Fogyatékkal élők szerveztek több tiltakozást is a közelmúltban a nem megfelelő nyugdíj és a rossz életkörülmények miatt. A perzsa állam biztonsági erői könnygázzal oszlatták el a tömeget. A brutális fellépés is azt igazolja, az utóbbi két évben, amióta gyakorlatilag vérbe fojtották a „Nő, Élet, Szabadság" jegyében tartott tiltakozásokat, tovább romlott a helyzet Iránban, a biztonsági erők agressziója, az erőszak, az emberi jogok totális eltörlése megfékezhetetlenné vált.
A több hónapig tartó tiltakozások azután robbantak ki, hogy 2022 szeptemberében meghalt az erkölcsrendészet által őrizetbe vett 22 éves Mahsza Jina Amini iráni-kurd nő. Bűne annyi volt, hogy a fejkendője nem fedte el összes hajtincsét. Ezután országos tiltakozáshullám söpört végig Iránon, de a hatóságok kegyetlenül leverték a tüntetéseket.
Irán fokozta az elnyomást, megemlékezést sem tarthatott a 22 évesen megölt kurd lány családjaHabár az emberhez méltatlan törvények, a biztonsági erők brutális intézkedései miatt elsősorban a néhány hete elhunyt Ebrahim Raiszi elnököt tették felelőssé, az elemzők szinte biztosan állítják: semmiféle pozitív változás nem várható Iránban. Az elmúlt két évben ugyanis olyan mértékű lett az országban a korrupció, a halálbüntetés kiszabása még gyerekekre is, a mondvacsinált okokkal való letartóztatások és persze a nők jogainak sárba tiprása, hogy az ENSZ, annak társszervezetei és az Iráni Emberi Jogok (IHR) többször is felszólították a kormányt az azonnali intézkedésre.
A Human Rights Watch több száz oldalas jelentése szerint tavaly csaknem ezer ember bebörtönzését, eltűnését vizsgálták, közöttük 68 gyermek kivégzését, utóbbiak halála különösen megrázta a közvéleményt: mindannyiukat agyonlőtték.
A bíróságok sem függetlenek, így a tárgyalások is tisztességtelenek, ahogyan az ítélethozatal is szinte ad hoc módon történik.
A vádlottaknak nincs joguk sem iratbetekintésre, sőt, még az ügyvédjükkel sem találkozhatnak. A rendvédelmi szervek büntetlensége burjánzik, többek között rengeteg aktivista, művész, etnikai és vallási kisebbségek tagjai kerülnek börtönbe koholt nemzetbiztonsági vádak miatt.
A börtönökben riasztóak a körülmények, beszámolók szerint elképesztő a fogvatartottakkal szemben tanúsított magatartás: nem ritka a nemi erőszak, a kínzás és több más súlyos visszaélések. A vallatás manapság is többnyire inkvizíciós módszerekkel működik, több kamasz fiú körme alá gombostűt szúrnak a fegyőrök, egy 17 éves fiatalember arcát a bekapcsolt gáztűzhely perzselő tüzébe nyomták - mint arról a HRW írt.
A hatóságok a meggyilkolt aktivisták családtagjait vagy a tisztességtelen tárgyalások után kivégzett tüntetők szeretteit is célba vették, és még az elhunytakról való megemlékezést is megtiltották nekik.
Irán élen jár a halálbüntetés terén is:
az IHR jelentése szerint 2023 januárja óta több mint ezer kivégzést hajtottak végre Iránban. Ez jelentős növekedés a 2022-es állapotokhoz képest; halálbüntetést esetenként erőszakmentes bűncselekmények elkövetőire is kiszabnak. Halállal büntetendő a több között a „próféta megsértése”, az azonos neműek kapcsolata, a házasságtörés, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás is.
Az iráni nők mindezek ellenére, vállalva a borzalmas következményeket is, újra és újra tüntetnek, de erőfeszítéseik radikális változást nem hoznak.
A hidzsáb-törvény - azaz a női fejkendő szabályos viselése – az egyik legfontosabb jogszabály, megszegése iszonyatos következményekkel jár. Aki nem viseli, legyen az civil vagy híresség - két színésznőről is tudni, hogy börtönben vannak és állítólag már pszichiátriai kezelés alatt állnak -, úgynevezett „hidzsábkommandó” karmaiba kerülhet, amely azonnal vád alá helyezi, de előfordult többször is, hogy már az intézkedés közben elájult vagy meghalt a célszemély.
Egyre több a meggyilkolt asszony is, Iránban nincsen törvény a családon belüli erőszakra sem. Hivatalos statisztikák szerint 2021 márciusa óta több száz nőt ölt meg a férje vagy apja, bátyja Iránban büntetlenül.
Iráni sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy 2023 januárja óta az ország 10 tartományában legalább 58 iskolában megmérgezték a lányokat. A hatóságok ki sem vizsgálták az eseteket.
A nők nem dönthetnek házassággal, válással, örökléssel és gyermekükkel kapcsolatos ügyekben sem. A polgári törvénykönyv értelmében kizárólag a férjnek van joga megválasztani a lakóhelyüket, és eltilthatja feleségét bizonyos foglalkozások gyakorlásától, ha úgy ítéli meg, hogy ez ellentétes a „családi értékekkel”. Útlevéltörvény is van, amely úgy rendelkezik, házas nő nem kaphat útlevelet, és nem utazhat az országon kívülre férje írásos engedélye nélkül, aki ezt az engedélyt bármikor visszavonhatja.
A polgári törvénykönyv egyébként lehetővé teszi, hogy a lányok 13 éves korukban, a fiúk 15 éves korukban házasodjanak, de a bíró engedélye alapján fiatalabbak is megtehetik ezt.
A nemzetközi felháborodás egyre erősebb. Az Európai Unió 2011 óta már több büntetőintézkedést vezetett be Irán ellen a tömegpusztító fegyverek terjesztése, az emberi jogok megsértése, fegyver- és kábítószer-kereskedelem miatt. A tagállamok külügyminiszterei áprilisban, miután Teherán rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen, "elvben megállapodtak" az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről. A perzsa állam azonban regionális és középhatalom, geopolitikailag stratégiai elhelyezkedéssel az ázsiai kontinensen, a legfőbb irányítás autokratikus legfelsőbb vezető kezében van, és az EU-s szankciórendszer, úgy tűnik, eddig teljességgel hatástalan.
