Csalódottak, de nem lepődtek meg az EJEB döntésén, ugyanis az életvégi kérdésekben korábban is többnyire elutasító döntések születtek - jelentette ki Karsai Dániel jogi képviselője egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Stánicz Péter a Katona József Színház előtermében azt követően nyilatkozott, hogy a strasbourgi bíróság elutasította a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő alkotmányjogász életvégi döntését érintő keresetét.
Döntött a strasbourgi emberi jogi bíróság, elutasította Karsai Dániel keresetétKifejtette, az elutasítás egyik indoka az volt, hogy ha tágabb teret engednének az életvégi döntéseknek, azzal lehetőséget teremtenének a visszaélésekre. Karsai Dániel maga ennyit mondott lapunknak:
nem erre számított, de mennek tovább. Ez azt jelenti, hogy élnek azzal a lehetőséggel, hogy az EJEB nagytanácsához fordulnak az ügy újratárgyalása érdekében.
Frank Evelyn, Karsai másik ügyvédje elmondta: beadványában Dániel arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ő ügye nagy mértékben eltér az EJEB korábbi ügyeitől, így a bíróságnak kötelessége vizsgálni a kérelmét.
Stánicz Péter arról is beszélt, a bíróság arra is hivatkozott ítéletében, hogy Magyarországon magas fokú hospice-palliatív ellátás érhető el a gyógyíthatatlan betegek számára, továbbá hogy a modern orvostudomány a szenvedést nem tudja teljes mértékben kiiktatni a gyógyíthatatlan betegek életéből. Éppen ezért a beadványban többek között ezeket az állításokat kívánják cáfolni, bemutatni a valós magyarországi helyzetet – világított rá Frank Evelyn. Kiemelte: nem az orvosokat és a gyógyító személyzetet bírálják ezzel, hiszen tisztában vannak azzal, hogy ők erőn felül dolgoznak. Az ügyvédnő arról is beszámolt,
hogy a csapatuk dolgozik egy újabb népszavazási kérdés kidolgozásán is,
nem adják fel azt a küzdelmet sem, hogy a hétvégi szlovén népszavazáshoz hasonlóan hazánkban is közvetlenül megkérdezzék az emberek véleményét az életvégi kérdésekről.
Mint ismert, Karsai Dániel alkotmányjogász tavaly szeptemberben a Facebook-oldalán tudatta, hogy egy gyógyíthatatlan betegséget, ALS-t diagnosztizáltak nála. Minthogy Magyarországon nem engedélyezett az aktív eutanázia, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Ügyét november 27-én és 28-án tárgyalták, az első napon szakértőket hallgattak meg, a másodikon pedig a nyilvános tárgyalásra került sor. Az alkotmánybíróság nemrég utasította el, hogy az aktív eutanáziáról Magyarországon népszavazást lehessen tartani, Sulyok Tamás köztársasági elnök pedig jelezte: nem adhat elnöki kegyelmet az életvégi döntésekben másoknak segédkezet nyújtó személyeknek.
Aki azt kéri, hogy a nagytanács tárgyalja az ügyét, annak ezt komolyan meg kell indokolnia
A strasbourgi bíróság két fórumon hozhat döntést: tanácsi és nagytanácsi szinten – magyarázta el lapunknak Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.
A nagytanácsban az összes bíró részt vesz, míg a tanácsokban a bíróknak csak egy válogatott köre.
A tanácsi döntés után bármelyik félnek három hónap áll rendelkezésre, hogy kérje, hogy a nagytanács elé utalják az ügyet, ez azonban nem automatikus lehetőség. A háttérben lévő jogi szabályozás ugyan rugalmas, azt mondja ki, hogy akkor lehet ezt kérni, ha az ügy olyan komoly kérdést vet fel, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményének az értelmezésével kapcsolatos.
„Mivel ez az ügy annyira súlyos etikai háttértartalommal bír, véleményem szerint megütheti a komoly kérdés szintjét. Mindenesetre aki azt kéri, hogy a nagytanács tárgyalja az ügyét, annak ezt komolyan meg kell indokolnia. Azonban még mindezt megelőzi egy vizsgálat, amit egy öt bíróból álló panel végez el. Ők átnézik az ügy aktáit, és döntést hoznak arról, hogy tényleg ilyen kérdésről van-e szó, indokolt-e, hogy a nagytanács is elbírálja” – tette hozzá a jogász.
Tudni kell azonban, hogy a strasbourgi döntés nem akadályozza azt, hogy Magyarországon maguk a magyar emberek úgy döntsenek: lehetővé teszik a teljes életvégi önrendelkezést, vagyis az (aktív) eutanáziát és az asszisztált öngyilkosságot is. Az irányadó jogszabályok módosíthatók nemzetközi fórumok közbejötte nélkül is.