Európai Bizottság;Orbán Viktor;Európai Tanács;jelölés;elutasítás;Ursula von der Leyen;António Costa;Giorgia Meloni;Kaja Kallas;

Újra Ursula von der Leyent jelölték az Európai Bizottság elnökének, de Orbán Viktor nemmel szavazott

Elutasította azt is, hogy Kaja Kallas észt kormányfőt az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselőjének jelöljék, arra viszont igent mondott, hogy egy szocialista politikus, António Costa volt portugál miniszterelnök az Európai Tanács elnöke legyen. 

Az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján megszületett a döntés arról, hogy a 27 EU-tagország állam- vagy kormányfője újból Ursula von der Leyent  jelöli az Európai Bizottság elnöki tisztségére. A német politikus mellett Kaja Kallas észt kormányfőt az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselőjének szánják, António Costa volt portugál miniszterelnök pedig az Európai Tanács elnöke lesz – tették hivatalossá a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón.

Amíg

Ursula von der Leyenről és Kaja Kallasról az Európai Parlamentnek is szavaznia kell – amire legkorábban a július 15-i héten Strasbourgban kerülhet sor – , António Costa európai tanácsi elnökségéről a 27 állam- és kormányfő saját hatáskörben dönthetett, így 2024. december 1-től a volt portugál miniszterelnök a belga Charles Michel hivatali utóda. 

A szivárgó információk szerint Orbán Viktor magyar kormányfő – aki szégyennek nevezte a három jelölésről kötött nemzetközi politikai háttéralkut – nemmel szavazott Ursula von der Leyen és Kaja Kallas jelölésére, Antonio Costa kinevezését viszont támogatta. (Az orbáni elutasítás nem jelenthetett vétót, a jelölésekhez elég volt minősített többség.) Hasonlóan kritikus volt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, aki Ursula von der Leyen jelölésénél tartózkodott, Kaja Kallasét és Antonio Costáét pedig elutasította, mondván, szürreális, hogy az EU-tagországok vezetői mintha figyelmen kívül akarnák hagyni azt az üzenetet, amelyet az emberektől kaptak a június 6-9-i EP-választáson. Az olasz miniszterelnöknek – aki az Európai Unió harmadik legnagyobb gazdasági hatalmának az élén áll – a leginkább az fájhat, hogy kihagyták a háttéralkukból, ráadásul úgy, hogy az által vezetett pártcsaládhoz, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR) tartozó pártok politikusai a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatják meg az Európai Parlamentben.

A jelölésekhez az 2024-ben megválasztott Európai Parlament két legnagyobb, illetve a negyedik legnagyobb frakciót adó pártcsalád, a konzervatív Európai Néppárt (EPP), a baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), illetve a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe) megállapodására volt szükség. Nekik a jelenlegi helyzet szerint 188 + 136 + 75 EP-képviselővel lesz többségük a 2024-2029 között 720 fős Európai Parlamentben. (A harmadik legnagyobb EP-frakció az ECR- 83 fővel.) Ursula von der Leyen jelölése mögött az EPP, Kaja Kallasé mögött a Renew Europe, Antonio Costáé mögött pedig az S&D áll.

A Meloni- és Orbán-féle bírálatokat egy szintén éles kiszólással Alexander De Croo belga kormányfő utasította el. A demokrácia nemcsak döntések akadályozásáról szól, hanem arról is, hogy ki akar együttműködni – célzott a politikus, az EU soros elnöki tisztségét július 1- még betöltő Belgium politikai vezetője a többnyire orosz és kínai érdekeket szolgáló állandó magyar vétófenyegetésre az EU-s testületekben.