Diplomáciai sikerek sorát aratta Kijev az elmúlt hetekben, kezdve a számos szövetségessel aláírt hosszútávú védelmi megállapodásokkal, a berlini Ukrajnai Helyreállítási Konferencián kötött szerződéseken át a G7-csoport csütörtökön kezdődött pugliai csúcsértekezletéig. A sorból azonban bizonyosan kilóg majd a szombat-vasárnap sorra kerülő svájci békecsúcs.
A Szabad Európa (RFE/RL) több uniós diplomatától szerzett, minap közölt értesülései szerint 93-ról 78-ra csökkent azon országok és szervezetek száma, amelyek megerősítették részvételüket a Kijev által kezdeményezett békecsúcson. A svájci Obbürgenben megrendezésre kerülő eseményre június elejéig 107 ország és nemzetközi szervezet jelentkezett be, később azonban Bern már csak 90 résztvevőről számolt be.
Moszkva eleve nem kapott meghívást, de azt mondta, amúgy sem vett volna részt, mivel a konferencia Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békejavaslatain alapul, amelyeket Oroszország elutasít. Viola Amherd svájci elnök Bernben újságíróknak azt mondta, hogy találkozó célja "nem a propaganda", hanem hogy felvázolják az orosz-ukrán háború lezárása felé vezető lehetséges utat. A nukleáris biztonság, a humanitárius segítségnyújtás és az élelmezésbiztonság szintén szerepel a csúcs napirendjén, ami igen szerény program közel 28 hónappal azután, hogy az orosz erők átfogó inváziót indítottak Ukrajna ellen, és jelenleg is támadásban vannak: felőrlő hadműveleteket folytatnak a front több szakaszán.
A résztvevő országok mintegy fele fogja államfői vagy kormányfői szinten képviseltetni magát. Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár várhatóan ott lesz a Luzerni-tóra néző Bürgenstock üdülőhelyen tartandó találkozón, annak ellenére, hogy az átfedésben zajlik a G7-csoport olaszországi csúcstalálkozójával. Az Egyesült Államok nevében Kamala Harris alelnök fog részt venni, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó kíséretében. Olyan kulcsfontosságú fejlődő országok azonban, mint Törökország, Dél-Afrika még nem jelezték, hogy részt vesznek-e, Indiáról pedig még nem tudni, hogy milyen szinten képviselteti magát. Magyarország külügyminiszteri szinten részt vesz részt, de ezt Szijjártó Péter miniszter furcsa ízléssel a háború kezdete óta sokadik oroszországi látogatásán, Szentpéterváron jelentette be.
Brazília és Kína azt mondta, hogy csak akkor vesz részt, ha mindkét fél - beleértve Oroszországot is - az asztalnál ül. Pekinget, amely a háború kitörése óta Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfőbb támogatója, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kifejezetten azzal vádolta, hogy megpróbálja aláásni a találkozót.
A Reuters hírügynökség pénteken, diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, Peking alternatív tervet terjesztett elő Zelenszkij 10 pontos békeformulájával szemben, amelyet először 2022 őszén vázolt fel, s amely az orosz erők teljes kivonását követeli Ukrajnából, a háborús bűnökért felelősök megbüntetését és az összes hadifogoly szabadon bocsátását. A Reutersnak tíz diplomata is megerősítette, hogy Peking intenzíven lobbizik a saját terve mellett, egyikük pedig a csúcs "finom bojkottjának" nevezte a kínai kampányt. Néhányuk szerint Kína nem kérte nyíltan a megkeresett országokat a távolmaradásra, de azzal érvelt, hogy a találkozó csak "meghosszabbítja a háborút".
A múlt hónapban Li Huj, az eurázsiai ügyek kínai különmegbízottja Törökországba, Egyiptomba, Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott, hogy megpróbálja megnyerni a fejlődő országokat, csatlakozzanak ahhoz a hatpontos béketervhez, amelyet Kína és Brazília májusban fogalmazott meg, és amely egy Oroszország által is elismehető nemzetközi konferenciát szorgalmazott. Vang Ji kínai külügyminiszter szerint legalább 26 ország beleegyezett vagy keresi a módját, hogy csatlakozzon egy ilyen konferenciához.
Zelenszkij úr békeformulájának nyilvánvaló felhígulása, amelyet a minél több résztvevő toborzásának célja okozott, aggodalommal tölti el néhány támogatóját - írta elemzésében az Economist globális külpolitikai magazin. Egy magas rangú ukrán tisztviselő azonban azt állította a lapnak, hogy a csúcstalálkozó segíteni fog megerősíteni a háború igazságos befejezésének ukrán feltételeit, és segít Ukrajnának a globális dél szkeptikus országai felé fordulni. "Végre meghallgatnak minket, és ez lendületet ad nekünk. Az oroszok nem aggódnának ennyire, ha nem így lenne" - mondta.
A tekintetek azonban már most az alternatív tárgyalási platformok felé fordulnak, amelyek talán már késő ősszel elkezdődnek. A szaúdiakat, a törököket és a Vatikánt említik lehetséges közvetítőként. Érdekes módon mindannyian meghívást kaptak a dél-olaszországi G7-csúcstalálkozóra - írja az Economist, amely szerint a reális időzítés mindenekelőtt a hadszintéri helyzettől függ, másrészt a novemberi amerikai választások eredményétől. "Az oroszok mindent Trumpra tesznek fel" - ért egyet a lap egy magas rangú ukrán forrása. "Addig minden csak pletyka" - mondta.
