A szavazatok 33 százalékával a Marine Le Pen fémjelezte szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) győzött a vasárnapi előrehozott parlamenti választás fordulójában. Második az Új Népfront (NFP) nevű szélsőbaloldali szövetség lett 28.5 százalékkal, a harmadik helyre az Emmanuel Macron fémjelezte párt, az Újjászületés (RE) vezette szövetség futott be 22 százalékkal – írja a BFM TV portálja a vasárnap este 8 órai urnazárás után közzétett exit poll adatok nyomán.
Ez azt jelenti – derül ki az Institut Elabe becsléséből –, hogy az RN 260-310 képviselői helyet szerzett az 577 fős párizsi törvényhozásban, ahol jelenleg mindössze 88 politikusa ül. Az NFP-nek 115-145 képviselői helye lehet, a Macron-féle pártszövetségnek pedig 90-120 a mostani 245-höz képest.
Az abszolút többséghez 289 mandátum kell.
Második fordulót július 7-én azokban a választókörökben tartanak, ahol a győztes jelölt a szavazatok kevesebb mint 50 százalékát szerezte meg. Rajtuk kívül a másodikként végző jelöltek, illetve azok állhatnak rajthoz, akik az összes regisztrált szavazó voksainak legalább a 12,5 százalékát megkapták az adott választókörben.
A részvételi arány az előrejelzések szerint 67,5 százalékon állt meg, amire több mint négy évtizede, az 1981-os parlamenti választás óta nem volt példa. Nehéz is lenne túlbecsülni a megméretés jelentőségét, Franciaország atomhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a világ hetedik legnagyobb gazdasága. Előrehozott parlamenti választás őszintén szólva senkinek nem is hiányzott a július 4-i brit és a november 5-i amerikai előtt, némi meglepetésre Emmanuel Macron írta ki június 9-én, miután kiderült, hogy a pártja, az Újjászületés (RE) messze alulteljesített, mindössze a harmadik helyre futott be a június 9-i EP-választáson.
Emmanuel Macron az exit poll eredmények hallattán úgy nyilatkozott, a magas részvételi arány világosan jelzi, hogy a franciák tisztán akarnak látni. Az elnök egy „széles, demokratikus, köztársasági” koalíció megalakítására szólított fel a második forduló előtt, amely kiállhat az RN ellen. Marine Le Pen a maga részéről kijelentette, hogy az RN győzelmében „a demokrácia szólalt meg”, ő maga pedig az első fordulóban vitte a Pais-de-Calais-ben fekvő választókörzetét.
Mesteri húzás vagy történelmi hiba, de Emmanuel Macron jóvoltából hatalomra kerülhet a szélsőjobb FranciaországbanBár Emmanuel Macron államfői bársonyszékét semmi nem fenyegeti közvetlenül 2027-ig, amikor két ciklus után úgyis távoznia kell, a megméretés első pillantásra orosz rulettnek tűnik teli tárral, törvénykezési káosz lehet a vége egy mély törésvonalak szabdalta parlamentben. Közkeletű feltevések szerint az francia elnök egyik célja az lehet, hogy kormányra kerülve az RN három év alatt kellően megégjen, vagyis kudarcot valljon az ígéretei teljesítésében ahhoz, hogy Marine Le Pen három év múlva elveszítse az elnökválasztást. Ezt támasztja alá, hogy Emmanuel Macron gyakorlatilag csak előremenekül, ugyanis egyre többször dönt törvényekről elnöki dekrétummal, a parlamentben pedig Gabriel Attal miniszterelnök kormányára minden egyes ilyen alkalom után bizalmi szavazást lehet kérni. Mivel e jelentős konfliktusokhoz vezető nyugdíjreform elfogadása után 2024 második felében jöhetnek a költségvetést érintő törvények, egy-egy bizalmi szavazás eleve játszi könnyedséggel vezethetett volna kormánybukáshoz és előrehozott parlamenti választás kiírásához.
Az 577 fős párizsi törvényhozásban 289 képviselő kell a többséghez. Jordan Bardella – aki 28 évesen minden idők legfiatalabb miniszterelnöke lehet – már jelezte, hogy csak akkor alakít kormányt, ha ezt a többséget valóban maga mögött tudja.
Franciaországban felnőtt egy populista csodagyerek, már 28 évesen miniszterelnök lehet