A kormány valamivel több mint 2 milliárd forintot juttat a „rezsivédelmi alapból” a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek ellátására fordítható nevelési ellátmány emelésére - derült ki a Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent rendeletből. Önmagában a cél persze nem hogy fontos és állami kötelesség, de vélhetőleg az összeg többszöröse se lenne elegendő a nevelőszülői gondoskodás támogatására. Ugyanakkor az, hogy a pénzt a rezsivédelmi alapból biztosították, már mélyreható kérdéseket vet fel.
A központi költségvetés eme elkülönített tételét az Orbán-kormány 2022 közepén hozta létre úgymond a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklésére és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére. A 2022-es esztendő e tekintetben szempontból valóban tragikusnak számított: mivel ugyanis Putyin a legtöbb uniós tagállam gázcsapját egyszerűen elzárta, a fűtőanyag holland tőzsdén jegyzett, irányadó ára többszörösére – időszakonként akár a tízszeresére - ugrott. (Az Orbán-kabinet persze ezért nem Putyint, hanem a Kreml elleni „brüsszeli szankciókat” okolja; ráadásul az EU az orosz gázbehozatalt nem tiltja.) Bár a rezsialap céljának leírásába sok minden beleférhet, akkori kormányközlések szerint a pénzből a megugró energiaárakat ellentételezik, a háztartások ellátási láncában a kereskedő, vagyis az MVM és a távhőszolgáltatók, egyebekben pedig néhány más végfelhasználó számára. A probléma súlyát jelzi, hogy a kormány az alap méretét már a tört, 2022-es évben 670 milliárdosra tervezte. A pénzek forrásaként pedig több, Nagy Márton szakminiszter szerint a válságon nyerészkedő ágazatra – így az energiaiparra (azon belül is túlnyomórészt a Molra), a légitársaságokra, a távközlésre és a gyógyszergyártókra – „extraprofitadót” vetettek ki. (Az akkortájt épp veszteséges Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary emiatt postázta Nagy Márton számára a „Közgazdaságtan hülyéknek” című könyvet.) A nyilvántartások szerint egyébként, míg a cégektől végül 557 milliárd folyt be, a kormány e címen 769 milliárdot fizetett ki – a különbözetet természetesen egyéb adóbevételekből. Bár a kifizetések között, az első látásra „érthető” MVM vagy távhőcégek mellett már ekkor megjelentek olyan sajátos címzettek, mint például börtönök, a Klebelsberg Központ, nemzetiségek, vagy épp sportingatlanok „dologi”, avagy „egyéb működési célú” támogatásai.
Bár 2023 elejére az energiaárak megnyugodtak, a fura jelenségek csak szaporodtak. Az alap mérete nem kevesebb mint 2610 milliárdra duzzadt, amiből – 1,7 ezermilliárdos extraprofitadó-bevételterv mellett - 2,4 ezermilliárd el is ment. Bár az MVM „rezsivédelmi szolgáltatásaiért” 2023-ban utalt több mint ezermilliárd megalapozottsága sem teljesen átlátható, körülbelül ezermilliárd ment a legkülönbözőbb állami szervezetek többnyire „dologi kiadásaira” is. Bár 2024-re az energiaárak még tovább mérséklődtek, a kormány az alap méretét 1,3 ezermilliárdosra szabta, amihez a még mindig energiaár-nyerészkedéssel vádolt ágazatoktól idén 857,5 milliárdos adóbefizetést várnak. A nyilvántartásokban a 222 különböző jogcím célját, illetve felhasználási korlátait ennél pontosabban nem jelölik meg, aminek kapcsán korábbi kérdéseinkre a kormány sem adott magyarázatot.
Arra ugyanakkor, hogy a nevelőszülők mire költhetik a rezsialapból átutalt összeget, a kormányhatározat megjelenése után két nappal Fülöp Attila, a Belügyminisztérium (BM) gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szolgáltatott magyarázatot: eszerint a nevelési ellátmány havi 53 437 forintos összegét januárig visszamenőleg 11 ezer forinttal emelik. Magyarázata szerint a pénzt „a gyermek étkezésére, ruházkodására, tanfelszerelésére lehet fordítani”. Igaz, a közleményben a kifizetés forrását nem jelölték meg.
Idén a rezsialap kifizetései némiképp kétségkívül visszaestek. Amiként arról korábban beszámoltunk, míg januárban az MVM kapott újabb 372 milliárdot, márciusban 151 milliárdot osztottak ki 56 különböző közintézmény jellemzően „dologi kiadásaira”. Azóta további 18,5 milliárd forintot kapott a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség a 2022-es árcsúcs idején az Orbán-kormány felkérésére közel ezermilliárdért megvett, mindössze 739 millió köbméter földgáz tárolásának további kiadásaira. Április elején további 61,9 milliárdot utaltak a távhőszolgáltatók hasonlóképp átláthatatlan támogatási kasszájába, 5,2 milliárdot kapott a honvédelmi tárca sportingatlanok dologi kiadásaira, egyazon hónap végén pedig 63 milliárdot, illetve május végén további 14 milliárdot kapott az MVM, ugyanakkor pedig 238 milliót kaptak a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészeti intézményei dologi kiadásokra.
A BM szerint igenis nőtt a nevelés energiaköltsége
A nevelésiellátmány-emelés szükségessége többek között az energiaár-növekedésre vezethető vissza - érvel lapzártánk után érkezett válaszlevelében a BM ama felvetésünkre, hogy a gyermekek egyébiránt messzemenőkig méltánylandó élelmezési, ruházkodási és oktatási szempontjai miként szolgálják a rezsicsökkentést. A kifizetés szerintük azért áll összhangban a Rezsivédelmi Alap céljával, mert az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló rendelet szerint a rezsitámogatást az ellátó intézményekre és azok humánszolgáltatásaira kell költeni. Az egyházi és civil fenntartók így a forrást a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek nevelési ellátmányának emelésére kötelesek fordítani - jegyzik meg. Mindezek kapcsán megjegyzendő: mivel az energiaárak 2022 óta leestek, mindemellett a nevelőszülők lakossági fogyasztóként az MVM-nek nyújtott támogatáson keresztül bizonyára részesülnek a rezsitámogatásból, a nevelési ellátmány emelése változatlanul csekély összefüggést mutat az energiaárakkal. Ettől függetlenül a nevelőszülők minden állami többlettámogatást megérdemelnek.