- Visszafelé sült el az Orbán-kormány homofób gyűlöletkampánya, a fiatalok már nem is értik, mi a probléma azzal, hogy valaki meleg

„Egy kicsit most alábbhagytak a nyílt támadások, de olyan törvények vannak érvényben, amelyek az LMBTQI embereket diszkriminálják és támadják. A könyvfóliázás ennek egy különösen látványos gyakorlati megnyilvánulása. Miközben az elfogadás szinte minden kutatás szerint nő a társadalomban, a közbeszédben, a kormányközeli sajtótermékekben nagyon durva stílusú megszólalások vannak az LMBTQI közösség kapcsán, és a kormányzati retorika nagyban felelős azért, hogy normalizálódtak ezek a gyűlölködő beszédmódok” – mondta lapunknak Rédai Dorottya, a Labrisz Leszbikus Egyesület ügyvezetője.

Az Orbán-kormány által gyermekvédelminek titulált, valójában sokkal inkább az LMBTQI emberek ellen irányuló törvénycsomagot három évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés. Ennek értelmében tilos a 18 éven aluliak számára „népszerűsíteni és megjeleníteni” homoszexualitást vagy a nemváltást, a jogszabály szerint a fiatalkorúak gyakorlatilag nem juthatnak információhoz ezekről a témákról felnőtté válásuk előtt. A törvénycsomag kizárta a szexuális felvilágosításból a civil szervezetek egy részét, így az LMBTQI szervezetek nem juthatnak be az iskolákba. A Labrisz tapasztalatai szerint nagy a félelem és a bizonytalanság a pedagógusokban azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán szabad-e beszélni ezekről a kérdésekről az iskolában, és ha igen, akkor hogyan.

Rédai Dorottya szerint az agresszív kormányzati kommunikáció, a kirekesztő törvények, és a homoszexualitás összemosása a pedofíliával határozott választ váltott ki azokból , akik nem értenek egyet a Fidesz politikájával. Jól mutatta ezt a 2022-es gyermekvédelmi népszavazás, amely mind a négy feltett kérdés esetében érvénytelenül zárult. – A fiatalabb generáció már egészen másképp gondolkodik erről a kérdésről, mint amit a kormányzati szándék erőltet. Ők nem is értik, mi a probléma azzal, hogy valaki meleg – mondja Rédai Dorottya, hozzátéve, a tizenévesek elsődleges információforrása az internet, ahol bármit megtalálnak, ami érdekli őket. Nem a kormányközeli médiából tájékozódnak, és nem is elsősorban a tanáraiktól, bár az iskola szerepe nem elhanyagolható. Azt sem lehet ugyanakkor mondani, hogy ezeknek a törvényeknek ne lenne jelentősége, főleg az állami fenntartású intézményekben éreztetik a hatásukat.

Voltak múzeumi esetek, amelyek nagy nyilvánosságot kaptak, de vannak olyanok, amelyekről nem értesült a közvélemény széles köre. Holott a múzeumokra nem is vonatkozik a törvény, sehol nincsen leírva, hogy ne lehetne kiállítani egy olyan képet, ami melegeket ábrázol, ez az elvárások túlteljesítése a dolgozók részéről – tette hozzá Rédai.

Az is előfordul, hogy az igyekezet éppen visszájára sül el, emlékezetes például, hogy L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója (aki később belebukott az ügybe) még meg is köszönte Dúró Dórának, hogy milyen jó reklámot csinált a World Press sajtófotó-kiállításnak, amikor megpróbálta elérni, hogy 18 év alattiak ne mehessenek be a tárlatra. A múzeum lépcsőjén napokig állt a sor, sokan éppen protest-cselekedetként vitték el gyerekeiket a kiállításra.

Az sem egyértelmű, hogy az LMBTQI embereket szerepeltető könyvek lefóliázása inkább elrettent az olvasásuktól, vagy éppen felhívja rájuk az olvasók figyelmét. „A Meseország mindenkié mesekönyvből így lett ellenállási szimbólum. Mi pedagógiai céllal adtuk ki ezt a könyvet, az emberi jogi témákban végzett neveléshez eszköznek. De miután a könyv a homofóbok célkeresztjébe került, sokan éppen a megvásárlásával fejezték ki a tiltakozásukat az elnyomás, a kirekesztés ellen” – mondja Rédai Dorottya, aki a könyv projektkoordinátora volt, és a TIME magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta 2021-ben, miután a Meseország mindenkié világhírű lett.

Az utóbbi években a családalapítás, gyermekvállalás, örökbefogadás kérdése is egyre nagyobb figyelmet kap, köszönhetően annak, hogy több szivárványcsalád is a nyilvánosság elé állt a történetével. „Többezer szivárványcsalád él ma Magyarországon. Ha valaki családot, gyereket szeretne, akkor így vagy úgy, de el fogja ezt érni, ezt nem lehet korlátozni. Sokan, akik úgy érzik, hogy nálunk ezt nem lehet, inkább elmennek külföldre, ami nagyon szomorú.” A parlament 2020-ben fogadta el az egyedülállók általi örökbefogadást megnehezítő – a melegek és leszbikusok esetében gyakorlatilag ellehetetlenítő – törvényt. Ugyanakkor a Háttér Társaság megbízásából a Medián által tavaly év végén végzett kutatás szerint az emberek 66 százaléka teljesen, további 6 százaléka inkább egyetért azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők. 60 százalék szerint pedig lehetővé kell tenni azt, hogy az azonos nemű párok örökbe fogadhassanak. „Miközben azt próbálják elhitetni, hogy a melegek pedofilok és nem szabad rájuk gyerekeket bízni, kiderült, hogy milyen rosszul működik a gyermekvédelmi rendszer, és ott mik történhetnek a gyerekekkel. Így az emberek jelentős része jutott arra a következtetésre, hogy a gyerekek jobb helyen lennének egy bármilyen típusú szerető családban, akár szivárványcsaládban is. Arról nem is beszélve, hogy az úgynevezett ideális családok sem mind tökéletesek” – mondta Rédai Dorottya.