Magyarország;létszámcsökkentés;Belügyminisztérium;jogi képviselő;gyerekjogok;

Harmadával csökkentették az állami gyerekjogi képviselők számát, a Belügyminisztérium hallgat

A tárca nem árulja el, miért lett 2023-ban jelentősen kevesebb azoknak a szakembereknek a száma, akik az állami gondoskodásban élő gyerekek jogait védik. Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke szerint az ok a költségcsökkentés, amivel rendszerabúzust idéznek elő.

Jelentősen csökkentette a kormány a gyermekjogi képviselők számát, és a múlt héten elfogadott, szankciókra épülő gyermekvédelmi törvény sem ír arról, hogy újra bővíteni kellene a létszámot. A gyermekjogi képviselők a családjukon kívül, állami gondoskodásban élő kiskorúak képviseletét látják el a Belügyminisztériumhoz tartozó Integrált Jogvédelmi Szolgálat működésének keretében. 2023. július 1-ig országosan 23 szakember dolgozott ezen a területen, tehát minden megyére jutott legalább egy képviselő, azóta régiós elosztásban mindössze 16-an tevékenykednek ebben a pozícióban.

A kegyelmi botrány nyomán megalkotott kormánypárti törvénycsomag indoklása szerint a gyermekvédelmi rendszerben gondozottak és a velük foglalkozók helyzetének javítása, könnyítése, a gyermekek jogainak érvényre juttatása is a célja az intézkedéseknek. Mint ahogy az is, hogy a gyerekeket érintő legsúlyosabb veszélyeztetettségre utaló körülmények ne maradjanak rejtve. A törvényalkotók ezért is hangsúlyozzák a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak szerepét, és – annak ellenére, hogy ezt az 1997-es, gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény is leírja – ismét rögzítik: kötelező a hatóságok tájékoztatása, ha bántalmazást tapasztalnak. Mert – ahogy a mostani törvényben írják, gyermek nem kerülhet, illetve nem maradhat veszélyeztetett helyzetben. Ezért még a Büntető Törvénykönyvet is módosították úgy, hogy aki elmulasztja a jelzést, akár két év szabadságvesztéssel büntethető.

Ennek a célnak és elvárásnak mond ellent a jelenlegi helyzet, hiszen az elméleten kívül nem látszik állami törekvés a jelzőrendszer gyakorlati megerősítésére. Hiszen a gyermekjogi képviselő épp a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 23 815 gyerek élt gyermekvédelmi szakellátásban, tehát ennyi kiskorúval, fiatallal kell tartania a kapcsolatot a 23-ról 16-ra csökkentett képviselői csapatnak. Egyebek között az a feladatuk, hogy az intézetben, lakóotthonban, nevelőszülőnél élő kiskorúakat rendszeresen meglátogassák. Telefonszámuk is nyilvános, az otthonokban pedig személyes fogadóórákat is tartanak annak érdekében, hogy a kiskorúak bizalmasan is elmondhassák sérelmeiket, félelmeiket. Ha szükséges, a képviselő segít megfogalmazni a panaszukat, és kezdeményezheti azok kivizsgálását is.

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat 2023-as beszámolója szerint a gyermekbántalmazásokkal összefüggésben kifejezetten pozitív üzenete van a gyerekek előtt annak, hogy tudják, ha szólnak, lesz változás. Ehhez az kell, hogy a kiskorúak felismerjék a bántalmazás különböző formáit, és merjenek szólni róla. Ebben is segítséget jelentenek a gyermekjogi képviselők.

Azt, hogy milyen nagy szükség van a munkájukra jól mutatja, hogy tavaly – amikor az év első felében még 23-an dolgoztak, 3434 intézménylátogatást és fogadóórát tartottak, 1200 gyerekelhelyezési felülvizsgálaton vettek részt, és 2974 egyéni jogsérelemmel összefüggésben jártak el. Ugyanebben a tavalyi jelentésben olvasható az is, hogy sok gyermek férőhely hiányában nem kerülhet nevelőszülőhöz, és ez a probléma elsősorban a 2 év alatti és a 14 év feletti gyerekeket érinti.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, mi volt az oka a létszámcsökkentésnek, de érdemi választ nem kaptunk választ.

 A tárca annyit írt, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat 2022. július 1-je óta a Belügyminisztérium főosztály jogállású, jogvédelmi biztos által vezetett önálló szervezeti egységeként 57 munkatárs közreműködésével integráltan látja el a beteg-, ellátott-, és gyermekjogokkal kapcsolatos jogvédelmi tevékenységét. A gyermekjogi képviselők a hatályos jogszabályok mentén végzik mindennapi tevékenységüket és „egyben elkötelezettek a gyerekvédelmi rendszer biztonságának erősítése iránt”. Arról ugyanakkor nincs szó a válaszban, hogy miért csökkent a számuk, sőt, külön meg sem említették ezt, csak az összesített adatot közölték.

Korábban Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke is feltett a témában kérdést a parlamentben, ő is szerette volna megtudni, miként illeszkedik ez a lépés a kormány gyermekek védelmét érintő koncepciójába. Az ellenzéki képviselő Rétvári Bencétől, a Belügyminisztérium államtitkárától kapott a lapunkéhoz hasonló tartalmú választ, amire ő lapunknak erre úgy reagált: a Belügyminisztérium költségvetési megszorítások okán bocsátotta el a gyermekjogi képviselők egyharmadát, amivel rendszerabúzust idézett elő.

A Népszavában korábban több gyermekvédelemben dolgozó szakember, köztük Herczog Mária is jelezte: ha a kormány betartaná a hatályos, 1997-es gyermekvédelmi törvényt, megvalósulna a gyerekek igazi védelme. A Gyermekjogi Civil Koalíció pedig februárban adta ki 40 pontos javaslatát a gyermekvédelmi rendszer megújításáról, a legnagyobb, hazai gyermekvédelemmel foglalkozó szervezet is kiemelten fontosnak nevezte a gyermekjogi képviselők munkáját, és létszámuk jelentős bővítését sürgette. A szervezet megjegyezte: a panaszok érdemi kivizsgálásában a családból kiemelt gyermekek esetében kiemelkedő szerepe van a gyermekvédelmi gyámoknak és a gyermekjogi képviselőknek.