A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még a Fidesz „szokásos” valósághajlításainál is méretesebb csúsztatásokkal szólította fel pénteken, újra az üzemanyagkereskedőket, hogy „a korábbi hónapok gyakorlatának” megfelelően „áraikat mérsékeljék a szomszédos országok átlaga alá”. Nagy Márton tárcája ellenkező esetre, szokás szerint, meg nem jelölt „beavatkozással” fenyegetett.
„A családok érdekében a kormány letörte a háborús üzemanyagárakat, ami eredményeképpen ma a lakosság a benzin esetében 40 forinttal, a gázolaj esetében 32 forinttal tankolhat olcsóbban áprilisi, illetve februári csúcsértékeikhez képest” – írják. Ezzel szemben a valóság, hogy a hazai piacon irányadó Mol ez idő alatt csak egyszer, április 29-én csökkentette érzékelhető, 10-10 forintos mértékben az üzemanyagok árrését. Ráadásul a cég itt sem ismerte el, hogy kormányzati nyomásra cselekedett volna. Az üzemanyagtarifák további változása viszont bizonyosan nem a kabinet, hanem a világpiaci mozgások – az olaj- és terméktőzsdék, valamint a forint-dollár-árfolyam – hatása. A nyilatkozatban önleleplező az árak viszonyítási pontjainak megválasztása is: a közlésből ugyanis akár az a blődség is adódik, hogy míg a gázolajár letöréséhez a kabinet már februárban nekilátott, addig a benzinhez csak két hónapra rá gyürkőztek neki.
Ha pedig elfogadnánk azt a valótlanságot, hogy az üzemanyagárakat a kormány alakítja, felmerül, hogy június 14-e óta ki emelte a benzin árát 24, a gázolajét pedig 36 forinttal.
A közleményben ezek után a megtévesztés újabb szintet lép. Eszerint „Magyarországon a mai napon 95-ös oktánszámú benzint átlagosan 610 forintért, dízel üzemanyagot pedig átlagosan 629 forintért lehet literenként vásárolni; a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a szomszédos országokban a benzin átlagára 606 forintot, a gázolaj átlagára 611 forintot ért el”. A két közlésből az az észszerű, ám mégis téves következtetés vonható le, hogy míg a KSH szerint pénteken Magyarországon a benzin 610, a környező államokban pedig 606 forintba, addig a gázolaj nálunk 629, szomszédainknál pedig 611 forintba került átlagosan. A szaktárca eme – valótlan – értelmezés alapján meg is állapítja: mivel az üzemanyagok ismét túl drágák, a kereskedők térjenek vissza a „korábbi hónapok gyakorlatához” és áraikat mérsékeljék a szomszédok átlaga „alá”. A valóság ezzel szemben, hogy a KSH péntekenként mindig egy, hétfői átlagárakat közlő EU-adatsort idéz. (Igaz, ez a hivatkozott KSH-közleményből közvetlenül nem, csak az ott forrásként megjelölt uniós kimutatásból derül ki.) Ennek megfelelően a KSH, a környező államok hétfői átlagárait az ugyanaznapi hazaiakkal veti össze. Ebből pedig az következik, hogy míg a hazai gázolajárak 13 forinttal tényleg túlcsúsztak, addig benzinárátlagunk megegyezett a szomszédokéval. Ehhez képest a szaktárcának a környező államok hétfői átlagát meg nem jelölt forrású, pénteki hazai tarifákkal összevetve sikerült a benzinárban többletet, gázolajban pedig nagyobb különbséget kimutatnia. Ez viszont sokak szerint csak a tényeken túli világban értelmezhető. Bár az NGM közleménye a kereskedőket a környező államok szintje „alatti” tarifákra szólítja fel, Orbán Viktor és Nagy Márton – a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) és a Mol egy állítólagos, az érintettek által meg nem erősített tavalyi ígéretére hivatkozva – eddig „csak” a térségi, illetve szomszédos államok átlagának szintjét kérte számon az ágazaton.
Az elmúlt hónapok sajátos kormányzati érvrendszere alapján azon ma már kevesen akadnak fenn, hogy mégis ki és miként csökkentse egy szabadáras termék átlagát.
A miniszter, néhány, a 2021 és 2022 vége közötti, 480 forintos, országos üzemanyaghiányba torkolló árstopra vonatkozó, homályos célzáson túl eddig azt sem fejtette ki, mit ért beavatkozás alatt.
Nagy Márton megint izomból nyomná le az üzemanyagárakatA KSH-statisztikák igazolják: a Mol suba alatti árrésemelését követő, május 6-i hétfő óta a hazai üzemanyagárak kétségkívül a környező államok átlaga alá kerültek. (Igaz, a hagyományosan legolcsóbb Ukrajnát se az NGM, se a KSH, se a MÁSZ nem sorolja e körbe.) Az érték egyébként január elseje, vagyis a bruttó 41 forintos kormányzati jövedékiadó-emelés után került a szomszédátlag fölé. A benzinárkülönbség – amúgy szintén megszokott módon – akár több mint tíz forinttal is kedvezőbb a gázolajénál. Igaz, a KSH következtetése, miszerint míg a benzintarifa megfelelt a környező államok szintjének, addig a gázolaj 13 forinttal drágább lett, kétségkívül érdemi romlás.
A változások kizárólag piaci folyamatokon alapulnak – szögezte le lapunk megkeresésére Grád Ottó MÁSZ-főtitkár. Ama sejtetéseket, miszerint a hazai üzemanyagdíjak június elejéig tartó, határozott esése, majd azóta tapasztalt emelkedése bárminemű összefüggést mutatna a június 9-i választásokkal, cáfolta. Az irányadó, Brent típusú nyersolajár éppenséggel június 4-én váltott a korábbi csökkenésből határozott emelkedésbe, aminek hatásai a szokásos, néhány nap csúszással érvényesültek nálunk – szögezte le. Ennek hátterében szavai szerint az olyan világpolitikai feszültséggócok, mint a Közel-Kelet vagy az orosz-ukrán háború növekvő kockázatai állnak. Ama felvetésünkre, hogy míg a Brent június 17-én és 28-án egyaránt 84-85 dolláron állt, addig ezalatt a hazai kutakon a benzin 18, a gázolaj pedig 28 forinttal drágult, a külföldi hatások késleltetett érvényesítésén túl megemlítette a termékpiacok és a térségi, helyi kereslet-kínálati viszonyok, illetve a forint árfolyamváltozásának torzító hatását is. A hazai és a környező tarifaátlagok kétségkívül kedvezőtlen változásában szintén csak a piaci árazás normál hullámzását látja: szerinte az üzemanyagkereskedők képtelenek hetente pontosan belőni a környező, igencsak eltérő adózású és piaci működésű államok átlagát. Egyszersmind abbéli reményének adott hangot, hogy a nemzetközi feszültségek enyhülésével a piac megnyugszik, ami a térségi árarányokat is kisimíthatja.
Az április végi, rejtélyes árréscsökkentés után sokáig hallgató MÁSZ-főtitkár most sem ismerte el, hogy a lépés összefüggene a kormányzati nyilatkozatokkal: szavai szerint egy nagy piaci szereplő, saját üzleti megfontolásból, nem először, csökkentett árrésén.
Grád Ottó megismételte: a kormány a hazai üzemanyagárakat, saját hatáskörben, az adók – így például az olyan, a környező államokban nem is létező, önmagukban literenként 15-20 forintot kitevő közvetett tételek, mint a kiskereskedelmi különadó vagy az energiahatékonysági járulék – csökkentésével-eltörlésével tudná mérsékelni. A hatósági árak újbóli bevezetésének ötletét a MÁSZ, változatlanul, határozottan elveti: veszteséges üzemeltetés esetén a kutak – első körben a nagy hálózatokhoz nem tartozó, kevésbé jövedelmező egységek – várhatóan ki se nyitnának – vélekedett Grád Ottó.
Lapunk számításai szerint egyébként a – forintra átszámított – Brent június 4-e utáni ugrását a hazai üzemanyagárak nagyjából 12-éig valóban nem követték le; ebbéli elmaradásukat pedig egy ütemesebb emelkedéssel, nagyjából 24-ére hozták be.
Nagy Márton nem tett rendet a számkáoszban, de az biztos, hogy az Orbán-kormány a független benzinkutak többségét veszteségbe taszítjaA Mol egyre rugalmasabbnak látja önmagát
Annak érdekében, hogy a jelenlegi, rendkívül változékony világpiaci környezetben rugalmasabban tudjon igazodni a térségi átlagárakhoz, a Mol új nagykereskedelmiár-képzést vezet be – közölték lapunkkal az olajcégnél. A Mol először május elején tájékoztatta a kutasokat arról, hogy az eddigi, heti legfeljebb kettő helyett akár több alkalommal is módosíthat a nagykereskedelmi tarifákon. Június közepe óta pedig az új árak közlése után már nem várnak egy napot, így rögtön a rá következő 0 órától érvényesítik a változtatásokat. Mivel a tarifákat döntően külső körülmények – a keresleti-kínálati viszonyok, a háborús feszültségek és az árfolyamváltozások – mozgatják, a térségi átlagár követése egyelőre nem ismert hatású feladatokkal és kihívásokkal jár – fogalmaztak ennek kapcsán a Molnál. Így mostantól a heti két alkalom helyett akár többször is dönthetnek a tarifákról, ami már a bejelentés utáni nap 0 órától életbe lép – szögezték le. Más szakértők szerint utóbbi módosítással ama kutak számítását húzták keresztbe, amelyek az áremelések bejelentése után gyorsan még a korábbi árakon készleteztek be.
Az árak csak emelkednek
A jelek szerint az egyre kuszább kormányzati fenyegetések egyelőre nem zökkentik ki az egyre rugalmasabb Molt: míg a benzin árát szombaton 3, e hét kedden pedig 2 forinttal emelték, addig a gázolajé utóbbi napon 3 forinttal nőtt. Így a 95-ös bő két hét alatt 24, a dízel pedig 36 forinttal drágult. Furamód a Brent az elmúlt két héthez hasonlóan, 85 dollár körül inog és kissé a forint is erősödött a dollárral szemben.
Elegük van a kormányból
A kisbenzinkutak iszonyú sok pénzt vesztettek az ársapka miatt, a kétes dicsőséget a pedig a kormány aratta le, egészen a teljes ellátási rendszer összeomlásáig. A kisbenzinkutak nem képesek még egy ilyen csapást elviselni – ha ismét arra akarják kényszeríteni őket, hogy veszteséggel dolgozzanak, hát nem fognak. Azon a benzinen, amit nem vesz meg, és nem ad el, legalább kevesebb vesztesége keletkezik, mert azért vannak állandó költségek is. Józan ésszel nem is érthető, mit akarnak a benzinkutaktól. A kiskereskedő, vesz, és elad. Ha drágábban tud venni, drágábban kell eladnia is, mert tönkremegy. Ezt olyan nehéz megérteni? – fakadt ki lapunknak egy független kút üzemeltetője.
