Egyre nehezebb kivárni az állami ellátást, ma már tízből nyolc magyar kénytelen magánorvoshoz menni

Az elmúlt fél évben tízből nyolcan vettek igénybe valamilyen magánegészségügyi szolgáltatást Magyarországon – derül ki a Digital Health Summit kutatásából, melynek eredményeit az RTL Híradó ismertette.

A felmérés szerint ezek közül a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások a következők:

• diagnosztikai és laborvizsgálat,

• bőrgyógyászat,

• nőgyógyászat,

• kardiológia,

• urológia.

A kutatás során 500 embert kérdeztek meg, és

A csatornának egy férfi, aki nemrég még attól félt, hogy daganata van, elmondta: rutin tüdőszűrő-vizsgálaton találtak egy foltot a tüdején, és az állami ellátórendszerben hat hét múlva kapott időpontot CT-vizsgálatra. „Az nem egy hosszú táv a hazai viszonyokhoz képest, de egy súlyos betegség esetén jelentős idő lehet” – hangsúlyozta. Így végül két napon belül, 30 ezer forintért elvégeztette a vizsgálatot, ami után gyorsan megnyugodhatott, kiderült, hogy nincs daganata. Az RTL Híradónak egy másik nézője arról számolt be, gasztroenterológushoz májusban már csak őszre kapott időpontot, ezért ment magánrendelésre, ahol két hét volt a várakozási idő.

Nemrég Gáspár Péter, a MediCorp Hungary Zrt. ügyvezetője lapunknak elmondta, tavaly 15 százalékkal több időpontot foglaltak a magyar betegek a magánellátóknál, mint egy évvel korábban. A szakember szerint a több páciens és a szolgáltatók áremelései nyomán átlagosan 20 százalékkal nőtt a szegmens bevétele, a nyereséget viszont elvitte az infláció. 25-30 százalékkal drágultak az orvostechnikai eszközök, protézisek, amelyek árát egyszerre srófolta az infláció és a forint-euró, forint-dollár árfolyam. A szolgáltatók költségeit növelték az energiaár-változások is. Mindez a kórházi szolgáltatásokat nyújtóknak okozta a legtöbb problémát, hiszen nekik akkor is működtetni kell a hét minden napján 24 órában a klímát, a sterilizálót, a gyógyszerhűtőket, ha van fizető páciens, és akkor is, ha nincs.