Az uniós országok többsége 2024-ben rontott helyezésén a tavalyi pozíciójához képest, de ez nem vigasztalhat minket. Magyarország ezúttal a 67 vizsgált ország közül 54. helyen végzett az átfogó felmérés szerint, nyolc helyet csúszott vissza az előző évhez képest. Ezzel a teljesítményével a 2019 óta eltelt időszakban a nemzetközi rangsorban hazánkat megelőzte Lengyelország, Horvátország és Románia – írja a Portfolio a svájci IMD World Competitiveness Center által készített idei versenyképességi lista lapján. Az első három helyezett Szingapúr, Svájc és Dánia lett.
Az IMD szokásos éves versenyképességi jelentése a világgazdaság 67 országára vonatkozóan hatalmas mennyiségű részletező adatot vizsgál, amelynek kiegészítését, illetve sajátos kontrollját szolgálják a világ közel 5 ezer vállalatvezetője által adott kérdőíves válaszok. Ezek, illetve a részletező mutatók súlyozott átlagai alapján több, átfogó mutató – belső gazdasági teljesítmények, a kormányzati működés, üzleti hatékonyság és infrastrukturális adottságok – összegzésével értékelt eredmények alapján alakítják ki az országok végső rangsorát.
Az utóbbi évek versenyképességi rangsorának élén – változó rangsorral – Szingapúr, Svájc és Dánia áll, majd Hong Kong és Svédország következnek, s hozzájuk csatlakozik – döntően a multinacionális vállalatoknak köszönhetően – Írország, Egyesült Arab Emírségek, valamint Tajvan. Az Európai Unió tagországai közül összességében a 2019-2024 időszakban 15 ország rontotta (jelentősen: Luxemburg, Bulgária, Szlovénia, Németország, Ausztria, Magyarország), 9 ország javította versenyképességi pozícióját (kiemelten: Görögország, Belgium, Horvátország, Dánia), míg Franciaország és Finnország helyezése nem változott.
A magyarok az EU szegényei közé süllyedtek, az is meglepő, hogy Bulgáriának nem sikerült előznie– Magyarország nemzetközi versenyképességi rangsorban bekövetkezett jelentős pozícióvesztése a 2019-2024 időszakban ellentmondásos folyamatok következménye. Figyelmeztető gyengülést mutat az üzleti hatékonyság, termelőképesség romlása, a vállalkozási atomizálódás erősödése, a menedzsmenti munka gyengülése, etikai és morális gondok súlyosbodása – olvasható az elemzésben, amely visszaesési okként nevezi meg
a kormányzati irányítás hatékonyságának gyengülését, a költségvetési egyensúlytalanságot, az adósságállományt, és azt is, hogy az állam nem szabályozni, hanem uralni kívánja a piacot, és erodálódik a szociális biztonság.
Arról szerdán számolt be lapunk, hogy az Eurostat felmérése szerint mélyponton vagyunk, Magyarország az EU legszegényebb országa lett, már a bolgárok is jobban élnek. Az életszínvonal egyik kiemelt mutatójában is az utolsó helyre estünk vissza.
Kezd elfogyni a hazai munkaerő, hamarosan nem lesz, aki a gyárakban dolgozzon„Megelőztük Magyarországot” – büszkélkedett a román miniszterelnök, aki szerint hamarosan Lengyelországot is lehagyják