Az idei év elején sokkoló adatokat közölt az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) kutatóintézet. Az akkori felmérés azt sugallta, hogy a két szélsőjobb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID) többséget szereznek a következő EP-ben a legjelentősebb pártcsaláddal, az Európai Néppárttal (EPP) együtt, s drámai visszaesést könyvelhetnek el a szociáldemokraták, a liberálisok és a környezetvédők.
Visszaüthet a szélsőjobbos retorikaEhhez képest az ECR és az ID még együttesen is csak 143 mandátumra tesznek szert, ami még változhat, hiszen a Fidesz 10 képviselője is valamelyik szélsőjobb formációhoz csatlakozhat, s kérdéses az Alternatíva Németországért (AfD) további sorsa is, amelyet a közelmúltban kizártak az Identitás és Demokrácia frakciójából, és egyetlen képviselőcsoportba sem fogadják be.
A jobboldali populista pártok erősödése egyértelmű ugyan, de a nagy áttörés elmaradt.
Az ECR jelen állás szerint 81, az ID pedig mindössze 62 mandátumra tett szert.
Különösen ez utóbbi, Marine Le Pen által fémjelzett frakciónál nagy a csalódottság, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) kiemelkedően jó szereplése ellenére. Nemrégiben még 80 feletti mandátumot reméltek az oroszbarát tömörüléseket is a soraiban tudó frakciónál.
Feltűnő, hogy az ID még az utolsó, múlt héten közzétett mandátumbecsléséhez képest is gyengébb eredményt ért el. Ismétli magát a történelem. Már a 2019-es EP választás során is megfigyelhető volt, hogy az előzetes felmérésekhez képest rosszabbul szerepeltek a populista pártok, ami arra utal,
hogy sokan a választások idején mintha meggondolnák magukat és a mérsékelt párt neve mellé teszik az ikszet.
Ok lehet az is, hogy az EP-voksoláson kisebb a részvétel a parlamenti választáshoz képest, s a szélsőjobbra szavazók részvételi hajlandósága alacsonyabb.
Ausztriában például a közvélemény-kutatók már hosszú idő óta óriási fölényt jósolnak az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ), az INSA ügynökség múlt héten felvett adatai szerint a politikai erő 31 százalékon áll, a második helyen álló szociáldemokrata SPÖ 21-en, a kormány nagyobbik pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) pedig 20-on. Ehhez képest a vasárnapi voksoláson
az FPÖ csak 25,5, a második helyre befutott ÖVP pedig 24,7 százalékot ért el, szinte döntetlenre kihozva a viadalt.
Az SPÖ is jobban szerepelt a felmérésekhez képest a maga 23,3 százalékával.
Még egyértelműbb volt ez a jelenség Hollandiában, ahol a parlamenti választásra vonatkozó közvélemény-kutatások köszönőviszonyban sem voltak az EP választási eredménnyel. Miközben a felmérések szerint messze Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) a legnépszerűbb a németalföldi államban, a Zöld Baloldal és a Munkáspárt választási szövetsége
a PVV-nél kettővel több, összesem nyolc honatyát delegálhat az EP-be.
A szélsőjobb térvesztése ment végbe Svédországban és Finnországban. A Svéd Demokraták és a Finnek Pártja is sokkal gyengébben szerepelt a közvélemény-kutatásokhoz képest. Sőt, mindkét politikai erő 2014 óta a legrosszabb eredményt érték el. A svéd szélsőjobboldali formáció 13,2 százalékot szerzett, miközben a felmérések 20 százalék körül mérték. Hasonlóan látványos a Finnek Pártja visszaesése. A populista politikai erő a tavaly megrendezett parlamenti választáson igen közel állt a voksolás megnyeréséhez, de még a legutolsó, a napokban közzétett felmérések is a harmadik helyen látták. Ehhez képest az EP-választáson a hatodik helyre esett vissza. A populista és bevándorlásellenes formáció,
amely különböző botrányokba keveredett Finnországban, a szavazatok mindössze 7,6 százalékát szerezte meg, miközben a legutóbbi, májusban közzétett közvélemény-kutatások még 15-16 százalékon mérték.
A visszaesés mértéke tehát meghaladja az ötven százalékot.
Szintén fontos trend az északi országokban a baloldali-szociáldemokrata színezetű pártok előretörése. Finnországban a Baloldali Szövetség mintegy megháromszorozta mandátumait az EP-ben a voksok 17,4 százalékának megszerzésével és második helyével. A Li Andersson volt oktatási miniszter vezette párt történetének messze legjobb eredményét érte el. A legtöbb voksot a mérsékelt jobboldali Nemzeti Koalíció, a kormány legerősebb pártja kaparintotta meg. Svédországban a szociáldemokraták szerepeltek a legjobban, de meglepetésre harmadik helyre jöttek fel a környezetvédők 13,8 százalékos eredménnyel, s ezzel Ulf Kristersson miniszterelnök pártját is megelőzték.
Dániában szintén nagy meglepetés született, mert a Zöld Baloldal, amelyet a 26 éves Kira Marie Peter-Hansen vezet, a legtöbb szavazatot kapta 17,4 százalékkal. Ez a valaha elért legjobb eredmény az európai vagy parlamenti választásokon, és a párt felülmúlta a kormányzó szociáldemokratákat (15,6 százalék). Mette Frederiksen dán kormányfőt múlt pénteken egy férfi megtámadta. A miniszterelnök könnyebb sérüléseket szenvedett, s a rendőrség szerint az akciónak nem volt politikai háttere.
Megtámadta és megütötte a dán miniszterelnököt egy férfi, akit letartóztattakLengyelországban a legnagyobb kormányzó párt egyedül jobb eredményt ért el, mint Orbán Viktor szövetségesei