Brüsszeli hátszelet foghat Magyar Péter pártja, de öt feladatot még meg kell oldania

Ha a nemzetközi színtéren integrálódnak az Európai Néppártba és a mainstream politikába, fontos ügyekben hallatják a hangjukat, fontos tisztségekhez jutnak, akkor erősítik a tudatot, hogy a párt nem egy „one-man show”. Az uniós jelenléten és a pozíciókon túl pedig az általuk kapott uniós pénzügyi források hatékony és célzott felhasználásával tudják a párt további bázisát, szervezetét építeni. A rendelkezésükre álló pénzből meghatározott ügyeket képviselhetnek, költhetnek kommunikációra, szakértői teameket finanszírozhatnak, s hazai, helyi ügyekkel foglalkozhatnak és itthoni szavazókkal is tarthatják a kapcsolatot – vont mérleget Győri Lóránt, a Political Capital elemzője, geopolitikai szakértő arról, hogy milyen előnyökkel jár, mennyiben segítheti Magyar Péter pártját, a hazai építkezésüket az, hogy rögtön jelentős, hétfős EP-képviselettel indul. Az elemző hozzátette: köztudomású, hogy a pártok általában „megcsapolják” a jól fizető uniós képviselői juttatásokat, hogy azzal teljesen legálisan a pártműködést is finanszírozzák, vagyis a helyi belföldi adománygyűjtésen kívül az EP-források is a Tisza Párt fontos, potenciális szervezetépítési bevételét adhatják.

Ahhoz azonban, hogy itthon a lehető legtöbbet tudják kihozni az EP-s jelenlétből, még sokat kell tennie a pártnak a szakértő szerint. – Öt alapvető feladatot kell megoldania a Tisza Pártnak a sikeres európai politikai szerepléséhez, ezzel összefüggésben pedig a belföldi szervezetépítéshez: ezek a kompetenciáról, a külpolitikai platformjukról, a politikai cselekvőképességükről, a források felhasználásáról szólnak, illetve arról, milyen intézményi pozíciókat akarnak betölteni Brüsszelben – mondta Győri Lóránt. Mindenekelőtt pedig – ahogy arról lapunk is írt – a szervezeti hiányosságot kell leküzdeni: mivel nem számítottak ilyen nagyarányú győzelemre, éppen csak meg tudják oldani, hogy minden elnyert mandátumhoz legyen képviselőjük.

– Egyelőre nem tudjuk mi a „profiljuk”, kompetenciájuk a párt leendő uniós képviselőinek, képesek-e európai szinten politikát formálni, s legfőképpen saját politikai arcélt kialakítani. Az is kérdés, hogy ha alkalmasak politizálásra, akkor a néppárti frakcióba mennyire illeszkednek be, milyen bizottságokban milyen tisztségeket szereznek meg, hiszen ezek alapvetően befolyásolják majd azt, hogyan tud a Tisza Párt Magyarországot érintő fontos ügyeket vinni, legyen szó a jogállamisági eljárásról, vagy például az Oroszország elleni szankciók támogatásáról – folytatta az az elemző.

Szerinte tisztázni kell azt is, mi az az egységes külpolitikai vízió, amely nemcsak kompatibilis az Európai Néppárttal és általában az európai mainstream politikával, de helyre teszi vezetőjük eddigi, ellentmondásos nyilatkozatait például az orosz-ukrán háborúval vagy épp az EU működtetésére és jövőjére vonatkozó föderalista kontra szuverenitáspárti állásponttal kapcsolatban. Mivel a magyarok abszolút többsége nagyon is EU-, és NATO-párti, a Tiszának lehetősége nyílik egy nyugati orientációjú külpolitika képviseletre egy euroszkeptikus és a keleti diktatúrákat dicsérő kormányzati állásponttal szemben, ami komoly tőkét jelenthet a párt itthoni ideológiai arculatának építéséhez is – fogalmazott Győri Lóránt.

Hozzátette: mivel a külpolitikai és uniós ügyek a mostani önkormányzati és európai parlamenti választásokkal is összekapcsolódtak – például amikor a Fidesz azt mondta, hogy aki nem rájuk szavaz, az a harmadik világháborút, a halált, Magyarország hadbelépését választja – látszik, hogy világpolitikai kérdések nagyon is hathatnak a belpolitikára. Ezért, hogy ha a Tisza párt képes hatásosan képviselni Magyarországot érintő ügyeket – legyen szó a korrupcióról vagy a jogállamiság kérdéséről – Brüsszelben, az felmutathat egyfajta cselekvőképességet, ami a 2026-os választásokig más platformokon nem feltétlenül áll rendelkezésükre.