Munkások néznek minket a Kassák Múzeum kiállítóterében: a fotókon a munkahelyükön pózolnak, miközben egy kivágott formát tartanak a kezükben. A képek címeiből aztán megtudjuk, hogy az alakzatokat a hozzátartozóik – az anyjuk, az apjuk, a lányuk vagy a testvérük – küldték nekik üzenetként, vagyis rajzolták mobilon, hogy azt később valós tárgyként a fotó kedvéért a kezükbe vehessék. A képeket Fabricius Anna fotó- és médiaművész készítette, aki tavaly megkapta a Kassák kortárs művészeti díjat, hogy a díjnyertes pályamunkáját idén létrehozhassa.
Az alkotó évek óta kutatja a munka egyénformáló szerepét, a tárlaton a globális munkamegosztás révén kialakuló, az országhatárokon átívelő családi kapcsolatokat vizsgálja. A fotókat és a videókat az elmúlt években készítette: azokon a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban alkalmazott ázsiai munkavállalók tűnnek fel, akik saját hazájukban a szűkös lehetőségek miatt nem tudtak boldogulni, ezért egy másik országba költöztek, hogy éveken át tartó kemény munkával pénzt teremtsenek maguknak és az otthon maradt családtagoknak.
– Már több, mint tizenöt éve foglalkozom a munka változó természetével, és hogy az embereknek mit jelent dolgozni – mondta lapunknak Fabricius Anna, aki az első, témát érintő képsorozatát 2006 és 2007 között készítette el Magyar szabvány címmel, melynek darabjain pékek, postások, hentesek, tűzoltók, jegyellenőrök és pomponlányok álltak be csapatban a kamera elé, egyes képeken pedig a művész is feltűnt egyenruhában.
A jelen kiállításon a 2018-ban Tajvanban készített 6:30 – 6:30 című videó a legkorábbi alkotás. Ez egy textilfestő üzemben forgott, ahol világmárkák számára készítenek ruha- és cipőalapanyagokat, az interjúalanyok pedig a Fülöp-szigetekről érkeztek két-három éves munkaszerződéssel. – Három hónapot töltöttem ösztöndíjjal Tajpejben, hogy kis családi üzemekben forgassak. Érdekelt, hogy milyenek a dolgozók munkakörülményei, a napi rutinjuk és a munkához való viszonyuk – mondta Fabricius Anna. Az interjúkhoz tolmácsra volt szüksége, és megdöbbent, amikor az egyik alany közölte, hogy csak két év múlva, 2020 nyarán fogja a gyerekét viszontlátni, mert akkor utazik haza. – Ez engem szíven ütött, főleg hogy akkor voltam terhes. Megrázott, hogy egy családot hogyan lehet egyben tartani ilyen helyzetben, hisz az a férfi a gyerekét egy mobil kijelzőjén keresztül látja felnőni.
2022-ben Drezdába utazott, ahol egy szennyvíztisztító üzemben dolgozó két afgán férfivel készített interjút, akik 2015 óta dolgoznak a német városban. – Az ő esetükben is arra voltam kíváncsi, hogyan tartják a kapcsolatot a családjukkal. És közben sok mindenre jöttem rá, hogy mekkora önfeláldozás és alázat kell ahhoz, hogy a gyereküknek jobb legyen – mondja a fotós. A 2023 és 2024 között készült Itt a munka, hol az otthon? című műve még komplexebben mutatja be ezt a helyzetet: fényképeken és háromcsatornás videóinstalláción láthatjuk a Magyarországon és Erdélyben dolgozó, Ázsiából érkezett embereket, akik a munkakörülményeikről mesélnek egy gombaüzemben, egy tehenészetben, illetve egy édesipari és fafeldolgozó üzemben.
Mindeközben Fabricius rájött arra, hogy az okostelefon a kapcsolattartásban milyen fontos szerepet játszik. Az elmúlt két évben így elkészítette a négy említett helyszínen azt a képsorozatát, melyen a vendégmunkások a már említett kivágott formákat tartják a kezükben. – Azt próbáltam megfogalmazni egy képben, hogy a mobil az egyetlen eszköz, amivel kapcsolatot lehet tartani a családdal, hisz azon beszélgetnek és azon keresztül ünnepelnek a rokonok – mondja a fotós, aki játékra invitálta a munkásokat, akiknek szelfit kellett készíteniük magukról, majd megkérni a hozzátartozóikat, hogy mobilon keresztül írjanak vagy rajzoljanak valamit a képre. A digitális üzeneteket az alkotó valós tárgyakká alakította, majd lefotózta velük az alanyokat. – A képekkel azt a fura állapotot akartam kifejezni, hogy az alanyok valójában sehol sincsenek, hiszen nincsenek otthon, míg a fogadóországukban egy láthatatlan közegben léteznek. A családjukat viszont, ha távolról is, de sikerül egyben tartani.
Infó: Fabricius Anna: Itt a munka, hol az otthon? Kurátor: Csatlós Judit. Kassák Múzeum (Budapest, III. kerület, Fő tér 1.), megtekinthető október 27-ig.
