Ez az első alkalom, hogy huszonhetes körben számba veszik a választások eredményeit és megvitatják, ki legyen az Európai Bizottság és a vezetőkből álló Európai Tanács következő elnöke, valamint az EU „külügyminisztere”, azaz kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Hétfőn csak tárgyalnak, végleges döntést később hoznak.
A vezetők hagyományosan csomagban kezelik a jelöléseket és kinevezéseket, figyelembe véve a választási eredményeket, a politikai, földrajzi és nemek közötti egyensúlyt. A három legfontosabb posztra az európai választásokon győztes pártcsaládok politikusai pályáznak eséllyel, akik között vannak kis- és nagy, keleti és nyugati tagállamok, és mindkét nem képviselői.
Mivel a jobbközép Európai Néppárt győzelmet aratott a június 9-i választásokon és ezzel kényelmes többséget szerzett az Európai Parlamentben (EP), jelöltje, Ursula von der Leyen a legjobb pozícióból startol az Európai Bizottság élére. A második helyen végzett szocialisták az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöki székét célozták meg, amelybe Antonio Costa volt portugál kormányfőt ültetnék. A jelenleg harmadik legnagyobb frakciót alkotó liberálisok adhatják az uniós fődiplomatát Kaja Kallas észt miniszterelnök személyében.
A csúcstisztségek közül kétségtelenül a bizottsági elnök jelölését és megválasztását kíséri a legnagyobb figyelem. Nem csak azért, mert övé az EU legfontosabb posztja, hanem mert neki kell vennie a legtöbb akadályt, hogy aztán elfoglalhassa irodáját a brüsszeli testület székházának 13. emeletén. Először az őt javasló tagállami vezetők, majd a megválasztására jogosult Európai Parlament képviselőinek a többségét kell meggyőznie az alkalmasságáról. Az előbbiek június 27-én, az utóbbiak július 18-án dönthetnek, ha megvan az egyetértés. Az első elnöki ciklusában a mérsékelt jobb- és baloldali erők támogatását élvező Ursula von der Leyen arra számít, hogy ezek a pártok újabb öt évre bizalmat szavaznak neki.
Bár az Európai Tanács nem minden tagja szeretné viszontlátni az EB élén – Orbán Viktor miniszterelnök például biztosan nem –, az elmúlt napokban lezajlott két- és többoldalú informális egyeztetések után elhangzott nyilatkozatokból ítélve a német politikusnak nem nagyon kell aggódnia a jelölése miatt.
Fel-felbukkannak ugyan nevek az övé mellett, de igazi kihívója nincs. Sokan elégedettek az eredményeivel és nem fűlik a foguk újabb pályázók versenyeztetéséhez.
Ha von der Leyen mögött hétfőn felsorakoznak a tagállami vezetők, akkor az Európai Tanács elnöke konzultációkat kezd az Európai Parlament vezető tisztségviselőivel arról, elfogadható-e a személye a képviselő-testület többsége számára is. Az EU27-ek csak ezután öntik hivatalos formába a javaslatukat, előreláthatóan a június végére időzített csúcstalálkozójukon. Közben a bizottsági elnökjelölt is igyekszik kipuhatolni, hogy a július 18-ra tervezett szavazáson hogyan tudná bebiztosítani magának a 720 fős törvényhozás abszolút többségének, 361 képviselőnek a szavazatát.
A jelenleg 405 fős blokkot alkotó néppártiakkal, szocialistákkal és liberálisokkal a háta mögött, von der Leyen simán megugraná a lécet, csakhogy egyelőre nem tudni, ezek a frakciók egységesen kitartanak-e mellette. Mivel a szavazás titkos, a képviselőknek pedig nem kötelező követniük a pártcsalád hivatalos álláspontját, történhetnek meglepetések. A politikus öt évvel ezelőtt döntően ugyanezeknek a politikai erőknek a támogatásával, de mindössze kilenc szavazattal lett az EB elnöke. Ha most is létrejön a hármas koalíció és a tagok akár 15 százaléka kiszavazna, lőttek az elnök reményeinek. Ezért kell szövetségeseket találnia a Zöldek vagy az euroszkeptikus ultrakonzervatívok táborából. De ha bővíti támogatóinak körét, könnyen szavazatokat veszíthet a másik oldalon. A szocialisták és a liberálisok figyelmeztették, hogy ha összefog a szélsőjobbal — például Giorgia Meloni olasz kormányfő európai parlamenti csapatával — elbúcsúzhat a szavazataiktól. A környezetvédők a zöld politika töretlen folytatását várják tőle, amit meg a saját pártcsaládja nem nézne jó szemmel.
Ha a bizottsági elnökjelöltnek a nyári szünet előtt nem sikerülne összegyűjtenie a szükséges többséget az EP-ben, a megválasztását őszre halasztják.
Megdicsérte a magyarokat Ursula von der Leyen, akit a Fidesz éppen most kiáltott ki Magyarország első számú közellenségének