időközi országgyűlési választáson, ahol viszont a törvény szerint már érvényesült a költési plafon, a fideszes Koncz Zsófia úgy nyert a tiszaújvárosi körzetben, hogy kampányára a megengedett összeg – ez 2020-ban mintegy 5,5 millió forint volt – többszörösét költötték el csak a közösségi médiában. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) akkor hirtelen „furcsán csúszós” kommunikációba kezdett,

A jogi igazgató ezt az érvelést nyilvánvaló butaságnak nevezte.

Ligeti Miklós elmondása szerint a Fidesz nemcsak behozta a lemaradását a közösségi médiában, hanem azt a módszert is megtalálta, amellyel relatív távolságban tudja tartani magától, azaz ki tudja szervezni kampányát. A hirdetési aktivitás nem a Fidesz-KDNP nevében jelenik meg az online térben: a Megafon ugyanúgy viselkedik a közösségi médiában, ahogyan a hagyományos kampányban a Civil Összefogás Fórum (CÖF).

– a Fidesz érdekében. A 2022-es ellenzéki összefogás vizsgálatakor viszont a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kiadásait az ÁSZ beszámította az ellenzék kampányába.

Formai értelemben ebben van annyi igazság, hogy az MMM maga is feltűnt szervezőként kampányrendezvényeken, így bizonyos fokig összekeveredett a pártnak nem tekinthető civil formáció és az általa támogatott pártok megjelenése. A kormánypárt, amely régóta alkalmazza a kampány kiszervezését, gondosan ügyel arra, hogy ez ne történhessen meg. A Fidesz ilyen amatőr hibát nem követ el – állapította meg Ligeti Miklós.

Az EP- és önkormányzati választásokon jelölő szervezetként résztvevő pártok működésének vannak általános gazdálkodási szabályai, amelyek meghatározzák, hogy a pártok honnan fogadhatnak el adományokat, honnan szerezhetnek bevételeket – tért vissza az eredeti kérdéshez a jogi igazgató.

Ennek azért van jelentősége, mert a pártoknak évente beszámolási kötelezettségük van, gazdálkodásukat az ÁSZ ellenőrzi. A számvevőszék ugyan külön nem vizsgálja az EP- és önkormányzati választások pénzköltéseit, de azt igen, hogy a párt gazdálkodásának részeként a bevételi források megfeleltek-e a törvényi feltételeknek.

A pártok 2014 óta nemcsak az EP- és önkormányzati választások során, hanem általában véve sem vehetnek igénybe külföldi támogatást. Az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel idén életbe lépett új szabályozás értelmében

Minél inkább elhagyjuk Budapestet, annál inkább jellemző az, hogy egyesületek is részt vesznek a jelöltállításban: most már ezek a szervezetek sem használhatnak külföldi forrást – hívta fel a figyelmet Ligeti Miklós.

Számítások és felmérések hiányában a korrupcióellenes szervezet jogi igazgatója nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje, mennyi pénzt költött a kormánypárt, és mennyit az ellenzék a mostani kampány során. Ligeti Miklós a személyes benyomásaira hagyatkozott. Bár a busz- és villamosmegállóban, az úgynevezett citylight plakátokon megjelentek ellenzéki politikai kampányhirdetések is, a fővárosban feltűnő volt, hogy a közterületi hirdetési felületeket a kormánypárt dominálta.

444 milliót égettek el alig egy hét alatt a hajrában

Május 27. és június 2. között több mint 444 millió forintot költöttek politikai hirdetésekre a Meta rendszerében a hazai pártok, politikusok, a pártokhoz köthető média, közszereplők, különböző szervezetek. Ebből 361 millió 409 ezret, tehát a teljes összeg 81,36 százalékát a kormányoldalhoz köthető szereplők költötték – mondta lapunknak Lévai Richárd marketing specialista, a Közösségi kalandozások nevű blog tulajdonosa, szerzője.

Az ellenzék esetén az összes pártköltés csupán 15,6 millió. A kormányoldal és az ellenzék hirdetési számlája a politikusi kategóriában esik legközelebb egymáshoz: az ellenzékiek 48 milliót fizettek a Metának, míg a kormányoldalon vagy ahhoz közeli politikusok 50 milliót. Ami a média költést illeti, ott már elég nagy a differencia, 142,5 millió áll szemben 10 millióval, és nem meglepő mód itt is az ellenzékhez tartozik az alacsonyabb összeg. Szintén szembetűnő a közszereplők, influenszerek, költései, ők összesen 78,7 milliót költöttek. Ennek számottevőbb részéért a Megafon felel, a régi kedvenc CÖF múlt héten csupán 100 ezres nagyságrendben jelentetett meg fizetett hirdetést. Az ellenzéki oldalon jó ideig nem volt ilyen jellegű tétel, ám a Demokratikus Koalíció életre hívta saját influenszer központját, a Hétköznapi Hősöket, ők az elmúlt héten 1,25 milliót költöttek. A fennmaradó politikai költésekért „független elemek”, és nemzetközi szervezetek magyar hirdetései felelnek.

Lévai Richárd szerint érződik a kampányhajrá, a májusi politikai hirdetésekre fordított összeg az áprilisi duplája lett. – Míg áprilisban 664,5 milliót égettek el, addig májusban már 1,34 milliárdot. Budapesten például az egy (meta) felhasználóra jutó összeg a kormányoldal esetén áprilisban 86,25 forint volt, addig májusban már 183,74 forint. Ellenzéki oldalon 14,61 forintról növekedett 32,92 forintra. Egyébként az is érdekesen kirajzolódik, hogy kinek mik a preferált területek. A kormányoldal például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Komárom megyében kétszer annyit költött, mint áprilisban. Az ellenzéknél még látványosabb a koncentráció, ők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,87-szer többet költöttek májusban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig 5,69-szeres a szorzó. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ezek az összegekben nem csak a pártok, vagy a szervezetek központi költései tartalmazzák, hanem a helyi kisebb jelölteket is, akik feltehetően saját büdzséből is finanszírozzák a kampányukat – mondta a szakértő.

Lévai Richárd arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy a politikai hirdetésekre fordított összegek április 8-ig haladt párhuzamosan a 2022-es választáséval, viszont egy ideje már kevesebbet költenek.

Ha ehhez hozzávesszük az inflációt is, akkor ez már jelentős különbség – magyarázta Lévai Richárd, aki azt is hozzátette, a kampányidőszak velejárója, hogy a cégek, vállalkozások egy részét kiszorítják erre az időre a Meta hirdetések piacáról. – Békeidőben a magyar Meta-költés 1,1 milliárd magasságában van egy hét alatt. Ez tartalmazza tehát a politikai szereplőket, de egyéb más piaci szereplőket is. Most ehhez adódnak hozzá a kampány költések, ami felnyomja a hirdetési árakat. A piaci szereplők egy részének ez már nem éri meg, mert nem hozza vissza az árát, így inkább nem hirdetnek, vagy nem annyit.